A személyiség fejlődése Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011.

Követelmény Kollokvium Írásban Teszt formájában

Kötelező irodalom Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.

Ajánlott irodalom Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti Tk, 1998. Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, Houghton Mifflin Company, 1988. Lerner, Richard M.: Handbook of child psychology. New York, Wiley, 2006. Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K., 2001.

A személyiség fogalma a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)

A személyiség jellemzői: A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak. A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.

A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is. A személyiséget jellemzi az éntudat. A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

A fejlődés fogalma Minőségi változások sorozata, amely magasabb szintű szerveződéshez

A fejlődést befolyásoló tényezők Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és érés) Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb környezet (pl.: a társadalom, kultúra)

A fejlődéssel kapcsolatos nézetek Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők szerepét hangsúlyozza Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau, behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak tartja a fejlődésben (60%-40%)

A fejlődés üteme Akceleráció: felgyorsult fejlődés Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban túlhaladott szintre Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés

A fejlődés iránya Normális fejlődési irány Deviáns fejlődési irány

A fejlődéslélektan vizsgálati módszerei megfigyelés kísérlet önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) klinikai kikérdezés (Piaget) tesztek, projekciós módszerek produktumok vizsgálata (rajz stb.) A vizsgálati irányok: keresztmetszeti (transzverzális) hosszmetszeti (longitudinális) kombinált

A pszichikum fejlődésének törvényei Plaszticitás (képlékenység) törvénye Aktivitás törvénye Szerkezet és funkció egységének törvénye Koegzisztencia törvénye Transzfer (átvitel) törvénye

A plaszticitás törvénye Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az idegrendszer mőködésének alakítása annál valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.

Aktivitás törvénye A személyiségnek magának kell a tevékenységeket elvégeznie ahhoz, hogy az adottságnak megfelelő képesség kialakulhasson.

Szerkezet és funkció törvénye A test és az idegrendszer érési folyamatához kapcsolódóan, az érettségnek megfelelő tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni, amikor az ehhez szükséges előfeltétel már kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és fejlődésnek.

Koegzisztencia törvénye A személyiség különböző tevékenységfajtákban ugyanabban az időben, különböző szinten fejlett.

Transzfer törvénye Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat egy másik tevékenységfajta megtanulását megkönnyítheti, illetve megnehezítheti – gátolhatja – spontán módon.

Az újszülöttkor

Születés fejlődésében minőségi ugrás, mert testi és pszichés trauma, önálló biológiai lénnyé válik, testi és pszichés trauma, alkalmazkodnia kell az új környezetéhez, elkezdődik a szocializáció folyamata.

Az újszülött Átlagosan 3300 gr 52 cm hosszú

Az újszülött testalkata Nagy fej (testhossz ¼) Rövid törzs Esetlen, vékony végtagok Tónustalan, fejletlen izomzat

Az idegrendszer Idegrendszer: az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével, a kéreg funkcionálisan fejletlen, a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek, elkezdődik a myelinizáció. Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgás

Vegetatív reflexek csuklás, tüsszentés, nyelés pilomotoros reflex, Az alkalmazkodást szolgálják csuklás, tüsszentés, nyelés pilomotoros reflex, Babinszkij reflex. pupilla reflex,

Reflexek szopó Fogó lépegető

Az érzelmek jellemzői elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem), tanult érzelmek megjelenése, rövid lefolyás, intenzív kifejezés. szociális mosoly kíváncsiság

Megismerés jellemzői a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes, a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van

A látás jellemzői Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen Születéskor a legfejlettlenebb Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen Szeretik az erős kontrasztokat Bizonyos mintákat preferálnak 1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál, 2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ 6 hónap után tekintetével letapogat, 7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét 8 hónap után megjelennek a konstanciák, 10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

A hallás jellemzői születés után magas alsóküszöb, csont, majd légvezetéses hallás, erős hangokra sírással reagál, az emberi hangra és a dallamra különösen figyel

A szaglás jellemzői Ízérzékelés: Bőrérzékelés: erős szagokra reagál, az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet. Ízérzékelés: az édes és keserű ízeket megkülönbözteti, a markáns ízekre reagál. Bőrérzékelés: 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb, fájdalomérzet. A szervi és egyensúlyérzet működik.

A mozgás fejlődése

A mozgásfejlődés törvényei Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé) Proximodisztális törvény (a test középvonalától a periféria felé)

Mozgásfejlődés I. (Helyzet- és helyváltoztató) Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát 4 hónapos korban: hasról hátra fordul 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul. 5 hónapos korban: segítséggel ül 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.

Mozgásfejlődés II. (Helyzet- és helyváltoztató) 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll 8 hónapos korban kezd el mászni 9 hónapos korban: feláll 10 hónapos korban: segítséggel jár 12-13 hónapos korban: önállóan jár

15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a lépcsőn. 21-24 hónapos korban: guggolva játszik 24-27 hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn, ügyesen szalad 27-30 hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal ugrik

A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése I. 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és 30-40 msp-ig megtartani 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget

A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése II. 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás 10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni 12-15 hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi 21-24 hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz. 30-33 hónapos kor: kigombol

Mozgásfejlődés

Kisgyermekkor (1-3 éves korig)

Testi fejlődés Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik. 3 éves korra kb. 1 m, 13-15 kg 1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek, egyre biztonságosabbá válik. (Később szándékosan nehezítik.)

Mozgásfejlődés 17. hónap: lépcsőn járás 20. hónap: labdát rúg 24. hónap: fut 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn) manipuláció fejlődik (firkálás) evőeszköz használat

Észlelés és emlékezet tovább differenciálódik élettörténeti emlék

Játékfejlődés Szimbolikus játékok jelennek meg. Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma. Továbbra is jellemző az explorációs játék, építő játék is megjelenik a kézügyességgel.

Társas kapcsolatok fejlődése hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez. tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

Éntudat kialkulása önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése. 2 úton: testséma kialakulása, másik ember felfedezése. Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos kísérlete (20-24 hónapos törli le) Nemi identitás 2 éves korra alakul ki Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az első dackorszak!)

A beszéd fejlődése

A beszédelsajátításához szükséges: Ép beszédszervek Ép hallás Ép idegrendszer Beszélő emberi környezet

A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan) Preverbális szakasz Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik Gagyogás (3-4 h. kor): funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással előképződnek 9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba, mama stb. 6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)

Verbális szakasz Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor

A kisgyermekkori beszéd jellegzetességei Primer generalizáció Szituatív Indulati Rövidít Nem ragoz Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata-picihópata) Önkényes jelentésadás

Az óvodáskor (3-6-7 éves korig)

A testi fejlődés jellemzői A fejlődés tovább lassul Kb. 90-100cm magasak a korszak kezdetén és 120-130 cm a végén 13-15 kg a korszak elején és 18-20 kg a korszak végén Első alakváltozás megtörténik a korszak végére arányosabb testalkat Fej a törzs 1/6- a, A végtagok rövidek

Az óvodáskori mozgásfejlődés A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás 5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés. Vázizmok tömege nő, csontosodás, tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés, ugrálás, rajzolás!).

Az óvodáskori csoportosulási formái Együttlét - hely Együttmozgás - mozgás Tárgy körüli összeverődés - tárgy Összedolgozás - együttműködés Tagolódás - szerepek

Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői Rugalmasak A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek A barátságok nem hosszú életűek Gyakoriak a viták

Az érzelmi élet jellemzői Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat funkciógyakorlásából fakad Az érzelmeik gyorsan változnak Impulzívak

Az óvodáskori észlelés jellemzői Szinkretizmus: Az egésznek a preferenciája A részletek önállósodása vagy elhanyagolása Tagolatlanság ● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a megfigyelésben nyilvánul meg A látás vezető szerepet tölt be

Az óvodáskori figyelem jellemzői A spontán figyelem túlsúlya Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak végére a szándékos figyelem tartóssága: 10-15 perc

Az óvodáskori emlékezet Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban szemben a felidézéssel A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet

Az óvodáskori képzelet Élénk, csapongó képzeleti tevékenység „Fantázia hazugság” jelensége

Az óvodáskori gondolkodás Szemléletvezérelt Egocentrikus Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még hiányos Centrálás

Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei (Piaget) ultrajelenségek Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért esik az eső, mert a felhők szomorúak) Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és teleengedték vízzel) Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy hóembert tudjunk építeni) Gyermeki realizmus

Erkölcsi felfogás Heteronóm erkölcsi felfogás A szabályokat szószerint kell érteni A szabályok állandóak és nem módosíthatóak A tekintély személynek szót kell fogadni Következmény etika jellemzi Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok és ártalmatlan túlzások között Autonóm erkölcsi felfogás A szabályok megváltoztathatóak A szándékot is figyelembe veszi

Az óvodáskori játékformák Funkcionális vagy gyakorló játékok Szerepjátékok Konstrukciós játékok

A rajzfejlődés szakaszai Firka korszak A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) – Luquet Az intellektuális realizmus korszaka (5-9) A szemléleti realizmus korszaka (10-12)

Fészek motívum Fészekmotívum

Fészek motívum

Fészek motívum kereszttel

Réveteg vonalkás firka Rétegvonalas firka Réveteg vonalkás firka

A szintetizálás képtelenségének korszaka Aránytalanság Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának hiánya Az irányok gyakran véletlenszerűek Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot (szétdobáltság)

Az intellektuális realizmus Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát Transzparencia (átlátszóság) Aránytalanság Emocionális felnagyítás Események szalagszerű ábrázolása Többszempontú ábrázolás Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi megtapadás, hitelesség) Zsúfoltság (hitelesség)

A szemléleti realizmus Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még technikailag nem mindig képes rá Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a rajzokon Takarás Lent és fent ábrázolása Többszíntű ábrázolás Kanyargó út Előtér kiképzés

Az iskolaérettség

Tankötelezettség 2003 évi LXI. Törvény. 6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

Tankötelezettség (4) Az iskola igazgatója dönt A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Az iskolaérettség jellemzői Testi fejlettség Pszichés fejlettség Szociális érettség

Testi fejlettség Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg Ép érzékszervek Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba) Kezesség kialakult-e - lateralizáció Testkép-testséma kialakult-e

Pszichés fejlettség Munkaérettség: feladattudat, feladattartás, munkatempó Ábrázoló tevékenység fejlettsége Beszédfejlettség Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben) Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, kauzális gondolkodás Emlékezet

Szociális érettség Megfelelő alkalmazkodó képesség Érzelmi kiegyensúlyozottság Közösség igénye Késleltetés képessége Együttműködés képessége Felnőtt irányításának elfogadása

6-7 éves kortól 10 éves korig A kisiskoláskor 6-7 éves kortól 10 éves korig

Testi fejlődés jellemzői Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás) Differenciálódik a test körvonala A csontrendszer fejlődése még nem befejezett Az ujjpercek csontosodása 11-12 éves kor A fogváltás korszaka Nő a szív és tüdő kapacitása Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség) Az agy méretének növekedése A frontális lebeny jelentősen növekedik Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek

Érdeklődés Jelentős fejlődés figyelhető meg Megjelennek a hobbik Gyűjtés Tudásvágy jellemzi

KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 7-11.ÉV) decentrálás képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is Szociális nézőpontváltás gondolkodási reverzibilitás konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen) képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat állandóság

Az emlékezet Terjedelme nő Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap Mechanikus Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki

Erkölcsi fejlődés Kevésbé függ a felnőtt véleményétől Merev szabálykövetés jellemző Kettős erkölcs

Társas kapcsolatok Átpártolás( 8-9 év) Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás. Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban. Empátia, segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent. Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.

Serdülőkor

Milyen is a kamasz? Nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak Vekerdy: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni”-utána jó trénerként kell velük bánni A kamaszt sokszor nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak – ugyanakkor ugyanolyan feltétel nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi korában Második dackorszak A kamasznak titkai vannak – Hermann Imre: „a titok elszigetel”

Milyen is a kamasz? II. A kamaszkor az ellentétek és szélsőségek korszaka (szép vagyok-csúnya vagyok; zseni vagyok semmire sem vagyok képes) A szélsőséges megnyilvánulásaival próbára teszi a környezetét, provokálja azt – a felnőttek ítéletei a kamaszok felé sokkal nagyobb súllyal esnek a latba A szélsőséges merev megoldások nem kedveznek a személyiség fejlődésének, valamint a mindent megengedő határokat nem szabó attitűd sem – deviáns viselkedéshez vezethet – rugalmas középút, párbeszéd, ésszerű kompromisszum

Milyen is a kamasz? III. Tétova, bizonytalan – elsősorban önmagára vonatkoznak a kételyei Vekerdy: a kamaszkor hétköznapi kérdése: „Talán nem is vagyok normális?”-olyan változásokat él át testében lelkében, amely nagy feszültséggel jár A környezet felé irányuló éles kritika, bírálja és kritizálja a körülötte élőket sokszor igazságtalanul és bántóan –”szemtelen” Lusta: „élettani lustaság”-a testében végbemenő változásokkal indokolható „Merengés joga”-nappali álmodozás-az információk, a belső feszültségek feldolgozásában segíti-komoly pszichés munka

Milyen is a kamasz? IV. Hatalmas energiák élednek a kamaszban Virginia Satir: az átlagos tinédzser az izgatott, erőteljes versenylovakhoz hasonlítja Fontos, hogy a felnőttek megfelelő tartalmas viselkedést biztosítsanak a kamasznak Biztonságos háttér megteremtése nagyon fontos A tekintély és az autoritás „vörös posztó” a kamasznak

Milyen is a kamasz? V. Szerelem – a korszak elején „önszerelem”; később „mindenkibe” szerelmes;- a személyes, kiválasztott, egyetlen emberhez kötött szerelem már a kamaszkor végét jelzi Vekerdy:”a szerelem bizonyos értelemben olyan tükör, amelyikben önmagamat látom-a másik emberben” Anna Freud: amíg a kamasz változik, bármilyen szélsőségek között is addig korának megfelelően viselkedik

A serdülőkor jellegzetességei Szakaszai:  Prepubertás: Előkészítő szakasz – 11 – 13 év Pubertás: 14 – 18 év, (Nagy egyéni eltérések)

Prepubertáskor: A közelgő serdülés testi változásai kezdenek megjelenni, ezzel együtt a szexuális késztetések is. A gyermek küzd ellenük. Az érdeklődés felélénkül, mindent ki akarnak próbálni, ugyanakkor specializálódik, a tanulmányi teljesítmény egyenetlenebbé válik. A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az igazi együttműködésre. A felnőtt világ számára a gyermek nehezen hozzáférhető. A pozitív énkép kialakulása szempontjából fontos a gyermek erősségeinek kiemelése.

Pubertáskor:   A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”.  Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség. Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak

Testi fejlődés jellmezői Gyors növekedés ( a felnőtt magasság 98% érik el a korszak végére) Elsődleges nemi jelleg kialakulása Másodlagos nemi jellegek megjelenése

A serdülőkori gondolkodás jellemzői (Keating, 1980) Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák keresésének képessége Tervezés, előre gondolkodás Hipotézisek használata a gondolkodásban Metakogníció A megszokás korlátait meghaladó gondolkodás (erkölcs, politika, társas kapcsolat, az élet nagy kérdései)

Formális műveletek szakasza (Piaget) Egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondol Lelkes érdeklődés maga a gondolkodás folyamata és az elvont eszmék iránt Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt

Identitás problémája Erikson: a serdülőkor legfontosabb sorsfeladatának tartja az identitás kialakulását Identitáskrízis: „Ki vagyok?; Milyen vagyok?; Merre tartok?” kérdésekben nyilvánul meg Identitás (énazonosság tudat): egységes integrált képpel rendelkezik önmagáról, a jövőről, képességeiről stb.

Az identitáskrízis megküzdésének 4 típusa J. E. Marcia (1966): Elért identitás: ezek a serdülők már meghozták döntéseiket a pályaválasztás, vallási vagy politikai elkötelezettség terén. Ezeknek a választásoknak a nyomán igyekeznek elérni kitűzött céljaikat Korai zárás: elkötelezettnek tűnnek, de nem élték át az identitáskrízist Moratórium (haladék): ezek a fiatalok éppen átélik az identitáskrízist Diffúz identitás: ezek a serdülők nem képesek elköteleződni, különböző szerepeket próbálnak ki.

Az érzelmi függetlenedés Társas kapcsolataikban a kortárscsoport szerepe meghatározó. A szülőkkel való kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi leválás, önállósodás. Az érzelmi függetlenedés megvalósítási lehetőségei: Egyenrangú baráti viszony kialakulása Kikényszerített, konfliktusos önállósulás Túl korai önállósulás Sikertelen önállósulás

A kortárscsoportok jellegzetességei Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés, együttműködés szabályi. A gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói. Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését. Támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az én érvényesítésére. Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt a közösséghez, valakihez tartozás élményét. Teret enged az önállóan választott intimitásnak. Társaságot, társas stimulációt jelent. Lehetővé teszi irányító szerep vállalását. Elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenedést.

A gondolkodás fejlődése

Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 0-2 év) 1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata 2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások 3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók 4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete 5.szakasz ( 12-18.hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul 6.szakasz ( 18-24.hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 2-7.ÉV) Jellemzői : egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály , mely megfordítható) szinkretizmus szemléletvezérelt ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus, gyermeki realizmus kollektív monológok

KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( 7-11.ÉV) Jellemzői : decentrálás képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is gondolkodási reverzibilitás konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen) képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság

FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA ( 12.ÉVTŐL- ) Jellemzői : hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket módszeresen ellenőrzi szisztematikus kombinatorikus absztrakt, elvont

Heteronóm erkölcs jellemzői Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell! szó szerint kell venni és betartani a szabályokat nem lehet megváltoztatni a szabályokat következmény etika szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs Jellemző a hit az igazságos világban

Autonóm erkölcs jellemzői 9 éves kortól a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele

Erkölcsi fejlődés ( Kohlberg) I. Prekonvencionális szint 9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik a társadalmi konvenciókat, szabályokat 1. A büntetés és szófogadás orientációja Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma kétségbevonhatatlan A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba 2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki szükségletének kielégítéséhez Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem lopok tőled.

II. Konvencionális szint 9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd. szabályai 3. „ Jógyerek orientáció” Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás ( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik, mások megengednek vagy elutasítanak) 4. A törvény és a rend orientációja A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani. kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget nem tudnak vállalni

III. Posztkonvencionális szint 5. A társadalmi szerződés orientációja Társadalmi egyezség szem előtt tartása, nem merev szabálykövetés A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak Az egyén jogai védelmezendőek 6. Következetes erkölcsi állásfoglalás orientációja Adott szituban dönteni csak az összes körülmény mérlegelésével lehet Egyetemes elvek figyelembe vétele Önmaga választotta etikai elvek következetes alkalmazása