Felnőttkor

Elméleti megközelítések XX. században fordult a figyelem a felnőttkori változások felé Felnőtt és időskorban is számos változáson megyünk keresztül, kérdés, hogy ezt fejlődésnek vagy hanyatlásnak tekintjük Kérdés, hogy a fejlődés a felnőtté válással lezárul vagy a fejlődés egy élethosszig tartó folyamat biológiai szempontból -> a fejlődés vége a halál, a reprodukciós képesség elvesztését követően lefelé ível az út kulturális szempontból -> az idősek szerepe egyre fontosabbá válik a kultúra átörökítése szempontjából Freud -> a fejlődés szempontjából nem tulajdonított nagy jelentőséget a felnőttkornak Stanley Hall -> a pubertástól a halálig 2 részre lehet osztani az életet: - serdülőkor -> 30-40 éves korig - vénülőkor -> 30-40 év felett

Elméleti megközelítések Erik Erikson - a felnőttkori fejlődés fő feladata a kulturális tudás és a tapasztalat összegyűjtése serdülőkor után 3 szakaszt különböztet meg, ahol mindegyiknek megvan a saját fejlődési krízise: Fiatal felnőttkor (20-35 év között): elkötelezik magukat egy intim kapcsolatban vagy elszigetelődnek Középső felnőttkor (35-65 év között) alkotómunka, a következő nemzedék felnevelése vagy pangó, én központú emberekké válnak Időskor (65 év felett) az élet értelmének megtalálása, az addigiak összegzése, értékelése, mely vagy elégedettséghez vagy kétségbeeséshez vezet

Elméleti megközelítések Újabb kutatási irányok: Életpálya-megközelítés: - érzelmi kapcsolatok, énkép, emlékezet alakulása csecsemőkortól időskorig, azért, hogy meghatározza, hogyan alakulnak át a biológiai, kognitív és társas változások hatására Életút- megközelítés: főbb életesemények időzítése (pl: iskolakezdés, házasság..) hogyan befolyásolja az egyén életét Paul Baltes -> felnőttkorban egy minőségileg újfajta gondolkodás alakul ki (bölcsesség) Gisela Labouvuie-Vief -> a bölcsesség eléréséhez a gondolkodás és az érzelmek integrálására van szükség

Öregedéssel járó változások Biológiai változások: - a biológiai növekedés kb. 20 éves korig tart (nő a testméret, élesedik a látás, fejlődik az agy), utána fokozatosan elkezd hanyatlani sok év, mire elkezdjük érezni, 50 éves korban már nyilvánvalóvá válik, akik fizikai munkát végeznek vagy élsportolók korábban 45-55 éves kor között nőknél az egyik legdrámaiabb változás a menopauza (peteérés, menstruáció leállása) társadalmilag magasabb osztályba tartozó nők jobban élik meg, illetve a nem ny-i társadalmakban élő nők is Kognitív változások: nehezebb vizsgálni,mert minden egyes funkciónak saját fejlődési üteme van felnőttkorban hanyatlik a folyékony/fluid IQ, viszont javul a kristályos IQ Baltes: felnőttkorban hanyatlik a mentális mechanika (gondolkodás öröklött komponensei), ezzel ellentétben javulnak a pragmatikai képességek (tapasztalat) -> ezzel ellensúlyozzák az agy hanyatló teljesítményét tehát bár az intellektuális működés bizonyos aspektusai hanyatlanak, a mindennapi élethez szükséges készségek, a tudás és a tapasztalat képes ezt ellensúlyozni

Öregedéssel járó változások Szociális és pszichológiai változások: Szociális élet változásai: Foglalkozás: - serdülőkorig felkészülünk a foglalkozási szerepre, a felnőttkorral megkezdődik a munka szakasza, 50 éves kor után pedig a fokozatos kivonulás a munkából, felkészülés a nyugdíjra ma már van ellenpélda erre a fejlődési ütemre, vannak, akik időskorban is aktívak maradnak vagy akik időskorukra válnak extrovertálttá, utazgatnak és vannak, akik 25-30 évesen már igazgatók Család: az életet családokban kezdjük el, majd a felnőttkorban egyedül vagyunk, a családalapítással újból fontossá válik a család ezután jön a gyereknevelés időszaka, majd az „üres fészek” (gyerekek felnövése, házastárs elveszítése, újbóli egyedüllét) itt is vannak ellenpéldák, akik nem alapítanak családot, hanem a karriert választják, férfiaknál, nőknél egyaránt

Öregedéssel járó változások A biológiai tényezők formálják a tapasztalatot, a tapasztalat pedig a biológiai képességeket - a nyugdíjba vonulás, a tétlenség, öregek otthona hozzájárul a szociális, kognitív és biológiai hanyatláshoz (ha valaki dolgozik, van hobbija késlelteti a hanyatlást) - ez az oka, ha az idősek kórházba vagy otthonba kerülnek meghalnak olyan közeggel szembesülnek, amit nem tudnak befolyásolni, elbátortalanodnak, nem próbálnak alkalmazkodni (tanult tehetetlenség) és feladják az életet Tehát az öregedést nem pusztán a biológiai képességek határozzák meg, hanem, a szociális és a pszichológiai tényezők is

Összefoglalás A biológiai képességeink 30 éves kor után hanyatlanak Az intellektuális képességeket tekintve bár bizonyos funkciók hanyatlanak, de egy minőségileg új gondolkodásforma alakul ki, ami lehetővé teszi, hogy az öregedés ellenére megőrizzük a hatékonyságunkat (tapasztalatok integrálása, bölcsesség) A szociális változásokat illetőleg, hirtelen változások lehetnek, itt a változás nem olyan folytonos (házasság, gyerekek, „üres fészek”, házastárs elvesztése, új munkahely, munkanélküliség, nyugdíj…)