A tankönyvek változásai az elmúlt 20 évben Kaposi József 2011. november

Felhasznált szerzők Csapó Benő Fisherné Dárdai Ágnes Halász Gábor Karlovicz János Kojanitz László Radó Péter Vágó Irén Závodszky Géza

Kérdések Melyek az oktatás világát meghatározó nemzetközi trendek? Miként változtak a tudás és a tanulás alapelvei? Hogyan alakultak a hazai szabályozási, tartalmi elvárások/viszonyok? Miként változott a tankönyvekről alkotott tudásunk? Milyen következtetéseket vonhatók le az elmúlt évek adataiból, kutatásaiból?

Nemzetközi trendek az oktatás világában Az emberi képességek felértékelődése, tudásgazdaság, LLL-paradigma (GDP); Kvalifikációs rendszerek (EKKR, OKKR); Digitális technológia térnyerése; Technológiai forradalom (világháló, miniatürizálás, mobiltechnológia); Tudásfelfogás változásai; Kompetencia alapú oktatás terjedése; Társadalmi integrációs törekvések.

Tudásfelfogás változásának jellemzői ismeretorientált tanárorientált irányított receptív és reproduktív kognitív passzív befogadás képességorientált tanulóorientált önálló produktív emocionális, pragmatikus aktív elsajátítás

A hatékony tanítás alapelvei A puszta információ-továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ- feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.

Hazai társadalmi-oktatási környezet 1990 – demokratikus viszonyok kiépítése decentralizáció, deregularizáció, privatizáció, „államtalanítás”, 1993-as közoktatási törvény szabadság, autonómia („reformláz”, „reformot ne”), Szocialista-liberális kormányzat (12 év) Konzervatív, jobbközép kormányzat (8 év)

A tartalmi szabályozás változásai Nat 1995, 2003, 2007 / Kerettantervek 2000; A tantervi szabályozás jellemzői kétszintű, háromszintű, műveltségterületek (csökkenő tananyag-központúság), kereszttantervi elemek, erősödő tevékenység-központúság, A kimeneti szabályozás előtérbe került kiépülő mérési-értékelési rendszer, új vizsgarendszer,

A tankönyv fogalmának változásai, modellek „Nemzeti kultúra szimbóluma”; Didaktikai céllal megírt iskolai oktatásra szánt könyv; Piaci termék (áru); Tankönyvcsalád, pedagógiai rendszer, programcsomag, digitális taneszköz, tartalomhordozó; Tanulóközpontú, tanári kézikönyvre épülő;

A tanulóközpontú könyv konstrukciója (Marilyn J.–Calfee R, 1998:249.)

A tanári kézikönyvre épülő rendszer konstrukciója (Marilyn J.–Calfee R, 1998:262.)

Új fogalmak a hazai tankönyvek terén Tankönyvpolitika, tankönyvpiac, tankönyvkiadás; Tankönyvértékelés, tankönyvjóváhagyás; Tankönyvkutatás, tankönyvanalízis (kvantitatív, kvalitatív szempontok); Konszenzusos standardok; Tankönyvi funkciók és tulajdonságok listázása; Minőségbiztosítás (belső, külső)

Tankönyvpolitika

Tankönyvértékelés típusai Minőségi jellemzők Szakértői véleményezés Kísérleti vizsgálat Tankönyvanalízis Életszerűség ++ + Tudományos pontosság Olvashatóság Érdekesség Fokozatosság Strukturáltság Illusztráltság Problémafelvetés Gondolkodásra késztetés Tanulásirányítás Önellenőrzési eszközök Személyesség Jaan Mikk áttekintése arról, hogy a tankönyvértékelési módszerek jellemzően mely minőségi összetevőt vizsgálják:

Konszenzusos standardok Tudományos megfelelés Didaktikai standard a tanulók életkori, pszichikus sajátosságainak, értelmi és lelki fejlettségi szintjének való megfelelés legyen életszerű, élet közeli a tankönyv; mind tartalmában, mind a külső megformálásban a tanulók érdekeit tartsa szem előtt. az “egyetlen igazság” hirdetésének kerülése, multiperspektívikus megközelítés, sokféleség a tartalomban és a módszerekben A kérdések haladják meg a puszta reprodukció szintjét, és ösztönözzenek a gondolkodás magasabb műveleteire is (elemzés, összehasonlítás, értékelés stb.) Előítélet-mentesség Transzparencia Képretorika

A tankönyv „mappig”-je Ismerethordozó Tanítási eszköz Célcsoportnak íródott JELLEMZŐK SZERKEZETI ELEMEK: TANKÖNYV FUNKCIÓI: Alapszöveg Kiegészítő szöveg Orientáló szöveg Az elsajátítást segítő eszközök (kérdés, feladat) Illusztrációs anyag Motiválás Differenciálás (alap- és emelt szintű tudás) Irányítás Gyakorlás Önképzés TÍPUSA Maximum-tankönyv Minimum-tankönyv Vegyes típus (Dárdai Ágnes: A tankönyv-kutatás alapjai. Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2002. 55.p.)

Tankönyvi funkciók listázása Tulajdonságok Motiváció Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások Ismeretátadás Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Rendszerezés Strukturáltság Koordináció A többi tankönyvekkel való összehangoltság Differenciálás Szintezett tananyag Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök alkalmazása Az önértékelés elősegítése Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok száma és változatossága Értékekre nevelés Érzelmi hatást keltő eszközök száma és változatossága

Hazai tankönyvvizsgálat 2004-2007 pozitív változások erősítendő elemek A direkt ideológia szerepe teljesen visszaszorult. Megújult a tudáskánon: modernizálták és csökkentették a tartalmakat, ► megtörtént: tankönyvi design; várat magára: tanulhatóságot megkönnyítő módszertani szemléletváltás. A tanulók tanulás folyamatába való bevonásának, az aktív részvétel érvényesítésének igénye. ► ►Az igény azonban még nem eléggé elfogadott. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. ► ►Még egyenetlen ennek érvényesítése. Erősödik a mindennapi élethez való kapcsolat (főleg a természettudományok esetén). Megjelent az egészség- és környezetvédelemre nevelés (pl: természettudományi tankönyvek). negatív elemek VESZÉLYEK A multiperspektivikus, kontroverzív szemlélet késik. Előzőhöz hasonló a problémamegoldó, probléma- érzékeny gondolkodás helyzete. ► ►A legtöbb helyen még mindig kész tudást, kész megoldásokat kínálnak a tankönyvek Önálló véleményalkotásra való ösztönzés hiánya. ► ► Maradt a tananyag- és tanárcentrikusság A társas tanulás formái még nem épültek be a. A tananyag kifejtése nem emészthető. Gyenge a tankönyvek tájékoztató apparátusa. ► ►Ez ellene hat az önálló ismeretszerzés folyamatának

Problémák, eredmények összefoglalása Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek. Új tudományos eredmények megjelenése. Nem segítik eléggé a tanulói aktivitást és az értelmes tanulást. Didaktikai apparátus bővülése. A fogalmi rendszer és a tevékenységrendszer esetleges. Fogalommagyarázatok, kérdések, feladatok gyarapodása. A szövegezés nehezen érthető és nehezen tanulható. Fokozatosan tisztuló szöveghasználat. Illusztrációk esetlegessége. Színes tankönyvek, design.

Ellentmondások vázlata Új társadalmi igények Diszciplináris szemléletű oktatás A tanulás eszközeinek rendszerbe szervezése: inspiráló tanulási környezet kialakítása. Komplex pedagógiai praxis: például természet-tudományos nevelés. A kognitív pszichológiai kutatások eredményeinek felhasználása. A tanulás összetevőit középpontba állító taneszköz-fejlesztés és -értékelés.

Tankönyvpolitika vizsgálata 2009 Nemzetközi tapasztalatok: „A tankönyvek készítése, jóváhagyása, kiadása, iskolai kiválasztása, ára, illetve ártámogatása tipikus együttállásokat nem mutat. (…) Az egyes államok tankönyv-politikáját befolyásoló tényezők hátterében mindenütt a közoktatás egészét érintő közös kihívások és feladatok állnak: erőteljes társadalmi igény az iskolai munka javítására az alapkészségek kifejlesztése, a korszerű műveltséghez elengedhetetlen ismeretek és kompetenciák kialakítása, valamint a társadalmi esélykülönbségek kiegyenlítése terén; a műveltségkép, a pedagógiai szemlélet és a pedagógiai módszerek átalakulása; a digitális eszközök és ismeretanyagok megjelenése; az állami kiadások csökkentésének szükségessége; egyensúlykeresés a centralizáció és a decentralizáció, valamint a reformok végrehajtása és a stabilitás biztosítása között” (Kojanitz, 2010)

Tankönyvpolitika vizsgálata 2009 Hazai tapasztalatok/ legfontosabb célok: A tankönyvellátás biztonsága garantált. Megfelelő a tankönyv- és tartalomkínálat, a választási és szelekciós mechanizmusok működnek, bár sok az esetlegesség. Tankönyvek és más tartalomhordozók szakmai és technikai minősége javult. Tankönyvek és tartalmi szabályozók közötti kapcsolat erősödött. Érvényesül számos nemzetközi tendencia.

Tankönyvvé nyilvánítás

Tankönyvvé nyilvánítás A benyújtott tankönyvvé nyilvánítási kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatok: HATÁROZATOK 2007 2008 2009 tankönyvvé nyilvánító határozat 370 1307 849 elutasító határozat 52 48 23 meghosszabbító határozat 33 290 207 ÖSSZESEN 455 1645 1079

Tankönyvvé nyilvánítás

Tankönyvjegyzékbe kerülés

Tankönyvjegyzékbe kerülés A benyújtott tankönyvjegyzékbe történő felvételi kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatok: HATÁROZAT 2007 2008 2009 tankönyvjegyzékre történő felvétel 2802 3173 3963 elutasító határozat 108 74 63 összesen 2910 3247 4026

Tankönyvjegyzékbe kerülés

Összegzés Sokoldalú és sokszínű a változás; A szabályozás megbízhatósága nőtt; Kompetenciaépítés, közös tanulás; A tankönyvírás, kiadás professzionalizálódása; Ellentmondások – feszültségek továbbra is jelen vannak.