A múlt

 görög agora  római fórum = ma nyelven piacok A középkorban jelentek meg a vásárok. Az újkor „találmánya” a kiállítás, majd ennek folyományaként (absztrakt formában hasonlít) a tőzsde.

 1242-ben Buda a Tatárjárást követő évben kap vásárjogot IV. Béla királytól  200 év elmúltával (!) 1842-ben rendezik meg Budapesten a következő vásárt, mely már az „Első Iparmű Kiállítás” nevet kapta. A cél a gazdaság újraindítása, a hazai gazdaság, a magyar gazdasági élet önállósága, az osztrák termeléssel szembeni versenyképesség meg- teremtése volt.

 Mind a piac, mind a vásár, mind a kiállítás a kínálat és a kereslet térben és időben koncentrált találkozása. (Azaz: a kiállítók a kínálatnak, a látogatók a keresletnek felelnek meg, s találkozásuk révén jön létre az a piaci helyzet, amely az értékcsere lehetőségét formailag is megteremti.)

 A termék, annak előállítója, eladója részére hagyományos értelemben vett áru de a vevő számára az maga a piac, amelyet arra használ fel, hogy segítségével saját termékeit, szolgáltatásait adja el;  A legtöbb esetben üzleti eseményekként valósulnak meg, de – a piac szimulációja révén – regionális, makrogazdasági vagy világgazdasági tényezők.  A komplex marketing eszköz szerepét töltik be.

 A kiállítási piac három szereplője: a kiállításszervező, a kiállító és a látogató.  A középpontban a kiállításszervező áll, aki közvetlen kapcsolatot tart a kiállítókkal és a látogatókkal, de közvetlen a kapcsolat a kiállítók és a látogatók között is.

 Hagyományos kategóriák szerint = gyártó, aki létrehozott egy olyan termé- ket/szolgáltatást, amelyet két egymástól elkülönülő szereplő az értékcsere folyamán más-más vevőnek értékesít.  A termék maga a rendezvény.  Mivel az esemény gazdasági célzatú, fontos, hogy a vásár/kiállítás illeszkedjék a gazdasághoz.

 A termék tervezését, a termékpolitika kialakítását, a termék életgörbéjének figyelemmel kísérését stb. éppúgy meg kell valósítani, mint bármely más termék esetében.  Az értékesítés során a terméket egyfelől a kiál- lítónak kell eladni, másfelől a potenciális látogatóknak, hogy a keresletet biztosítsa.  A cél/feladat az, hogy a kínálatot és a keresletet egy időben, egy helyen biztosítsa.  Csak akkor lehet sikeres kiállítást/vásárt ren- dezni, ha a kettő közül legalább valamelyik megtalálható az adott régióban!

 Sajnos, a mai gyakorlat még mindig azt mutatja, hogy a rendezvényeken a kiállításszervezők ugyan eladják a területet a kiállítóknak, de arra már sajnálják a pénzt/munkát, hogy megfelelő kommu- nikációval a keresletet = látogatókat is odahozzák a kiállításra/vásárra.  A kiállításszervezőnek kötelessége a piacot teljes egészében biztosítani, nem csak a kínálatot, de a keresletet is!  Feladata, hogy a kiállító megjelenését sikeressé tegye.

Átgondoltam javaslatukat a tervezett helyszínnel kapcsolatban. És?? Hogy döntött? Inkább vásárlok abból a cuccból, amit akkor szívtak, amikor ezt ajánlották…

 A kiállításszervező feladata a termék árpolitikájának kialakítása éppúgy, mint az értékesítési hálózat kiépítése, valamint a kétirányú piaci kommunikáció.  A kiállításszervező cégeknek 2 típusát különböztetjük meg: - teljes, önálló kiállítást szervező cégek, - egy-egy cég megjelenését megszervező cégek (hazai/külföldi vásárokon, kiállításokon)  Egyre több cég próbál önálló kiállítást/okat rendezni, mely egyenes következménye a dráguló helydíj, mely viszont a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásokat zárja ki ezekről a rendezvényekről.

 A kiállító számára a részvétel üzleti terveinek elérését szolgáló eszköz szemben a szervezővel, akinek az esemény maga a cél.  A részvételről csak a megfelelő információk birtokában szabad dönteni. (Nem mindig a négyzetméter ár a mérvadó!) Cégünk olcsón, jól és megbízhatóan dolgozik. Ön ebből kettőt választhat…  Érdemes tájékozódni a kísérő szakmai rendezvényekről is.  Ha csupán a kiállítási terület megvásárlására és az installáció felépítésére van pénz, akkor nem érdemes részt venni a rendezvényen!

 A látogató a vásárok célcsoportja, ők a kereslet megjelenítői. A célcsoportot viszont pontosan meg kell határozni, mert nem mindegy, ki érkezik.  A látogatók elégedettsége fontos, ez minősíti a kiállítás szervezőjét csakúgy, mint a kiállítókat.  A kiállítási piac mindazonáltal a gazdaságnak csupán egyes részeit fedi le, minden szegmens nem érhető el az ezeken való részvétellel.

 Mik a kínálatban szereplő termékek? (Vásár esetén jellemzően élelmiszer, fogyasztási cikkek, kiállítások esetén beruházási javak – termelőeszközök, gépek, berendezések.)  Melyek a kínálatot felvonultató kiállítók? (Vásár esetén leginkább kereskedők, kiállítások esetén gyártók a résztvevők.)  Milyen a kereslet? (Vásár esetén a látogatók jellemzően a végfogyasztók, kiállítás esetén a további felhasználók, alkalmazók, vállalkozások a látogatók.)  Milyen az értékcsere jellege? (Vásár esetén jellemző az árusítás, kiállítások esetén pedig az üzletkötés.) Kereskedelmi tevékenység mindkét esetben van!

 Milyen a bemutatott termékek összetétele? (mennyiség, minőség)  A vásárokon sokféle árucsoportot mutatnak be, a kiállításokon kevesebbet.  Milyen a termékek minősége?  Vásárokon sokszor alacsony minőséget kínálnak, a kiállításokon általában igényesebb a termékkör. A kiállításszervezés talán legnehezebb feladata, hogy jól válasszák meg a szakkiállítás árucsoportjait, s ehhez következetesen ragaszkodjanak is a kiállítókkal szemben. (Az is feladat ugyanis, hogy az előzetesen kiválasztott kiállítási árucsoportokra hirdessék meg a rendezvényt, ebbe pedig idegen termék nem fér bele.)

VásárokKiállítások Termékfogyasztási cikktermelési, beruházási, fogyasztási cikk Eladók (kínálat, kiállítók) kereskedőktermelők, importőrök Vevők (kereslet, látogatók) fogyasztók, nagyközönség üzletemberek, szakemberek, viszontfelhasználók/vi szonteladók Az adásvétel jellegeárusításüzletkötés A termékek fajtáisokféle árucsoportkevés árucsoport A termékek minőségejellemzően közepes vagy alacsony színvonal jellemzően magas színvonal

1. Helyi (belföldi, regionális)rendezvények 2. Országos rendezvények 3. Euroregionális szintű rendezvények 4. Globális rendezvények Az első kettő belföldi, hiszen a célcsoport a hazai lakosság, illetve a hazai üzleti partnerek, a másik kettő nemzetközi kategória, mert a találkozóra ugyan hazai színtéren kerül sor, de a kiállítók célcsoportja nem korlátozódik a magyar vevőkörre, hanem nagyobb gazdasági régiót céloznak meg.

 Vonzáskörük nem több 100 km-esnél (ebből a 100 km-es sugarú körből számítanak látogatóik és kiállítóik megközelítőleg 70%-ára)  Ezek a rendezvények többnyire vásár jellegűek  A vidéki rendezvények jellemzően ebbe a kategóriába sorolhatóak  Jellegüknél fogva, szakmai célkitűzéseiket tekintve, célcsoport alapján jellemzően vásár jellegűek, azaz: a kereskedők jelennek meg fogyasztási cikkeikkel a nagyközönség számára. A látogatók zömében a fogyasztók, az adásvétel jellege a legtöbb esetben árusítás. A termékek sokféle árucsoportból tevődnek össze, ill. a termékek minősége – néhány nagy nemzetközi brand kivételével – sok esetben inkább közepes, vagy ennél alacsonyabb minőségű. (A nemzetközi brand-ek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ők különbséget tesznek már a gyártás során abból a szempontból, hogy mely piacra készülnek az adott termékkel!)

 Ebből a szempontból nézve még a Budapesti Nemzetközi Vásár is belföldi regionális rendezvénynek számít, hiszen a fő célcsoport a belföldi piac. (Még akkor is ha számos külföldi kiállító vesz részt.)  Az EU-ban több olyan város van (Frankfurt, Strassbourg stb.), mely „nagyvárosi vásárt” szervez immár évtizedek óta.

 Az országos rendezvények vonzáskörzete a rendezvény színhelyétől kb km-es távolság. (Pl. Industria-ipari, Construma - építőipari)  Ezeknek az árucsoportoknak általában ez az egyetlen olyan rendezvénye, melyen érdemes megjelenni akár belföldi, akár külföldi gyártóról, forgalmazóról beszélünk.  A látogatók itt már nem a fogyasztók, sokkal inkább szakemberek, üzletemberek, cégvezetők.  A cél nem a vásárlás, sokkal inkább az üzletkötés.

 A nemzetközi rendezvények közül ez az, amely már Magyarországon is régóta megrendezésre kerül. (Pl. FOODAPEST – élelmiszeripar, C+D fegyver)  Ezek rendezvények vonzáskörzete km, így már nem csak a hazai és a környező országok piacaira koncentrál  Célkitűzés, hogy egy-egy árucsoport közép-európai, kelet- európai piacát hozza össze.