Egészségügyi ellátás a településeken Busko.Tibor@uni-nke.hu

A háttér: az egészségügy és az egészségpolitika legutóbbi évtizede Magyarországon

Ante omnia: Magyarország egészségügyi helyzete ‰

Lemaradásunk okai + egészségtelen életmód alacsony hatásfokú egészségügyi ellátórendszer

Egy lehetséges kivezető út: az igénybevétel szabályozása a minőségi ellátás érdekében valamelyiket fel kell adni korlátlan hozzáférés „ingyenesség” a beteg választásának a kapacitásoknak korlátozása - co-payment technikák minőség

A magyar egészségügy átalakítási kísérlete 2006 - 2008 érdemi reformkísérletek kudarca vizitdíj (co-payment) kórházi napidíj (co-payment) több-biztosítós rendszer (hozzáférés piaci szabályozója) ami megmaradt: az egészségkassza hiányának betömködése biztosítási rendszer megszigorítása (potyautasok kiszűrése) kórházreform (aktív ágyak csökkentése, teljesítményvolumen-korlát) gyógyszerkassza reformja Ez még nem feltétlenül jelenti az ellátás minőségi javulását!

Születéskor várható élettartam nemzetközi összehasonlításban (2012) CIA World Factbook 2012. (1 – 222) Japán: 83,91 év Macedónia: 75,36 év Libanon: 74,23 év Magyarország: 75,02 év (93.) Szíria: 74, 92 év mögöttünk lévő európai / volt szovjet államok: Szerbia, Románia, Bulgária, Észtország, Örményország, Lettország,Üzbegisztán, Belorusszia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Oroszország, Tadzsikisztán

Az egészségügyi ellátás, különös tekintettel a településekre

Az egészségügyi ellátás mint állampolgári jog Alapcsomag Biztosítási csomag Kiegészítő csomag

Az egészségügyi ellátás szervezése és irányítása Magyarországon 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről Országgyűlés egészségpolitika ágazati irányítás finanszírozás kormány központi költségvetés Egészségbiztosítási Alap EU-s támogatások szakminiszter Nemzeti Betegfórum (egészségügyi államigazgatási szervek) működtetés térségi egészség- ügyi tanácsok fenntartók (térségi egészség- fejlesztési programok) egészségügyi közszolgáltatók háziorvosok és egyéb vállalkozók

Az egészségügyi intézmények fenntartói és hatáskörük fenntartó lehet: állami szerv, helyi önkormányzat vagy ök-i társulás egyházi jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi szolgáltató alapítványi, közalapítványi eü-i szolgáltató más szervezet a fenntartó hatásköre különösen: a) az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása, b) az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása, c) az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása, d) az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend) jóváhagyása, e) az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése.

Az ágazati irányítás főbb szervei Országos Egészségbiztosítási Pénztár (fővárosi/megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakig. szervei) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Hatóság biztosító 8 országos intézet Állami hatóság: Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai Gyógyszerfinanszírozás szociális, méltányossági ügyek Fővárosi/Megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek szankcionálás ellenőrzés Járási intézetek szakhatóság

Az egészségügy egyéb, hatósági-igazgatási szervei Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Mentőszolgálat Országos Vérellátó Szolgálat

A települési önkormányzatok kötelező/választható feladatai Választható és/vagy átalakítás alatt egészségügyi alapellátás az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás Települési ök-éi? járóbeteg-szakellátás fekvőbeteg-szakellátás Kórházakhoz tartozók + megyei tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva Az ök-i tulajdonúak/fenntartásúak már államosítva egyéb egészségügyi ellátások: ügyeleti ellátás, mentés, betegszállítás, ápolás, hospice, rehabilitáció, orvostechnikai eszközellátás, gyógyszerellátás, pszichoterápia / klinikai szakpszichológia, nem-konvencionális eljárások, különleges ellátási igényt kielégítő eü-i szolg., szakértői tevékenység

A települési önkormányzat kötelező feladatai A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról b) a fogorvosi alapellátásról c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról d) a védőnői ellátásról e) az iskola-egészségügyi ellátásról Mint tulajdonos/fenntartó gondoskodik: a tulajdonában és fenntartásában lévő, szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról. A képviselőtestület útján gondoskodik: az alapellátási körzetek, több településre kiterjedő ellátás esetén a körzetszékhely megállapításáról / kialakításáról

A háziorvosi ellátás fogalma házi gyermekorvosi ellátás

egyre inkább jellemző módon A háziorvosi ellátás körzeti orvosi ellátás 55/1992. (III. 21.) Korm. Rend. háziorvosi ellátás kapuőri (gatekeeper) feladatok szabad orvosválasztás - háziorvosi szakvizsga - háziorvosok versenyeztetése a körzethez tartozók elutasítása csak indokolt esetben szakellátás tehermentesítése közalkalmazott vállalkozó egyre inkább jellemző módon

A háziorvosi praxis működtetési („praxis”) jog gyakorlásának sajátosságai: finanszírozásának elemei: korrigált fejkvóták („kártyapénz”) fix díj területi pótlék szakképzettségi szorzó ambuláns ellátás díja (finanszírozó: OEP, kiegészítheti: önkormányzat saját forrásaival) csak személyesen gyakorolható átörökíthető / eladható orvosi rendelőt és felszerelését is magában foglalhatja funkcionális vs. teljes privatizáció háziorvosi tevékenységet általában csak önkormányzati rendeletben meghatározott ellátási körzetekben gyakorolnak + + kivételes esetekben minimum 200 fő esetén, utóbbi mára marginális jelentőségű (pl. „vasútegészségügy”)

„Túlságosan nagy” körzetek esetén fix díj korrigált fejkvóták <1200 fő(lakos!) 253 000 Ft 1200-1500 fő 235 000 Ft >1500 fő 197 000 Ft Gyermekkörzet: <600 fő(lakos!) 290 000 Ft 600-800 fő 272 000 Ft >800 fő Vegyes körzet: 271 000 Ft 250 000 Ft 1500-fő felett 214 000 Ft Novembertől: kb.183 Ft/ fő 0-4 év közötti bejelentkezett biztosított után 4,5 pont 5-14 év közötti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont 15-34 év közötti bejelentkezeti biztosított után 1,0 pont 35-60 év közötti bejelentkezett biztosított után 1,5 pont 60 év feletti bejelentkezett biztosított után 2,5 pont Szakképzettségi szorzó területi pótlék 1: alapszakvizsga* nélkül 1,2: alapszakvizsga nélkül, 25 év gyakorlattal 1,3: alapszakvizsgával város, főváros  26 000 Ft községek  30 000 Ft csatolt községek  38 000 Ft külterületi lakott hely 43 000 Ft Degresszió „Túlságosan nagy” körzetek esetén

*Alapszakvizsga a) az általános orvostan szakorvosi szakképesítés, b) a háziorvostan szakorvosi szakképesítés, c) a belgyógyász szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti, illetve háziorvosi gyakorlat, valamint d) a házi gyermekorvosi szolgálatnál csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi szakképesítés.

A fogorvosi alapellátás körzet lakosságszáma * 39,2 Ft * korcsoportonkénti szorzó + Teljesítménypontszám - szükség esetén degresszió fogorvosi szakellátás ≠ fogorvosi alapellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályaihoz hasonló területi ellátási körzetek szerint szervezett alapellátás De! választási lehetőség nincs

Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben biztosítja az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése fekvőbeteg-gyógyintézetekbe történő sürgősségi beutalás

Az ügyeleti ellátással kapcsolatos szabályozások háziorvosi ügyelet megszervezése önkormányzati feladat Állandó telephelyű ügyelet Változó telephelyű ügyelet OEP az ügyeleti ellátás finanszírozására a területileg illetékes önkormányzattal vagy eü-i intézményével vagy azzal köt szerződést, akivel az ök. feladatátadási/átvállalási szerződést kötött vs. Központi ügyelet (Mentőszolgálat) alapdíj: 40 fő/ lakos 2,1* - 1,3* területi szorzó lakosságszám szerint, 80 ezer fő felett spec. számítással) központi ügyelet: 20-30%-os emelt díj, mentőkkel való közös diszpécserszolg. esetén + 10%)

A védőnői ellátás területi védőnő A védőnői körzeteket (több település esetén: a körzetszékhelyeket) az önkormányzat a képviselőtestületek útján állapítja meg /alakítja ki Max. 250 fő ellátott (várandós és gyermek-ágyas anyák, nem tanköteles és gondozott gyermek) ≠ iskola-védőnő, bár szükség esetén egy személy látja el a két feladatot A (területi) védőnő feladata: (a) nővédelem (b) várandós anyák gondozása (c) segítségnyújtás a gyermekágyas időszakban (d) gyermekgondozás (e) családgondozás (f) részvétel az egyéni / közösségi egészségfejlesztési és egészségvédelmi programokban

Az iskola-egészségügyi ellátás 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet iskolavédőnő iskolaorvos 800 (gyógypedagógiai intézményekben 400) fő felett teljes munkaidőben, max. 1000 ellátott részmunkaidejű iskolaorvos maximum 800 főt láthat el max. 2400 ellátott több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén gyógypedagógiai intézményekben 800 tanulónként egy teljes munkaidejű iskolaorvos szükséges Iskolafogorvos + fogászati asszisztens 1200 fő fölött teljes munkaidőben max. 1800 fő ellátott fogyatékosok esetén 2*-es szorzó