Őskor 6 A osztály: Attl Lóránd, Vajda Zsolt.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A történelem az élet tanítómestere.” /régi közmondás/
Advertisements

A KŐBALTÁTÓL AZ ELSŐ SZÁMÍTÓGÉPIG...
Az őskori vallás.
Ókori mezopotámiai régészeti leletek
Hogy is volt akkor valójában?
Az emberi élet előzményei, A mai ember kialakulása
A TERMELŐ EMBER.
„A történelem az élet tanítómestere.” /régi közmondás/
Az információ átadásának története
AUSZTRÁL ŐSLAKOSOK Onódi Csaba, 6.B.
Mezopotámiai régészeti leletek
Cella Septichora.
VADÁSZOK ÉS GYŰJTÖGETŐK
ŐSKOR.
Maja teremtéstörténet
Régészet Szerényi Dóra
GEOMETRIKUS SZIMBÓLUMOK
Energia – történelem - társadalom
AZ ŐSKOR KULTÚRÁJA.
Az emberré válás folyamata
Tartalom jegyzék Delfinek(Fogas cetek) Bemutató Életmódja Leírásuk
„Mélységes mély a múltnak kútja...”
Az emberré válás folyamata
Az őskor hitvilága,művészete
Honfoglaló magyarok lakáskultúrája
Honfoglaló magyarok lakáskultúrája
Készítette: Dalkó Soma 7.a
A földtörténet Ősidő A Föld 4,6 milliárd éves
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Demográfia 2. A Világ népessége.
Ritmikai „fejlesztés” az óvodában
ŐSKOR MŰVÉSZETE 5.oszt. Nékám Róbertné.
A mai órán az őskor festészetével ismerkedünk meg!
SOK CSODA, AMIT NEM ISMERSZ
Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény.
EGYETEMES ÉS MAGYAR AGRÁRFEJLŐDÉS DR KOVÁCS JÁNOS.
AZ ÍRÁS Ókori Róma írása.
Tihany.
Az ember evolúciója.
Az emberré válás folyamata
ISTEN hozott köztünk!.
Mirtusz.
Biosz=élet Botanika- Zoológia- Antropológia- Szisztematika- Ökológia-
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
A Holt-tengeri tekercsek
A lábaidnál jó, hát hadd maradjak még, hisz Veled lenni, ez az otthonom. Úgy lenyűgöztél, szeretve rám néztél, hogy ellenállni nincs erőm, tudom…
A világnépesség növekedése
A tűz A tűz története..
Egyed alatti szerveződési szintek
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
A stockholmi metro A stockholmi metrót "a világ leghosszabb művészati galériájának" nevezik. 3 fő vonala (a kék, a vörös és a zöld) közel 110 km.
HANGSZER VERSENY.
Jó játék a mozgás !.
A zene története készítette: Szabóné Lukács Éva
Krisztus feltámadt – valóban feltámadt !. Valami véget ér, kezdődik más talán. Látod, megyünk az élet sivatagán. Gyere, mert lépni muszáj! Refr: Szinte.
GITÁR. Húros, ezen belül pengetős hangszerek csoportjába tartozó hangszer. Megszólaltatása pengetővel vagy ujjal történik. Általában hat húrja van. A.
A füves puszták élővilága
Őskor művészete Zetye Péter Előadása.
Kép- és film a művészetben, eljárások, irányzatok 1. témakör:
Az őskori ember mindennapjai Az őskor társadalma: ősközösség. Mindenki egyenlő volt, nemek szerinti munkamegosztásban közösen dolgoztak, közös volt a javak.
A MŰVÉSZET KEZDETEI Kr. e időszámításunk kezdetéig
A hang.
Kézművesség Mesterek és művészek
A TERMELŐ EMBER.
A tűz története.
Ausztrália természetföldrajzi nevezetességei
Amíg el nem indulunk, míg a láb a vízre lép, még a legkisebb út is
Kutya. A farkas vagy sakál szerű ősei falkába csoportosulva követték az akkor még hordában élő embert. Eldobott táplálékot mindig találtak az ember közelében,
Összeállította: Halász Dávid
Előadás másolata:

Őskor 6 A osztály: Attl Lóránd, Vajda Zsolt

Utazás az időben 4,5 milliárd év a Nap kialakulása 4 milliárd év A Föld és a Hold kialakulása 2.5 milliárd év Vulkánok és tengerek kialakulása 500 millió év A legelső kagylók, halak kialakulása 250 millió év Az első dinoszauruszok 2-5 millió év Az első emberfélék 100 ezer év Neander-völgyiek

Két lábon járás Félember Cro-Magnoni Neander-Völgyi

A majmok leszállnak a fáról Az emberiség kezdete A majmok leszállnak a fáról Két lábon járás Előember vagyok

Az emberiség megjelenése Az ember őse 5-6 millió évvel ezelőtt jelent meg a kelet-afrikai fennsíkokon. A füves tájakon egyre többször kellett kiemelkedve tájékozódnia, így alakulhatott ki a 2 lábon járás. A testtartás megváltozása miatt a futása lelassult, ezért vadászat vagy védekezés alkalmából tudatosan kezébe vett valamilyen eszközt. Az eszközhasználat, az összehangolt tevékenység az ember fejlődésének fontos mozzanata. Már a Homo Erectus (400 000 évvel ezelőtt!) lándzsával vadászott.

A kőkor A történészek az ősi időszakot mindig a leggyakrabban használt anyagról nevezik el. A kőkorszakban természetesen a csontot és a fát is felhasználták. Őseink a munkavégzés során egyre célszerűbb szerszámokat készítettek. A kőpengéket hánccsal farúdhoz erősítették. Így készültek az első kőbalták, lándzsák és dárdák. A kőkorszak vége felé jelent meg a íj és a nyílvessző. Ez a távolról is hatékony fegyver növelte az ember biztonságát.

A Neander-völgyiek kisebb vadászcsoportokra oszolva, vándorolva, a vadat követve cserkészték be zsákmányukat.

A kőkor hosszan tartó időszakában az ember a gyűjtögetés mellett egyre gyakrabban a vadászat és a halászat révén szerezte meg élelmét. Ezzel főleg a férfiak foglalkoztak.

Neander-völgyi ősember Az ekkor uralkodó klímához kiválóan alkalmazkodott ez a fajta: nehéz csontjait vaskos izomkötegek ölelték körül, óriási orrürege egyfajta előmelegítőként szolgálva megakadályozta a meghűlését, vastag ujjai és nagy körmei szintén megfeleltek kemény életmódjának. A legfigyelemreméltóbb mégis a Neander-völgyi ember agya, amelynek térfogata a leletek tanulsága szerint elérte az 1740 cm3-t - a mai emberé csak 1400 cm3. A fejlődésbiológusok azt állítják, hogy ilyen agytérfogatot csak úgy tudtak elérni, hogy évezredeken át tömény húskoszton éltek.

A XX. század első felében, a spanyolországi Altamira barlangban bukkantak rá a jégkorszakból fennmarad első írásos ábrázolásokra. A barlang falait kiszínezett állatrajzok, bölények, vaddisznók, vadlovak festményei díszítették.

Az ősember barlangrajzait az első írásos alkotásnak kell tekinteni, a betűvetés a képjellegű ábrázolással alakult ki. A rajznak, festményeknek, misztikus erőt tulajdonított. Úgy képzelte, hogyha például lerajzolja a mamutot, hatalmába keríti azt, és mire szembekerülnek a vadászaton, könnyen legyőzheti. A falra festett művek igen részletesen, precízen ábrázolták az állatokat. A harminckétezer évvel korábban élt őseink például ismerték a térábrázolást. A távolabb lévő dolgokat kisebbnek, a közelben lévőket pedig nagyobbnak rajzolták. Általában a rajzokat belekarcolták a falba, és az állatok vérét, illetve növényeket használtak színezésre. Elkészítették a mai kifestők ősét.

Az ember már régóta ismerte és használta a tüzet de sokáig nem tudta előállítani.

A tűzgyújtó ember Kezdetben félt a tűztől, de hamarosan rá jött, hogy a tűznek előnyei is vannak. Meleget adott, világított, elűzte a vadakat. Meg tudta vele sütni a húst, sőt a kihegyezett botvéget meg is edzette a tűzzel. Ezért a tűzőrző a törzs nagy tiszteletben álló embere volt. Tapasztalták, hogy a nagy erdőtüzek utáni hamuban talált elpusztult állatok húsa finomabb volt.

fadarab összeütögetése fadarab összeütögetése. Ennek fejlettebb változata: két üreges bot összeveregetése ellenséges hordák tagjai fejének összeütésével. Jó szolgálatot tesznek a dobok, melyek kezdetben még nem üregesek. Az üreges dobok hangja messzire hallatszik, mely nagyon hasznos akkor, mikor üzenni kell a horda távolabb lévő tagjainak. E hangszerek csak zörejt adtak: amplitúdójuk nem volt egyenletes. Zenei (egyenletes rezgésszámú) hangot csak egy üreges belsejű, arra ráfeszített bőrdarabbal tudtak előállítani. Jeladásra használhatták még a fúvós hangszereket, melyek szarvból, tülökből, illetve fából készültek. Valószínűleg minden üzenetnek megvolt a csak rá vonatkozó ritmusa, illetve dallama, így értették a jelentését.

A zene kezdeteit nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy a beszéd megjelenésével párhuzamosan a zene is szerepet kapott az ősember életében. Az ősember zenéjének a ritmus lehetett a legalapvetőbb eleme, Rituális szertartásokon mindig szólt valamilyen zene, mely a ritmusra épült. Az összes hangszer őse már ekkor megvolt, persze csak kezdeti stádiumában, A húros hangszerek ősének tekinthetjük a kifeszített íjat: ha megpengették, jellegzetes hangot adott. Ez a fajta hang nem volt túlzottan erős, viszont magasságát valamennyire lehetett szabályozni: ha jobban kifeszítették a húrt, magasabb hangot adott, ha kevésbé, akkor mélyebbet - ha pedig túlfeszítették, akkor elszakadt. Ha ezt egy kezdetleges vonóval szólaltatták meg, és egy korpuszt (testet) készítettek hozzá, már erősebb, de lágyabb hangot adott - megtaláltuk a vonós hangszerek ősét is. Mikor zenéltek az ősemberek? Ha szórakozni akartak, ha dolgoztak (elmentek vadászni), vagy olyan munkát végeztek, amelynél összehangolt mozdulatokra volt szükség, például egy leölt mamutot kellett a hátáról a hasára fordítani. "Hórukk!"