Kisgyermekkor (óvodáskor)

Gondolkodás, mentális folyamatok Piaget kognitív fejlődési szakasza: műveletek előtti szakasz (2-6 év) centrálás csak a legkiugróbb vonásokra tudnak koncentrálni, akármiről is gondolkodnak pl: magas vagy széles pohárban van több víz? egocentrizmus csak a saját szemszögükből látják a dolgokat, nem képesek más nézőpontjába helyezkedni egymás társaságában is inkább kollektív monológokban beszélnek, mint dialógusokban nem képesek még figyelembe venni a másik tudását/mentális állapotát (4 éves kor körül alakul ki) összekeverik a látszatot és a valóságot pl: vki felvesz egy boszorkányos maszkot, az tényleg boszorkány lesz prekauzális következtetések gyakran keverik az ok-okozati viszonyt pl: egy gyerek azért nem ment a temetőbe,mert azt hitte, hogy a temető okozza a halált, aki odamegy meghal

Társas fejlődés gyermekkorban A társas fejlődésnek 2 aspektusa van: - szocializáció -> integrálódunk egy társadalmi közösségbe - személyiségalakulás -> egyénként elkülönülünk a többiektől A személyiség legkorábban látható kifejeződése a temperamentum

Társas és személyes azonosságtudat megszerzése A szocializációhoz identifikációra/azonosulásra van szükség a gyerek arra törekszik, hogy ugyanolyannak látszódjon, úgy viselkedjen, úgy érezzen, olyan legyen, mint a társas környeztük fontos személyei Ezzel kapcsolatos viták, hogy az identitás kialakulása min alapul: - differenciáció -> elkülönülés affiliáció -> társulás utánzás szociális tanulás kognitív sémák (Kohlberg) Freud

Freud: pszichoszexuális fejlődési szakaszok Orális, anális, fallikus, latencia, genitális Ödipusz/Elektra konfliktus -> a fiúk szerelmesek az anyjukba, el kell különülniük (differenciáció) és az apjukkal kell társulniuk (affiliáció) lányoknál péniszirigység -> anyjukat hibáztatják, amiért „hiányosan” hozta őket a világra, a fiúkat ezért felsőbbrendűnek tekintik emiatt a szeretetüket a az apjukra viszik át és versengenek az anyjukkal az apáért ez bűntudatot és félelmet vált ki a lányokból, hogy elveszítik anyjuk szeretetét, amit úgy oldanak meg, hogy elnyomják az apa iránti érzéseiket és azonosulnak az anyjukkal

Albert Bandura: szociális tanulás A gyerek megfigyelés és utánzás révén tanul, ami függ: - hozzáférhetség -> hozzáférhetőnek kell lennie a viselkedésnek, látnia kell valahol pl: TV, felnőtt - figyelem -> meg kell figyelnie - emlékezet -> meg kell jegyeznie - mozgásprodukció -> meg kell tudnia csinálni motiváció -> motiváltnak kell lennie a viselkedésre A nemnek megfelelő viselkedés a jutalmazások és büntetések révén alakul ki

Kognitív elméletek Kohlberg: a gyerek nemi szerepekről alkotott fogalmai úgy alakulnak ki, hogy összerendezi a saját tapasztalatait (nem passzív idomítás, ahogy Bandura mondja, vagy ösztön, ahogy Freud gondolja Sandra Bem - kognitív séma= asszociációk olyan hálózata, amely a kultúra nemi szerepekről alkotott felfogását testesíti meg 5-6 éves korban a gyerekek már tudják, hogy mit jelent fiúnak és lánynak lenni

Önszabályozás és önkontroll fejlődése Ebben az időszakban Piaget szerint a heteronóm moralitás uralkodik - a szabályokat külső személyek hozzák, amiknek engedelmeskedni kell - a külső személyek nagyobb hatalmat képviselnek - a szabályt betű szerint be kell tartani - a cselekedetek eredménye számít ha a szándék jó, de a cselekedet végeredménye rossz, akkor a személy rossz (egy pohár/tálca pohár eltörése) Iskoláskorban alakul ki az autonóm moralitás megértik, hogy a szabályok megkérdőjelezhetők, mindenki beleegyezésével megváltoztathatók A normál elsajátítása internalizáció révén jön létre - a gyerek azonosul a szülő normáival és bűntudatot érez, ha olyan tesz, ami nem helyes

Önszabályozás és önkontroll fejlődése a szülők elvárásainak való megfelelés akkor is, ha a szülő nincs jelen (adott helyzetben le tudja gátolni az indulatait, vágyait) Elenor Maccoby 4 gátlást sorol fel: - mozgás - érzelmek következtetések egy kérdésre nem azonnal válaszol hülyeséget, hanem átgondolja választás gáltása jobb lemondani egy rövidtávú jutalomról egy hosszútávú nagyobb jutalom érdekében 12 évesen választják már a várakozást pl: ma kicsi, holnap nagy csoki

Erikson: pszichoszociális fejlődési szakaszok év (Freud-orális): bizalom-bizalmatlanság megtanulnak bízni abban, hogy a szülő gondoskodik alapvető szükségleteikről vagy bizalmatlanok lesznek 2. Év (Freud-anális): autonómia-szégyen/kétely megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni vagy elbizonytalanodnak, hogy képesek-e az adott dolgot megcsinálni 3-6 év (Freud-fallikus): kezdeményezés-bűntudat megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni vagy a szülők nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, a függetlenedési törekvéseik miatt pedig bűntudatot élnek meg 7- pubertás (Freud-latencia): teljesítmény-kisebbrendűség megtanulják hatékonyan gyakorolni a készségeiket vagy kisebbrendűnek érzik magukat Serdülőkor (Freud-genitális): identitás-szerepkonfúzió személyes identitás kialakítása vagy összezavarodnak, hogy kik is valójában és mit akarnak

Erikson: pszichoszociális fejlődési szakaszok Fiatal felnőttkor: intimitás-izoláció társ választása vagy elszigetelődés és magány Felnőttkor: alkotóképesség-stagnálás munka,gyerekek felnevelése vagy tespedtség Időskor: integritás-kétségbeesés az addigiak értelmezése, áttekintése, összegzése, elégedettség vagy ha úgy érzi, hogy kimaradt valami az életéből, akkor kétségbeesés

Agresszió Agresszió: másik személyben vagy tárgyban szándékos kár okozása 2 formája: instrumentális: vmilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul pl: játék megszerzése egy másik gyerektől ellenséges közvetlen cél a másik személy megsértése pl: bosszúból, dominancia miatt 3-6 éves kor között az instrumentális dominál,majd az ellenséges lesz a meghatározó Agresszió oka: Evolúciós nézőpont: erősebb faj fennmaradása, a legsikeresebb viselkedésmintázat fennmaradása Szociális tanuláselmélet: - jutalmazás vagy utánzás révén (szülő)

Agresszió Frusztráció-katarzis - a gyerek frusztrációt él át, egyre jobban gyűlnek benne az indulatok, ami agresszív viselkedés formájában jelenik meg az agresszív cselekedetet követően katarzist él át (gőz kiengedése) Agresszió kezelése: ha a büntetés túl erős vagy nem adunk alternetívát helyette, még szélsőségesebb viselkedés is megjelenhet nem agresszív viselkedés jutalmazása nem veszünk tudomást az agresszív viselkedésről és jutalmazzuk az geyüttműködő viselkedést észérvekre való hivatkozás elmagyarázni a gyereknek, hogy az agresszió nem megoldás, csak szomorúvá tesszük a másikat

Proszociális viselkedés Proszociális viselkedés: önzetlenség, segítségnyújtás, együttműködés, empátia evolúciós magyarázat: fajfenntartás empátia: mások érzéseiben, érzelmeiben való osztozás Hoffman: empátia fejlődésének 4 szakasza: újszülött, csecsemő érzelmi fertőzés -> ha sírni lát valakit ős is elkezd sírni 2 év megpróbálják megvigasztalni a másikat pl: odaadja a maciját óvodáskor beszéd formájában is tudnak már kommunikálni olyan emberek felé is érzi, akik nincsenek jelen pl: mesehősök 6-9 év már általános körülményekkel is tud foglalkozni, nemcsak pillanatnyi érzelmekkel pl: szegénység, betegség, sérülés

Proszociális viselkedés Proszociális viselkedés előmozdítása: jutalmazás probléma, hogy csak akkor fog jól viselkedni, ha jutalmat kap érte explicit példamutatás úgy viselkedik a felnőtt, ahogy a gyerektől elvárja indukció elmagyarázzák a gyereknek, hogy miért jó a proszociális viselkedés (felnőttes viselkedés)

Fejlődést befolyásoló környezeti hatások Gyerek viselkedését befolyásoló tényezők: - család -> elsődleges szocializációs közeg Diana Baumrind 3 féle szülői nevelési stílust különböztetett meg: Tekintélyelvű (megkövetelő típus) a tekintélynek való engedelmességre helyezi a hangsúlyt, nem alkudozik a gyerekkel ilyen gyerekeknél gyakran tapasztalható óvodában a szociális készségek hiánya meghátrálnak a társas érintkezéstől, erkölcsi konfliktus esetén külső segítséghez fordul Irányító (megkívánó típus) a szülők és a gyerek jogai kölcsönösek, elmagyarázzák a szabályokat, a döntéseket megvitatják a gyerekkel magas mércét állítanak a gyerek elé, de egyéni, független viselkedésre ösztönzik ezek a gyerekek nagy önállóságot és kontrollt mutatnak, bátrabbak új helyzetekben Engedékeny nincs határozott korlátozás, a gyerek a saját tapasztalatain keresztül tanuljon, nagy a szabadság ezek a gyerekek éretlenek, nehezen tudnak uralkodni az indulataikon, nem önállóak