Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése

 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása  Központi programok felülvizsgálata  Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása  Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás  Szintvizsgák szervezése, koordinálása  SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése  Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: november 11.

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

• Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Az ISZIIR interaktív fóruma: m&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak április 28-tól Országos konzultációs fórumrendszer  Partnerek bevonása, megnyerése  Gazdaság közvetlen részvétele: 181 fejlesztő szakértő, amelyből 106 fő a gazdaságot képviselte  Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet  4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése április szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére július /2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos VII. 26-tól) augusztus /2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos VIII. 28-tól) augusztus 29.: Központi programok az NSZFI honlapján

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések 48 szakképesítés 3-as szintű 35 db 5-ös szintű 13 db Megszüntetésre, illetve beépítésre került 5 db Új szakképesítés2 db Régi Új 46 szakképesítés 3-as szintű 34 db 5-ös szintű 12 db

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 4 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: Előrehozott (3 éves ):új szvk szerint régi szvk szerint 2+2 formában :új szvk szerint régi szvk szerint Iskolarendszerben összesen 28 szakképesítésben

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése  2 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: 12 szakképesítésben érettségire épülő: új szvk szerint régi szvk szerint  Felnőttképzésben 6 szakképesítés

Forrás: NSZFI

Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - üzemi gyakorlat 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola - közismereti óraszám egységes szakmakép - gazdaság önfinanszírozó Magyar - fele részben vállalati - üzemi gyakorlat 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 55% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola - közismereti óraszám moduláris képzési rendszer - gazdaság: szakképzési adó

Teljes képzési idő: 3552 óra/3 év Közismereti, közéleti és életvezetési program és testnevelés Szakmai ismeretek (elmélet+gyakorlat ) 959 óra 2593 óra Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat 690 óra 1903 (1603+nyári gyakorlat ( )) 27% 73%

 I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben gazdálkodók számának növelése Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre 9 ezerről 20 ezerre Eszközök:  Adminisztratív terhek csökkentése  Egyszerűbb finanszírozási rendszer  Törvényi szabályozás módosítása

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

 Továbbra is tételes  20−50% elszámolhatóság marad  Adómentesség  Kötelező emelés eltörlése  Félévente módosítható A finanszírozási rendszer átalakítása  Egy alapnormatíva  Differenciálás a következők szerint:  Gyakorlat−elmélet aránya  Anyagigényesség  Eszközigényesség  Oktatóigényesség  Hiány-szakképesítés Elszámolható költségek Tanulók pénzbeli juttatásai

Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése  Jelentős Eu - s fejlesztések eredményeként alakult ki  Hármas elv továbbra is érvényes: modulrendszer, kompetencia elvűség, gyakorlatorientáltság  A rendszer nem lett egyszerűbb, átláthatóbb: 437 alap szakképesítés, 1301 kimenet, 2734 modul  Cél: egyszerűbb, átláthatóbb, átjárhatóbb, felhasználóbarát, a foglakoztatást jobban támogató keretrendszer  Problémák: Elágazások túlburjánzása, rész szakképesítések munkaerő-piaci relevanciája, ráépülések túlzott specializációja  szeptembertől kerettantervi rendszer, 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés, szakközépiskolai képzés újra pozícionálása, FSZ képzés új rendszere

Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése  Szakmailag megalapozott és vállalható keretrendszer kialakítása, amelynek eredményeként legalább felére csökken az OKJ  Fejlesztési koncepció, rendező elvek mentén az új OKJ keret- rendszer kialakítása az MKIK szakmai koordinálásával  NGM irányítása mellett komoly partnerség a szakképesítéseket felügyelő minisztériumokkal és szakmai szervezetekkel  Szűrési feltételek, adatbázisok kialakítása: OKJ-FEOR rendszer, indikátorok  Szélesebb alapozású, tudásbázisú, konvertálható ismereteket tartalmazó szakmarendszer az iskolai rendszerben egy szakképesítés több munkakör ellátását biztosítsa  Rész szakképesítések, elágazások, ráépülések újradefiniálása

Az OKJ felülvizsgálata, továbbfejlesztése  Rész szakképesítés: Az alap szakképesítésnek tartalmaznia kell minden modult, amit a rész szakképesítés tartalmaz  Elágazások kitisztítása: csak ott ahol tényleges funkciója van  Szabályozott, hatósági szakképesítések átgondolása, rendszere- zése, külön listába helyezése  Életpálya modell, zsákutcás jelleg megszüntetése, egymásra épülő szakmarendszer, szintek egymásra épülő rendszere  Szakközépiskolai képzés beillesztése az OKJ-ba – beszámítás  Felnőttképzés beillesztése a rendszerbe, 300 órás limit, előírt óraszám meghatározása

Köszönöm a figyelmet!