SZÁMVITELI ALAPISMERETEK

Számviteli alapfogalmak

A számvitel fogalma: A gazdasági események (műveletek) megfigyelése, mérése, feljegyzése, feldolgozása, ellenőrzése, elemzése, a megfelelő információs outputok előállítása Hitelt érdemlően kell bemutatnia a gazdálkodó, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét Területei: egymásra épültség alapján!!! -bizonylatolás, bizonylati rend -könyvvezetés, könyvvitel -beszámolás -könyvvizsgálat -letétbehelyezés, közzététel (önköltségszámítás, beszámoló elemzése nem önálló részterületek)

A számviteli munka szakaszai A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer, amely a Gazdasági eseményeket: - megfigyeli - méri -rendszerezetten feljegyzi A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. Az alapításkor, illetve az üzleti év első napán a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza. A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel. A vagyon változását a gazdasági események idézik elő A vagyon változását a számvitel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza: - a számlák megnyitása a mérleg alapján és - a gazdasági események elsődleges feljegyzése a bizonylatokon A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet.

Pénzügyi számvitel A vállalkozás gazdasági eseményeiről készített olyan információs rendszer, amely alapján készült beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a valóságnak megfelelően mutatja be. Részei: A könyvvezetés A vállalkozás vagyonát tartja nyilván A beszámoló készítés Valódiságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani A könyvvizsgálat A könyvvezetés és a beszámoló valódiságának ellenőrzésére szolgál

A pénzügyi számvitel részei közötti kapcsolat Könyvvezetés Tárgyév 1. napjától, a tárgyév utolsó napjáig Beszámoló készítés Tárgyév utolsó napjával, mint fordulónappal Könyvvizsgálat Folyamatos tevékenység a tárgyévben és az azt követő években

Vezetői számvitel Feladata a vállalkozói tevékenység (szolgáltató, termelő) tevékenység teljes körű, mélyebb szintű megfigyelése. A megalapozottabb döntéseket szolgálja. A vezetőknek több információra van szüksége, mint amennyit a pénzügyi számvitel szolgáltat Az elszámolások részletesebbek, termékekre, költségelemekre bontottak.

A számviteli törvény

A számviteli törvény szerkezete Mellékletek A mérleg előirt tagolása Az eredménykimutatás előirt tagolása (összköltség eljárással) Eredménykimutatás előirt tagolása (forgalmi költség eljárással) Egyszerűsített mérleg előirt tagolása Eredménylevezetés előirt tagolása Az összevont konszolidált mérleg és eredménykimutatás sajátos sorai CASH-FLOW kimutatás Általános rendelkezések Beszámolás és könyvvezetés Az éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Sajátos beszámolási kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel Könyvvizsgálat Könyvvezetés, bizonylatolás Jogkövetkezmények Az országos számviteli bizottság Záró rendelkezések Mellékletek

Általános rendelkezések A törvény célja: Meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét Meghatározza a beszámoló összeállítása, és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat Meghatározza a nyilvánosságra hozatal , a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

Általános rendelkezések Kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek A törvény hatálya Alá tartoznak a gazdálkodók Vállalkozó Államháztartás szervei Egyéb szervezetek MNB Egyéni vállalkozóra Polgári jogi társaságra Építő közösségre Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére Nem terjed ki

Általános rendelkezések Vállalkozó Minden olyan gazdálkodó, aki saját nevében, saját kockázatára, nyereség és vagyon szerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltatási tevékenységet folytat, és nem tartozik a költségvetési és egyéb szervek körébe. gazdálkodó Államháztartás szervezetei Egyéb szervezetek: Lakásszövetkezet-Társasház-Társadalmi szervezetek- egyházi jogi személy-Alapítvány-ügyvédi iroda-közhasznú társaság-műsorszolgáltatási alap - tőzsde - elszámolóház - magán nyugdíjpénztár-önkéntes nyugdíjpénztár-a közraktár…

Beszámolás és könyvvezetés A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

Beszámolás és könyvvezetés A SZTV. szerint előírt beszámolók és könyvvezetési formák Könyvvezetés Egyszeres könyvvezetés Kettős könyvvitel Beszámoló Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló

Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség: a beszámoló fajtái A beszámoló formája függ: Az éves nettó árbevétel nagyságától 1 000 millió Ft A mérleg főösszegtől 500 millió Ft A foglalkoztatottak létszámától 50 fő Éves beszámoló Kötelező készíteni, ha a három mutató közül kettő a határértéket meghaladja, két egymást követő üzleti évben Csak éves beszámolót készíthet: -részvénytársaság -konszolidálásba bevont vállalkozás Egyszerűsített éves beszámoló Készíthető, ha A három mutató közül kettő a határérték alatt marad, két egymást követő üzleti évben. Ha a feltételek már nem állnak fenn, át kell térni a magasabb beszámolási fajtára

A beszámoló részei Mérleg Éves beszámoló Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Üzleti jelentést is kell készíteni. Egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérleg egyszerűsített eredmény levezetés

Üzleti év Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama megegyezik a naptári évvel Naptári évtől eltérő is lehet Időtartama általában 12 hónap (kivétel: átalakulás, végelszámolás, felszámolás stb.)

Fordulónap A naptári év utolsó napja: december 31-e Mérleg-fordulónap (MF) Mérlegkészítés napja Üzleti év MF LH: május 31.

Nyilvánosságra hozatal és közzététel Letétbe helyezés A beszámolót az adott üzleti év mérleg-fordulónapjától számított 150 napon belül, illetve tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

Nyilvánosságra hozatal és közzététel Célja a piaci szereplők tájékoztatása Mit kell közzé tenni? A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolóról tájékozódhatnak, számukra tájékozódási lehetőséget kell biztosítani a vállalkozás székhelyén. Éves beszámolót Egyszerűsített éves beszámolót Könyvvizsgálói záradékot

Könyvvezetés Beszámolási kötelezettség A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható események folyamatos nyilvántartása magyar nyelven. Egyszeres könyvviteli rendszerben Kettős könyvviteli rendszerben Beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámoló Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló

Számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve A teljesség elve A valódiság elve A világosság elve A következetesség elve A folytonosság elve Az összemérés elve Az óvatosság elve A bruttó elszámolás elve Az egyedi értékelés elve Az időbeli elhatárolás elve A tartalom elsődlegessége a formával szemben A lényegesség elve Költség-haszon összevetésének elve Hasznosíthatóság elve Semlegesség elve Időszerűség elve Legfontosabb alapelv Érvényesítése: A beszámoló elkészítésekor, a könyvvezetés során Az alapelvektől csak a SZTV-ben szabályozott módon lehet eltérni Nem nevesített alapelvek

Számviteli politika A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. Újonnan alakuló 90 napon belül köteles elkészíteni Törvénymódosítás esetén, annak hatálybalépését követő 90 napon belül elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős A számviteli politikában írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. Rögzíteni kell továbbá azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok, miatt kell megváltoztatni.

Számviteli politika keretében el kell készíteni A leltárkészítési és leltározási szabályzatot Az értékelési szabályzatot Az Önköltség számítási szabályzatot (feltételek esetén) Pénzkezelési szabályzatot Általános jellemzés - A beszámolási kötelezettség módja - A könyvvezetés módja - A kettős könyvviteli rendszer jell. - A vezetői információs rendszer - A mérleg felépítése - Az eredménykimutatás felépítése - A folyamatba épített ellenőrzés Az eszközök minősítése Az értékelés, az értékvesztés Az amortizációs politika Az időbeli elhatárolások köre A céltartalék képzés szabályai Kiegészítő melléklet tartalma Az üzleti jelentés tartalma

A vagyon Vagyon fogalma: A vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő anyagi és nem anyagi javak összessége.

ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT PÉNZ Értékesítés Erőforrások Készletezés Készletezés Termelés

A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONÁNAK CSOPORTOSÍTÁSA Tevékenységben betöltött szerepük szerint Eredet szerint ESZKÖZÖK (Aktívák) - Befektetett eszközök - Forgóeszközök FORRÁSOK (Passzívák) - Saját tőke (saját forrás) - Céltartalékok - Idegen tőke (kötelezettségek)

ESZKÖZÖK FORRÁSOK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTIV IDŐBELI ELHATÁORLÁSOK SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke (jelölve a visszavásárolt tulajdonrész névértéken) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet , a működést tartósan legalább egy éven túl szolgálja Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök

FOGALMA CSOPRTOSITÁSA Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között kimutatható az alapítás átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti és cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése

CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA Olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolatos vagyonértékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony esetén Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Azok az eszközök amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, részesedésre, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

FORGÓESZKÖZÖK FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök

CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA FORGÓESZKÖZÖK Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt. Itt kell kimutatni még: Használatba vételig a szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munkaruhát Befektetett eszközök közül ide átsorolt eszközöket

KÉSZLETEK FAJTÁI KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEG SAJÁT TERMELÉSŰ VÁSÁROLT Anyagok Áruk Késztermékek Növendék, hízó- és egyéb állatok Befejezetlen és fékész termékek Alapanyagok Segédanyagok Alkatrészek Fogyóeszközök Gyártóeszközök Ker. készletek Közvetített szolgáltatások Göngyölegek Ipari Mezőgazdasági Ipari Mezőgazdasági Építőipari Nem tenyészállatok

CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalakozásban Egyéb részesedés Saját részvények, üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elismert és elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik.

A MÉRLEGBEN MÁSHOL KIMUTATOTT KÖVETELÉSEK ESZKÖZÖK KÖZÖTT Immateriális javakra adott előleg Beruházásokra adott előlegek Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásnak Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Egyéb tartósan adott kölcsön Készletekre adott előleg Bankbetétek FORRÁSOK KÖZÖTT Jegyzett, de be nem fizetett tőke

Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek CSOPORTOSITÁSA FOGALMA Fizetési eszközként felhasználható tényleges pénz, elektronikus pénzeszköz és csekk. Lehet forint vagy deviza

Az időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások FAJTÁI ELVE Az időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások Olyan gazdasági események, amelyek két vagy több évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak

FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA A saját tőke olyan tőkerész amelyet: a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál jogszabály alapján a tőketartalékba, az eredménytartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz, valamint az értékelési tartalék SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék (+/-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

CÉLTARTALÉKOK FOGALMA Az adózás előtti eredmény terhére a: KÉPZÉS MÓDSZERE Konkrét, megbízható adatok alapján Statisztikai becslés útján Az adózás előtti eredmény terhére a: Várható kötelezettségekre Időszakonként ismétlődő várható költségekre Egyéb célokra képzett forrás

KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA CSOPORTOSITÁSA KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítási, szolgáltatási, vállalkozási és egyéb szerződésből eredő pénzformában teljesítendő, elismert fizetési kötelezettségek

Eszközök és Források közötti összefüggés ESZKÖZÖK = FORRÁSOK

A mérleg Mérleg: a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben, összevontan összetétel és eredet szerint tartalmazó kimutatás. Leltár: olyan kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben is részletesen tartalmazza. Leltározás: az a tevékenység, amellyel megállapítjuk (méréssel, számlálással, ellenőrzéssel) a vállalkozás vagyonának mennyiségét, értékét.

Mérleg - Leltár Egyezőség a vállalkozás vagyonára vonatkozik fordulónapra készül felelős személyek írják alá Különbözőség Leltár: mennyiségben és értékben részletes Mérleg: csak értékben készül, összevont

Gazdasági események és hatásuk a mérlegre

Gazdasági események: Azokat a vállalkozás működése során bekövetkezett eseményeket, amelyek következtében megváltozik a vállalkozás vagyona (eszközei, forrásai), költségek, ráfordítások, illetve bevételek, árbevételek keletkeznek gazdasági eseményeknek nevezzük. Mindazok az események, amelyek Mérhetők Értékben kifejezhetők Okmányokkal igazolhatók A vállalat eszközeit és/vagy forrásait megváltoztatják

Gazdasági események hatása a mérlegre Mérleg, 200.. január 1. Eszközök (ezer Forintban) Források (ezer Forintban) Tárgyi eszközök 5.600 Jegyzett tőke 13.100 Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1.500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 8.400 Munkabértartozás Eszközök összesen: 18.100 Források összesen:

Bankbetétünkből 1.500 ezer Ft készpénzt vettünk fel. 1. Gazdasági esemény Bankbetétünkből 1.500 ezer Ft készpénzt vettünk fel. A változás hatása: Eszközök (Készpénz) növekedés 1.500 Eszközök (Bankbetét) csökkenés 1.500 Források nem változott Mérleg főösszege nem változott

Mérleg, 200.. január 1. (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5.600 Jegyzett tőke 13.100 Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1.500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 1.600 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás Eszközök összesen: 18.100 Források összesen:

Kifizettük a munkabértartozásunkat. 2. Gazdasági esemény Kifizettük a munkabértartozásunkat. A változás hatása: Eszközök (Készpénz) csökkenés 1.500 Források (Munkabértartozás) csökkenés 1.500 Mérleg főösszege csökkenés 1.500

Mérleg, 200.. január 1. (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5.600 Jegyzett tőke 13.100 Anyagok 1.800 Eredménytartalék 1.500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás Eszközök összesen: 16.600 Források összesen:

3. Gazdasági esemény Eredménytartalékunkból 1.000 ezer Forintot a jegyzett tőke növelésére fordítottunk, a cégbírósági bejegyzés megtörtént. A változás hatása: Eszközök nem változott Források (Jegyzett tőke) növekedés 1.000 Források (Eredménytartalék) csökkenés 1.000 Mérleg főösszege nem változott

Mérleg, 200.. január 1. (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5.600 Jegyzett tőke 14.100 Anyagok 1.800 Eredménytartalék 500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 1.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás Eszközök összesen: 16.600 Források összesen:

2.000 ezer Ft anyag beszerzésről a szállító számlája megérkezett. 4. Gazdasági esemény 2.000 ezer Ft anyag beszerzésről a szállító számlája megérkezett. A változás hatása: Eszközök (Anya növekedés 2.000 Források (Szállítók) növekedés 2.000 Mérleg főösszege növekedés 2.000

Mérleg, 200.. január 1. (ezer Forintban) Eszközök Források Tárgyi eszközök 5.600 Jegyzett tőke 14.100 Anyagok 3.800 Eredménytartalék 500 Késztermékek 2.200 Hiteltartozás 800 Készpénz 100 Szállítók 3.200 Bankbetét 6.900 Munkabértartozás Eszközök összesen: 18.600 Források összesen:

Mérlegegyezőség elve ESZKÖZÖK = FORRÁSOK A vagyon változása Gazdasági esemény: azok az események, amelyek a vállalkozás vagyonában (eszközökben és a forrásokban) változást idéznek elő.

A bizonylat

Összesítő ellenőrző kimutatás Bizonylat: a gazdasági eseményekről, azok bekövetkezésének időpontjában kiállított okmány. Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján lehet. Bizonylati fegyelem: a könyvelés legyen pontos, megbízható és késedelemmentes Összesítő ellenőrző kimutatás Gazdasági esemény Bizonylat Könyvelés

Bizonylatok tartalmi és formai követelménye Bizonylat megnevezése, Sorszáma, Kelte, Kiállító szervezet megnevezése, Gazdasági esemény rövid megfogalmazása, Kiállító, utalványozó, ellenőrző (átadó, átvevő) személy aláírása.

Bizonylatok csoportosítása A számviteli feldolgozásban betöltött szerepük Alapbizonylatok Összesítő bizonylatok Kezelésük módja Szigorú számadás alá vont bizonylatok Szigorú számadás alá nem vont bizonylatok Keletkezésük Külső bizonylatok Belső bizonylatok

Könyvelési alapismeretek

Könyvvitel fogalma A gazdasági események naprakész, bizonylaton alapuló, időrendi sorrendben és zárt rendszerben történő feljegyzése. A könyvviteli nyilvántartásokból megállapítható, hogy a gazdasági esemény: mely vagyonrészben, mely időpontban, milyen értékben, milyen mennyiségben idézte elő a változást.

A könyvvitel területei SZÁMLASOROS IDŐSOROS Szintetika Analitika Szintetika Analitika

Könyvviteli számla Két oldalú kimutatás, amely a gazdasági események feljegyzésére szolgál. Csoportosítása: szintetikus (főkönyvi számla), analitikus könyvelési számla. Tartozik Főkönyvi számla Követel

Főkönyvi számla csoportosítása – 1. 1. Mérlegszámlák Tartozik Eszköz számla Követel NÖVEKEDÉSEK CSÖKKENÉSEK Forrás számla Tartozik Követel CSÖKKENÉSEK NÖVEKEDÉSEK Helyesbítő számlák Technikai jellegű számlák

Főkönyvi számla csoportosítása – 2. 2. Költségszámlák Tartozik Költség számla Követel NÖVEKEDÉSEK CSÖKKENÉSEK 3. Eredményszámlák Tartozik Eredmény számla Követel CSÖKKENÉSEK NÖVEKEDÉSEK

Főkönyvi számla csoportosítása – 3. Értékesítés ráfordításai és egyéb ráfordítások Tartozik Követel Eredményt csökkentő tételek Értékesítés árbevételei és egyéb bevételek Tartozik Követel Eredményt növelő tételek Helyesbítő számlák Technikai jellegű számlák

Tartozik forgalom: A számla T oldalára könyvelt tételek összege. Követel forgalom: A számla K oldalára könyvelt tételek összege. Egyenleg: Tartozik forgalom - Követel forgalom Forgalom egyezőség elve Összes számla T forgalma = Összes számla K forgalma

Könyvelés a főkönyvi számlákon Nyitás, Tétel kijelölés, Folyamatos könyvelés, Zárás. 1. Számlasoros elszámolás: vagyonrészek szerinti nyilvántartás, a gazdasági események hatását eszköz és forrás fajtánként számoljuk el.

Területei: analitikus elszámolás: a gazdasági események részletes feljegyzése. A vagyonban bekövetkezett változásokat - csak mennyiségben, - mennyiségben és értékben, - vagy csak értékben vezetjük, szintetikus elszámolás: a gazdasági események összevont, csak értékben történő feljegyzése. Eszköze: a főkönyvi számla

2. Idősoros elszámolás: A gazdasági események időrendi sorrendben történő feljegyzése. Eszköze: a könyvelési napló. A napló tartalma: Tétel sorszáma, Dátum, Hivatkozások, T és K számla megnevezése, Gazdasági esemény megnevezése, T és K összeg.

Fajtái: Pénztár-, Bank-, Vevő-, Szállító-, Vegyes napló .

Összesítő ellenőrző kimutatások 1. Főkönyvi kivonat Főkönyvi kivonat, 200.. december 31. Sor-szám Megneve-zés Forgalom Egyenleg Tartozik Követel Nyersmérleg

2. Forgalmi kimutatás Sorszám, Számlák megnevezése, Nyitó egyenleg, Időszaki forgalom, Záró egyenleg .

Könyvelési munka menete Gazdasági események Bizonylatok Idősoros és számlasoros elszámolás NYITÁS Analitika Főkönyv Összesítő és ellenőrző kimutatások ZÁRÁS

Számlakeret A könyvviteli számlák egységes osztályozási rendszere. Az egységes számlakeret célja: a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak , a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalása segítségnyújtás a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez biztosítsa a SZTV szerinti beszámoló elkészítéséhez a szükséges alapinformációkat Meghatározza az alkalmazandó (alkalmazható) számlák: megnevezését tartalmát tagolását.

Felépítése: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2 Felépítése: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök 4. számlaosztály: Források 5. számlaosztály: Költségnemek 6. számlaosztály: Általános költségek 7. számlaosztály: Termelés (tevékenységek) költségei 8. számlaosztály: Értékesítés költségei, egyéb- és rendkívüli ráfordítások 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák

§ Törvényi szinten szabályozott a gazdálkodó szervezetek által a könyvviteli elszámolások során kötelezően alkalmazandó számlakeret, a számlaosztályok szintjén.

Számlarend Az egységes számlakeretre épül, amely alapján a könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló összeállításához szükséges valós, megbízható adatokat. Tartalmazza: Minden,a vállalkozásnál alkalmazásra kijelölt számla számát, megnevezését (Számlatükör) a kijelölt számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik A számlára könyvelendő növekedések és csökkenések jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket Az adott számlának más számlákkal való kapcsolatát A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát Az elszámolást alátámasztó bizonylatokra vonatkozó bizonylati rendet

Összefoglalva: A számlarend összeállítása csak a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatok tartalmának meghatározása és ismerete mellett lehetséges! A dokumentumok közötti teljes összhang elengedhetetlen! A számlarend a napi könyvviteli elszámolások mikéntjének kézikönyve! A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért,a naprakész könyvvezetés helyességéért, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.

A számlatükör Tartalmazza minden, a vállalkozásnál alkalmazásra kijelölt számla számát és megnevezését A számlatükröt a vállalkozásnak a számlakeret számlaosztályainak kötelező alkalmazásával kell összeállítania a vállalkozás jellemző gazdasági eseményei és a vezetők információigénye alapján. Az így kialakított számlatükör, a megváltozott igény szerint bővíthető. Az alkalmazandó főkönyvi számlákat a tízes számrendszere alapján alakítjuk ki: - A számlaosztályokat számlacsoportokra bontjuk. - A számlacsoportokat számlákra bontjuk. - A számlákat alszámlákra bonthatjuk

Felépítése: Részlet az 1. számlaosztályból: 1. Befektetett eszközök (Számlaosztály) 11. Immateriális javak (Számlacsoport) 113. Vagyonértékű jogok (Számla) 1131. Bérleti jog (Alszámla) Részlet az 4. számlaosztályból: 4. Források (Számlaosztály) 41. Saját tőke (Számlacsoport) 414. Lekötött tartalék (Számla) 4141. Lekötött tartalék a tőketartalékból (Alszámla)

A költségek

a költségek tervezését, bizonylatolását, számviteli elszámolását, Költséggazdálkodás magában foglalja: a költségek tervezését, bizonylatolását, számviteli elszámolását, elemzését, ellenőrzését.

Költség: a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Kiadás: az erőforrások ellenértékére kifizetett pénzösszeg. Ráfordítás: a kibocsátott (értékesített) anyagi javak bekerülési értéke. Önköltség: az összes költségnek a teljesítmény, szolgáltatás egy egységére jutó része. Összes költség Termelés mennyisége Kalkuláció: az önköltség megállapításának módszere.

Költségek csoportosítása 1. Megjelenési forma szerint Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás. 2. Elszámolhatósági forma szerint Közvetlenül elszámolható költségek Közvetetten elszámolható költségek.

3. Termeléshez való viszonyuk szerint Állandó költségek Változó költségek 4. Kalkulációhoz való kapcsolat szerint: Kalkulálható költségek Nem kalkulálható költségek 5. Időszakhoz való kapcsolat szerint Időszakban felmerült költségek Időszakot terhelő költségek

A költségszámlák Költségnem számlák Költségviselő számlák Költséghely számlák Anyagjellegű költségek számlái Termék előállítási költségek számlái Társüzemek költségszámlái anyag-, igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei „A” termék költségei- „B” termék költségei Javítóműhely költségei Kazánház költségei Személyi jellegű költségek számlái Szolgáltatási tevékenységek költségei Főüzemi általános költségek -bérköltség -személyi jellegű egyéb költségek -bérjárulékok - „A” szolgáltatás költségei - „B” szolgáltatás költségei I. üzem költségei II. üzem költségei Értékcsökkenési leírás SEE költségeinek számlái Központi általános költségek számlái saját rezsis beruházás költségei - saját KF költségei értékesítési költségek igazgatási költségek egyéb általános költségek

A költségszámlák csoportosításának összefoglalása Költségviselő számlák Költséghely számlák Költségnem számlák A felmerülés jogcíme szerint Elszámolhatóság szerint Közvetlen költség Közvetett költség

A költségek számviteli elszámolása

A költségek elszámolásának célja: A termelési költségek összesítése a gazdálkodás eredményének megállapításához, a vezetői döntések elősegítéséhez, az ellenőrzéshez, a nemzetgazdasági szintű adatszolgáltatáshoz. A költségek elszámolásának alapesetei: Költségnem elszámolás Költséghely - költségviselő elszámolás Kombinált (kétszeres) elszámolások

Költségnem elszámolás A költségek fajta szerinti csoportosítására épít. A költségelszámolás során a költségnemeknek ad prioritást. A vállalkozás a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás

Költségnem elszámolás 1-3 Eszközszámlák 4. Forrásszámlák 5. Költségszámlák Költségnem elszámolás

Költségviselő-, költséghely elszámolása Költséghelyenként: (általános költségek) A költségeket a felmerülés helye szerint számolják el, pl. üzemi általános költség. Költségviselőnként: (termelés költségei) A felmerült költségeket tevékenységekre (termékekre), nyújtott szolgáltatásokra számolják el. (Az önköltségszámítás alapját képezi)

Költséghely - költségviselő elszámolás 1-3 Eszközszámlák 4. Forrásszámlák 7. Költségviselők 6. Költséghelyek Költségviselő-költséghely elszámolás

Kombinált elszámolás A csak költségnem, illetőleg csak költséghely – költségviselő szerinti elszámolások kombinációja. Technikai megvalósítási lehetőségei: 1. eset: Elsődleges költségnem elszámolás - elsődlegesen költségnem elszámolás - másodlagosan költségviselő- költséghely elszámolás 2. eset: Elsődleges költségviselő- költséghely elszámolás - elsődlegesen költségviselő- költséghely elszámolás - másodlagosan költségnem elszámolás

Elsődleges költségnem elszámolás 1-3 Eszközszámlák 4. Forrásszámlák 5 Költségnemek 6. Költséghelyek 7. Költségviselők 59 Költségnem átvezetési számla

Elsődleges költségviselő –költséghely elszámolás 1-3 Eszközszámlák 4. Forrásszámlák 7. Költségviselők 6. Költséghelyek 59 Költségnem ellenszámla 5 Költségnemek

Költségnem elszámolás

Az elszámolás az 5. Költségnemek számlaosztályban történik az alábbi számlacsoport bontásban: 51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások 53. Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 59. Költségnem (átvezetési) ellenszámla

51-53. Számlacsoport tartalma 51-53. Anyagjellegű ráfordítások A tárgyidőszakot terhelő költségek számlázott, kifizetett ellenértéke. Költséghelyesbítéseik (passzív időbeli elhatárolás) Költséghelyesbítések (aktív időbeli elhatárolás, hulladék) Év végi zárás Költségek elszámolása (néhány példán keresztül) Anyagfelhasználás T 51 Anyagköltség K 21-22 Anyagok Egyéb szolgáltatások Bankköltség T 532 Pénzügyi szolgáltatási díj K 384 Elszámolási betétszámla Igénybe vett szolgáltatások Gépek javíttatása T 523 Karbantartási költségek T 466 Előzetesen felszámított áfa K 454 Belföldi szállítók A korábban felhasznált anyagból hulladékot vettünk raktárra T 21-22 Anyagok K 511 Anyagköltség

54-56. Számlacsoport tartalma 54-56. Személyi jellegű ráfordítások és bérjárulékok A tárgyidőszakot terhelő bérköltségek, személyi jellegű egyéb kifizetések és járulékok. Év végi zárás Költségek elszámolása (néhány példán keresztül) Bérköltség T 541 Bérköltség K 471 Jövedelem-elszámolási számla Egészségügyi hozzájárulás T 562 Egészségügyi hozzájárulás K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek Újítási díj T 551 Személyi jellegű kifizetések K 471 Jövedelem-elszámolási számla Munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás T 563 Munkaadói járulék K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek TB járulék T 561 TB járulék K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek (vagy 473 TB kötelezettségek)

57. Számlacsoport tartalma 57. Értékcsökkenési leírás Immateriális javak, tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenése Év végi zárás Költségek elszámolása (példán keresztül) Terv szerinti értékcsökkenés T 57 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 119-149 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése

58. Számlacsoport tartalma Készletre vétel A saját termelésű készletek elszámolására a 23. és a 25. számlacsoportot alkalmazzuk. 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek 25 Késztermékek A saját termelésű készletek nyilvántartása történhet: Tényleges közvetlen önköltségen Tervezett közvetlen önköltségen

A tényleges közvetlen önköltség tartalma: Közvetlen anyagköltség, Saját termelésű félkész termék felhasználása, Bérmunkadíjak, Közvetlen bér- és járulékai, Gyártási külön költség (pl. speciális szerszámok, K+F költségek), Egyéb közvetlen költségek (felosztott üzemi általános költségek).

1. Év közben a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartást vezetünk, a készletre vétel könyvelése: Kész- és félkész termék T 23, 25. Kész és félkész termékek raktáron K 581 Saját termelésű készletek állomány változása Befejezetlen termelés év végén a leltár szerint készletre vesszük T 23 Befejezetlen termelés K 581 STKÁV évnyitáskor visszavezetjük T 581 STKÁV K 23 Befejezetlen termelés

T 23, 25 Saját termelésű készletek K 581 STKÁV 2. Év közben nem vezetünk a készletről folyamatos érték nyilvántartást: A leltár szerinti érték könyvelése december 31-én: T 23, 25 Saját termelésű készletek K 581 STKÁV a következő üzleti év elején visszavezetés: T 581 STKÁV K 23, 25 Saját termelésű készletek

Saját termelésű készletek értékesítésekor az 581. számla használata: Készletcsökkenés T 581 STKÁV K 23, 25 Saját termelésű készletek Árbevétel T 311 Vevők K 91-92 Árbevételek K 467 Fizetendő ÁFA Visszaküldés (fordítva)

Minőségi engedmény T 91-92 Árbevételek T 467 Fizetendő ÁFA K 311 Vevők Értékvesztés T 581 STKÁV K 23, 25 Saját termelésű készletek T 26 Áruk K 582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke T 86 Készletek értékvesztése K 26 Áruk

Költséghely - költségviselő elszámolás

Költségek könyvelése 1. ) Nyitó befejezetlen termelés kivezetése T 71-77 Tevékenységek költségei K 23 Befejezetlen termelés 2.) Közvetlen költségek elszámolása Közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség, közvetlen bérek járulékai, közvetlenül elszámolható ÉCS T 71-77 Tevékenységek költségei K 1, 2, 3, 4 ( Eszközök, Források)

Hulladék visszavételezése T 227 Hulladék anyag K 71-77 Tevékenységek költségei Saját termelésű félkész termék felhasználása T 71-77 tevékenységek költségei K 23 Félkész termékek Aktív időbeli elhatárolás a termékre vonatkozóan T 392 Költségek aktív időbeli elhatárolása K 7 tevékenységek költségei Passzív időbeli elhatárolás a termékre vonatkozóan T 7 Tevékenységek költségei K 482 Költségek passzívidőbeli elhatárolása

A gépköltség felosztása T 7 Tevékenységek költségei K 61-64 Üzemi általános költség Az elkészült termék készletre vétele tényleges önköltségen T 25 Késztermékek K 7 Tevékenységek költségei Záró, befejezetlen termelés átvezetése T 23 Befejezetlen termelés

7. Tevékenységek költségei  Nyitó befejezetlen termelés  Időszak közvetlen költségei  Saját termelésű félkész termék felhasználása Passzív időbeli elhatárolások Felosztott általános költségek Hulladékmegtérülés Aktív időbeli elhatárolások Készletre vétel önköltségen Záró befejezetlen termelés Egyenlege nulla: Az időszak végén kész-, vagy befejezetlen termékként egyenlegét átvezettük

3. ) A közvetett költségek elszámolása Közvetett anyagköltség, közvetett bérköltség, közvetett bérek járulékai, közvetetten elszámolható ÉCS T 6 Költséghelyek, általános költségek K 1, 2, 3, 4 ( Eszközök, Források) Hulladék megtérülése a közvetetten elszámolt anyagból T 227 Hulladék anyag K 6 Költséghelyek, általános költségek

Közvetett költségek aktív időbeli elhatárolása K 6 Költséghelyek, általános költségek Közvetett költségek passzív időbeli elhatárolása T 6 Költséghelyek, általános költségek K 482 Költségek passzív időbeli elhatárolása Közvetett költségekből a gépköltség felosztása költségviselőkre vetítési alap, költségjellemző arányában T 7 Tevékenységek költségei A fel nem osztott költségek átvezetése az eredmény terhére T 85 Igazgatási és egyéb általános költségek

61-64. Üzemi általános költségek  Időszak közvetett költségei Passzív időbeli elhatárolások Hulladék anyag megtérülése Aktív időbeli elhatárolások Felosztott gépköltség Fel nem osztott költség átvezetése az eredmény terhére

Példa a gépköltség felosztására: A gépköltségek felosztása a gépórák arányában Termék Gépórák Gépköltség „A” üzem „B” üzem „A” termék 1.500 1.200 ………. ……….. „B” termék 1.000 1.800 Összesen: 550.000 420.000 Üzemi általános költség felosztása: Felosztandó összeg = Pótlékkulcs Vetítési alap

„A” üzem költségének felosztása: „B” üzem költségének felosztása: 550.000 420.000 = 220 Ft/gó = 140 Ft/gó 2.500 3.000 „A” termék: 220 x 1.500 = 330.000 „B” termék: 220 x 1.000 = 220.000 „A” termék: 140 x 1.200 = 168.000 „B” termék: 140 x 1.800 = 252.000 Könyvelése: T 71 „A” Termék termelés számla 330 000 T 72 „B” Termék termelés számla 220 000 K 61 „A” üzem általános költsége 550 000 Könyvelése: T 71 „A” Termék termelés számla 168 000 T 72 „B” Termék termelés számla 252 000 K 61 „B” üzem általános költsége 420 000

Megjegyzés: Számviteli törvény 93. § A vállalkozónak, aki költségeit „költségviselő – költséghely” szerint számolja el, költségeit költségnemenkénti bontásban is ki kell mutatnia a beszámoló kiegészítő mellékletében. Másodlagosan „költségnemenként” is könyvelnie kell a az időszakban felmerült költségeket.

A költségek elszámolása másodlagosan költségnemenként A költségek elszámolásához az 59. Költségnem ellenszámlát használjuk. Az eszköz- és a forrásszámlák ellenszámlaként nem használhatók! A másodlagosan könyvelt költségek összege egyenlő az elsődlegesen könyvelt költségek összegével!

Költségek könyvelése másodlagosan A közvetlen anyagköltség, bérköltség, bérjárulékok, ÉCS elszámolása másodlagosan T 51-57 Költségnemek K 59 Költségnem ellenszámla Az aktív időbeli elhatárolás elszámolása T 59 Költségnem ellenszámla K 52-53 Igénybe vett, illetve egyéb szolgáltatások költségei Passzív időbeli elhatárolás elszámolása T 52-53 Igénybe vett, illetve egyéb szolgáltatások költségei K 59 Költségnem ellenszámla

Saját termelésű félkész termék felhasználása T 581 STK ÁV K 59 STK ÁV ellenszámla Anyaghulladék megtérülése T 59 Költségnem ellenszámla K 511Anyagköltség

A Saját termelésű készletek elszámolása Nyitó, befejezetlen termelés elszámolása T 581 STK ÁV K 59 STK ÁV ellenszámla Késztermékek készletre vétele T 59 STK ÁV ellenszámla K 581 STKÁV Záró befejezetlen termelés elszámolása

A KÖLTSÉG- ÉS EREDMÉNYSZÁMLÁK ZÁRÁSA

KÖLTSÉGNEM ELSZÁMOLÁS esetében Költségnemek átvezetése a 8. Számlaosztályba T 81 Anyagjellegű ráfordítások T 82 Személyi jellegű ráfordítások T 83 Értékcsökkenési leírás K 59 Költségnem átvezetési számla Az 5-ös számlaosztály zárása T 59 Költségnem átvezetési számla K 51-57 Költségnemek Ezek után az Eredményszámlák tartalma: 8. SZÁMLAOSZTÁLY 9. SZÁMLAOSZTÁLY Anyagjellegű ráf. Személyi jellegű ráf. Értékcsökkenési leír. Egyéb ráfordítások. Pénzügyi műveletek ráf. Rendkívüli ráfordítások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek

Eredményszámlák zárása, T 91 - 99 Értékesítés árbevétele és bevételek K 493 Adózott eredmény elszámolása T 493 Adózott eredmény elszámolása K 81-83 Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások Az aktivált saját teljesítmények átvezetése T 493 Adózott eredmény elszámolása K 58 Saját teljesítmények értéke vagy T 58 Saját teljesítmények értéke K 493 Adózott eredmény elszámolása

Az adókötelezettség elszámolása: Társasági adó kötelezettség elszámolása T 891 Társasági adó K 461 Társasági adó elszámolása A társasági adó átvezetése T 493 Adózott eredmény elszámolása K 891 Társasági adó Az adózott eredmény átvezetése a tulajdonosok döntése szerint T 493 Adózott eredmény elszámolása K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K 419 Mérleg szerinti eredmény

KÖLTSÉGVISELŐ-, KÖLTSÉGHELY ELSZÁMOLÁS esetében A zárás lépései: A 6. Költséghelyek, általános költségek számlák egyenlegének átvezetése 85. Értékesítés közvetlen költségei számlacsoportba T 85 Értékesítés közvetett költségei K 6 Költséghelyek, általános költségek A ráfordítások elszámolása az eredmény terhére T 493 Adózott eredmény elszámolása K 81-88 Az értékesítés költségei és ráfordítások A z eredményt növelő tételek elszámolása T 91-98 Az értékesítés bevételei, egyéb és rendkívüli bevételek K 493 Adózott eredmény elszámolása

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS

Eredménykimutatás: - Számviteli okmány - A beszámoló része - Tartalmazza - az MSZE levezetését, összetevőit - az eredményre ható tényezőket - Összevontan és pénzértékben mutatja a vállalkozás hozamait és ráfordításait.

Célja: - Adjon megbízható tájékoztatást a vállalkozás jövedelmi helyzetéről - Mutassa be, hogy az egyes tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a jövedelem alakulásához

Fajtái tartalom alapján: A vállalkozás választásától függően: Összköltség-eljárású (A , B változat) Forgalmi-költség típusú (A, B változat) Az eredménykategóriák azonosak Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Különbség: az üzleti tevékenység megállapításának módja

Globális és részeredmény mutatók Üzemi eredmény Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Társasági adó Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék részesedés Mérleg szerinti eredmény

Összköltség eljárású eredménykimutatás Az üzleti évben felmerült költségekre helyezi a hangsúlyt A költségeket költségnemenként mutatja ki - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás Az adott időszak teljesítményeit mutatja Elemzési lehetőséget biztosít a költségek és a ráfordítások alakulásában

Az összköltség eljárású eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele +/- Aktivált saját teljesítmények Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Tevékenységek időszakot terhelő előállítási költsége

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás -Az értékesítés árbevételét veti össze az értékesítés költségeivel -Az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett bontásban tartalmazza -Az értékesítés közvetett költségeit főbb funkciók szerint tagolja: - értékesítési költségek - igazgatási költségek - egyéb általános költségek -A vállalkozás vezetői számára több információt tartalmaz. -Termelő vállalkozásoknál célszerű alkalmazni

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés bruttó eredménye - Értékesítés közvetett költségei + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Az üzleti tevékenység hozamai Összköltség típusú eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Forgalmi költség típusú eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek

Az üzleti tevékenység ráfordításai Összköltség típusú eredménykimutatás Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Forgalmi költség típusú eredménykimutatás Értékesítés közvetlen költségei Az értékesítés közvetett költségei

A pénzügyi műveletek eredménye Bevételek (97) Kapott osztalék részesedés Részesedések értékvesztésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ráfordítások (87) Befektetett pénzügyi eszközök után fizetett kamat, illetve árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok, és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok értékvesztése

Üzleti tevékenység eredménye + Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozói eredmény

Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások Jellemzői: - függetlenek a vállalkozói tevékenységtől - a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek - szokásos vállalkozói tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban

Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevétel (98) Rendkívüli ráfordítás(88) Apport bevitele gazdasági társaságba (társasági szerződésben elfogadott értéken) Saját részvény, saját üzletrész bevonása Elengedett hiteltartozás Elengedett kötelezettség Térítés nélküli átvétel, ajándék , hagyaték Rendkívüli ráfordítás(88) Apport bevitele gazdasági társaságba (könyv szerinti értéken) Térítés nélküli átadás, ajándék Elengedett követelés

Szokásos vállalkozói eredmény + - Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény

Adózás előtti eredmény (AEE) +- Korrekciós tételek Módosított adózás előtti eredmény (adóalap) - 16 % társasági adó Adózott eredmény (AE) + eredménytartalék (osztalék fizetésre igénybe vett) - osztalék (jóváhagyott) Mérleg szerinti eredmény( MSZE) + MSZE tiszta nyereség - MSZE veszteség 0 MSZE bevétel=kiadás

Összköltség típusú eredménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Saját termelésű készletek állományváltozása 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II Aktivál saját teljesítmények értéke III Egyéb bevételek 05 Anyagköltség 06 Igénybe vett szolgáltatások költségei 07 Egyéb szolgáltatások költségei 08 ELÁBÉ 09 Közvetített szolgáltatások értéke IV Anyagjellegű ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V Személyi jellegű ráfordítások VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Forgalmi költség típusú erdménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II Értékesítés közvetlen költségei III Értékesítés bruttó eredménye 06 Értékesítési költségek 07 Igazgatási költségek 08 Egyéb általános költségek IV Értékesítés közvetett költségei V Egyébbevételek VI Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

13 Kapott osztalék részesedés 14 Részesedések értékvesztésének árfolyamnyeresége 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16 Egyéb kapott kamatok, és kamatjellegű bevételek 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII Pénzügyi műveletek bevételei 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX Pénzügyi műveletek ráfordításai B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos vállalkozói eredmény (A+B) X Rendkívüli bevételek XI Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény (+-C +-D) XII Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény 22 Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G Mérleg szerinti eredmény

Példatár

1. feladat

Jelölje X-szel, hogy az adott vagyonrész melyik csoportba tartozik! Megnevezés Eszköz Forrás Anyagok Céltartalék Áruk Vevőkkel szembeni követelés Munkabér tartozás Üzleti vagy cégérték Beruházási hitel Pénztár TB kötelezettség Ingatlanok Szellemi termékek

megoldás Megnevezés Eszköz Forrás Anyagok X Céltartalék Áruk Vevőkkel szembeni követelés Munkabér tartozás Üzleti vagy cégérték Beruházási hitel Pénztár TB kötelezettség Ingatlanok Szellemi termékek

2. feladat

Jelölje a táblázatban, hogy a gazdasági események hogyan hatottak a vállalkozás vagyonára és/vagy jövedelmezőségére! Gazdasági esemény Eszköz Forrás Jövedelmezőség 1 Hitelfelvétel 2 Pénzfelvétel bankszámláról 3 Szállítói kötelezettség átutalása 4 Hírlap előfizetés 5 Alapanyag felhasználás 6 Munkabérek kifizetése 7 Késztermékek értékesítése + Növekedés - Csökkenés ? Nem lehet tudni, növekedhet is, csökkenhet is Nem változott

megoldás Gazdasági esemény Eszköz Forrás Jövedelmezőség 1 Hitelfelvétel + Nem változott 2 Pénzfelvétel bankszámláról + - 3 Szállítói kötelezettség átutalása - 4 Hírlap előfizetés 5 Alapanyag felhasználás 6 Munkabérek kifizetése 7 Késztermékek értékesítése ? + Növekedés - Csökkenés ? Nem lehet tudni, növekedhet is, csökkenhet is Nem változott

3. feladat

Három különböző vállalkozás mérlegéből a következő információk állnak rendelkezésre.(adatok ezer Ft-ban) Számítsa ki a hiányzó összegeket! Hasonlítsa össze a a vállalkozások vagyonát! eszközök A B C források vállalkozásban Befektetett eszközök ……… 45 000 …….. Saját tőke …… 40 000 Forgóeszközök 48 000 30 000 Hosszú lejáratú kötelezettségek 25 000 16 000 Készletek 10 000 Rövid lejáratú kötelezettségek 20 000 Követelések - .…… Pénzeszközök 15 000 Eszközök összesen 86 000 Források összesen

megoldás Eszközök A B C Források vállalkozásban Befektetett eszközök 38 000 45 000 56 000 Saját tőke 26 000 40 000 60 000 Forgóeszközök 48 000 41 000 30 000 Hosszú lejáratú kötelezettségek 25 000 16 000 Készletek 21 000 10 000 Rövid lejáratú kötelezettségek 20 000 Követelések - 5 000 Pénzeszközök 8 000 15 000 Eszközök összesen 86 000 Források összesen

4. feladat

Készítsék el a „KÉSZTERMÉK GYÁRTÓ” KFT 2003 Készítsék el a „KÉSZTERMÉK GYÁRTÓ” KFT 2003. évre vonatkozó egyszerűsített éves beszámolójának mérlegét az alábbi adatok alapján ! Ft-ban 1. Beruházási és fejlesztési hitel ebből: Következő évi törlesztő részlete 5 500 000 500 000 2. Vevők: skála áruház 390 000 3. Munkabér tartozás 1 520 000 4. Társadalombiztosítási kötelezettség 850 000 5 Rövid lejáratú hitelek 1 000 000 6 Számológépek 10 db 1 800 Ft/db 7. Személygépkocsi 2 db 3 200 000 Ft/db 8. Anyagértékesítő Kft számlája 350 000 9. Haszonélvezeti jog 3 200 000 10 Befektetésre vett kötvények 4 100 000 11 Eladásra vett kötvények

12 Anyagkészlet leltár szerint 660 000 13 Termelőgépek 800 000 14 Targoncák 3 db 280000 Ft/db 15 Tehergépkocsik 2 db 2 500 000 Ft/db 16 Váltótartozások 400 000 17 Készpénz 2 400 000 18 Elszámolási betétszámla 4 000 000 19 3 évre lekötött bankbetét 2 000 000 20 4 évre adott kölcsön, törlesztés futamidő alatt, évente egyenlő részletekben 21 Jegyzett tőke …………… 22 Tőketartalék 23 Mérleg szerinti eredmény (nyereség) 3 738 000 24 Késztermékek

Megoldás adatok ezer Ft-ban A. Befektetett eszközök D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem… III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék B. Forgóeszközök IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. MSZE IV. Pénzeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú köt. III. Rövid lejáratú köt. G Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen: Források összesen:

A. Befektetett eszközök 25 358 D. Saját tőke 27 738 I. Immateriális javak - I. Jegyzett tőke 22 000 II. Tárgyi eszközök 16 258 II. Jegyzett, de még be nem… III. Befektetett pénzügyi eszközök 9 100 III. Tőketartalék 2 000 B. Forgóeszközök 12 050 IV. Eredménytartalék I. Készletek 1 060 V. Lekötött tartalék II. Követelések 1 390 VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok 3 200 VII. MSZE 3 738 IV. Pénzeszközök 6 400 E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek 9 670 I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú köt. 5 000 III. Rövid lejáratú köt. 4 620 G Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen: 37 408 Források összesen:

5. feladat

Vállalkozásunk 2003. január 1-jén 10 000 eFt bankbetéttel, 120 eFt anyag -, és 180 eFt késztermék készlettel rendelkezik, amelynek forrása 10 000 eFt jegyzett tőke és 300 eFt szállítói tartozás. Az üzleti év során az alábbi gazdasági események történtek: 1.) 10 eFt készpénzt vettünk fel a bankszámlánkról. A terhelési értesítés megérkezett. 2.) 10 eFt-ért árut vásároltunk, a készpénzfizetési számla és a kiadási pénztárbizonylat alapján az összeg a pénztárból kifizetésre került. 3.) 8 000 eFt összegű hitelkeret áll a rendelkezésünkre - egy irodaépület megvásárlására – a megkötött szerződés alapján. A bank a szerződést jóváhagyta. 4.) 5 000 eFt értékű épületet vettünk, fizetési határidő 30 nap.A számla és az átvételi szerződés a rendelkezésünkre áll. 5.) Kifizettük az épület ellenértékét az eladó cégnek, hitelkeretünk terhére. A bank értesített arról, hogy a hitelkeretünket csökkentette az ellenértékkel. 6.) A bank megbízásunk alapján kifizette az időszak elején fennálló szállítói tartozás 2/3-át, az átutalásról a bankszámla megérkezett. 7.) A bank jóváírt számlánkon 2 eFt kamatot, a bankértesítés megérkezett. 8.) 5 eFt bekerülési értékű árut 4 eFt-ért eladtunk, 8 napos fizetési határidővel. A számlát kiállítottuk, az áru átadását igazoló megjegyzést a számla tartalmazza.

Megoldás: Vagyon mérleg 2003. december 31. (ezer Ft) Eszközök Bázisév Változás Tárgyév Immateriális javak Tárgyi eszközök 4.) 5000 + 5 000 Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszközök Készletek 300 2.) 10 + 8.) 5 - 305 Követelések 8.) 4 + 4 Értékpapírok Pénzeszközök 10 000 1.) 10+ 10- 2.) 10 - 6.) 200 -7.) 2 + 9 792 Forgóeszközök 10 300 10 101 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 15 101

Megoldás: Vagyonmérleg 2003. december 31. (ezer Ft) Források Bázis Változás Tárgy Jegyzett tőke 10 000 Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény 7.) 2 + 8.) 1- 1 SAJÁT TŐKE 10 001 Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 300 4.) 5 000 + 5.) 5000 – 5 000 + 6.) 200 - 5 100 KÖTELEZETTSÉGEK FORRÁSOK ÖSSZESEN 10 300 15 101

6. feladat Komplex könyvelési feladat

Nyitómérleg 2003. Január 1. (ezer Ft-ban) Egy vállalkozás üzleti évi tevékenységéről az alábbi információkkal rendelkezünk: Nyitómérleg 2003. Január 1. (ezer Ft-ban) A Befektetett eszközök 5. 200 D Saját tőke 3. 000 II. Tárgyi eszközök I Jegyzett tőke 3 Egyéb berendezések F Kötelezettségek 6. 200 B Forgóeszközök 4. 000 III. Rövid lejáratú kötelezettségek IV Pénzeszközök 4. Szállítók 4. 200 2. Bankbetét 4 Munkabér tartozás 2. 000 Eszközök összesen 9. 200 Források összesen 9.200

Az üzleti év során a vállalkozásnál az alábbi gazdasági műveletek történtek: 1. Anyagot vásároltak 200 000 Ft-ért. 2. Átutalták a dolgozók bérét, a banki értesítés megérkezett. 3. Átutaltak a szállítóknak 500 000 Ft-ot, a bank terhelési értesítése megérkezett. 4. A vállalkozás számlavezető bankjától 1 000 000 Ft rövid lejáratú hitelt kért és kapott. A bank jóváírási értesítése megérkezett. 5. A vállalkozás OTP részvényeket vásárolt, forgatási céllal, 200 000 Ft értékben, számlavezető bankján keresztül. A banki kivonat megérkezett.

Feladat: 1. Nyitás nyitómérleg számla segítségével 2. Folyamatos könyvelés idősorosan és számlasorosan 3. A főkönyvi kivonat elkészítése 4. Zárás 5. A zárómérleg elkészítése

1. Nyitás a naplóban és a főkönyvi számlákon (Ezer Ft-ban) Sor- szám Tartozik számla Követel Gazdasági esemény összeg 1/a Egyéb berendezés NYMSZ Az eszköz számlák nyitása 5. 200 Elszámolási betétszámla 4. 000 1/b Jegyzett tőke A forrás számlák nyitása 3. 000 Szállítók 4. 200 Jövedelem elszámolási számla 2. 000

Nyitás a főkönyvi számlákon T Egyéb berendezések K T Elszámolási betét K T NYMSZ K NYE 5.200 NYE 4.000 3.000 4.200 2.000 5.200 4.000 9.200 9.200 T Jegyzett tőke K T Szállítók K T Jöv. elszám. sz. K NYE 3.000 NYE 4.200 NYE 2.000

2. A gazdasági események könyvelése a naplóban Ezer Ft-ban Sor szám Tartozik számla Követel számla Gazdasági esemény Tartozik összeg Követel összeg 1 Anyagok Szállítók Anyagvásárlás 200 2 Jövedelem elszámolási számla Elszámolási betétszámla Bérfizetés átutalással 2 000 3 Átutalás a szállítónak 500 4 Rövid lejáratú hitelek Hitelfelvétel 1 000 5 Értékpapírok Részvényvásárlás

2. A gazdasági események könyvelése a főkönyvi számlákon T Anyagok K T Szállítók K T Elszámolási b.sz. K 3/ 500 NYE 4 200 1/ 200 1/ 200 NYE 4 000 4/ 1 000 2/ 2 000 3/ 500 5/ 200 T Jöv. elszámolás K T Rövid lej. hitel K T Értékpapírok K 2/ 2 000 NYE 2 000 5/ 200 4/ 1 000

3. A főkönyvi kivonat elkészítése (Ezer Ft) Sor szám A számla neve Tartozik forgalom Követel forgalom Tartozik egyenleg Követel egyenleg 1 Anyagok 200 - 2 Szállítók 500 4 400 3 900 3 Elszámolási betétszámla 5 000 2 700 2 300 4 Jövedelem elszámolási számla 2 000 5 Rövid lejáratú hitelek 1 000 6 Értékpapírok 7 Jegyzett tőke 3 000 8 Egyéb berendezések 5 200 Összesen 13 100 7 900

4. Zárás a naplóban (Ezer Ft-ban) Sor- szám Tartozik számla Követel Gazdasági esemény összeg Z/1 ZMSZ Egyéb berendezések Az eszköz számlák zárása 5. 200 Anyagok 200 Értékpapírok Elszámolási betétszámla 2 300 Z/2 Szállítók A forrásszámlák zárása 3 900 Jegyzett tőke Rövid lejáratú hitelek 3 000 1 000

4. A főkönyvi számlák zárása T Egyéb berendezések K T ZMSZ K NYE 5.200 ZE 5.200 5.200 5.200 2.300 200 3.000 1.000 3.900 5. 200 7.900 7.900 T Jegyzett tőke K ZE 3.000 3.000 NYE 3.000 3.000

4. A főkönyvi számlák zárása T Anyagok K T Szállítók K T Elszámolási b.sz. K 3/ 500 ZE 3 900 4. 400 NYE 4 200 1/ 200 4. 400 1/ 200 200 ZE 200 200 NYE 4 000 4/ 1 000 2/ 2 000 3/ 500 5/ 200 ZE 2.300 T Jöv. elszámolás K 5.000 T Rövid lej. hitel K 5.000 2/ 2 000 ZE 0 2. 000 NYE 2 000 2. 000 ZE 1000 1.000 4/ 1 000 1. 000 T Értékpapírok K 5/ 200 200 ZE 200 200

Zárómérleg 2003. december 31 A Befektetett eszközök 5 200 D Saját tőke 3 000 II Tárgyi eszközök I Jegyzett tőke 3 Egyéb berendezések F Kötelezettségek 4 900 B Forgóeszközök 2 700 III Rövid lejáratú kötelezettségek Készletek 200 2. Rövid lejáratú hitelek 1 000 1 Anyagok 4. Szállítók 3 900 Értékpapírok Részesedések IV Pénzeszközök 2 300 2 Bankbetét Eszközök összesen 7 900 Források összesen

7. feladat

Az üzleti évben belföldön értékesített termékek értéke 438 260 000 Ft + 25 % ÁFA, ebből a vevő által el nem ismert követelés nettó 138 260 000 Ft, a fogyasztói árkiegészítés összege 5 420 000 Ft További tételek: (adatok forintban) 1 Export értékesítés árbevétele 20 000 000 2 Céltartalékok felhasználása 2 480 000 3 Céltartalék képzés 2 405 000 4 Káreseménnyel kapcsolatos bevételek 5 890 000 5 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés 540 000 6 Munkaadói járulék 2 930 000

7 Az üzleti évet terhelő bérleti díjak 250 000 8 Az üzleti évben keletkezett káresemények 8 620 000 9 Az értékesítés közvetlen költségei 38 125 000 10 Igazgatási költségek 45 620 000 11 Saját kivitelezésű beruházás aktivált értéke 18 620 000 12 Saját előállítású termékek nyitóállománya 8 840 000 13 Saját előállítású termékek záró állománya 5 700 000 14 Anyagköltség 43 580 000 15 ELÁBÉ 120 500 000 16 Bérköltség 55 000 000

16 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék ……………………. 17 Értékcsökkenési leírás 32 390 000 18 Egyéb általános költségek 9 810 000 19 Bankköltség (számlavezetési jutalék) 6 250 000 20 Biztosítási díjak (készlet-beszerzéshez kapcsolódik) 520 000 21 Kapott késedelmi kamat (áruértékesítéshez kapcsolódik) 10 000 000 Feladat: Állítsa össze a vállalkozás „A” változatú, összköltség-eljárású eredménykimutatását az üzemi eredmény szintjéig!

Eredménykimutatás „A” változat 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 305 420 000 02 Export értékesítés nettó árbevétele 20 000 000 I Értékesítés nettó árbevétele 325 420 000 03 Saját termelésű készletek állományváltozása - 3 140 000 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke 18 620 000 II Aktivált saját teljesítmények értéke 15 480 000 III Egyéb bevételek 18 370 000 IV Anyagjellegű ráfordítások 171 000 000 V Személyi jellegű ráfordítások* 74 420 000 VI Értékcsökkenési leírás 32 390 000 VII Egyéb ráfordítások 11 025 000 A Üzleti tevékenység eredménye 70 335 000 * Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék: a bérköltség 29 %-a

8. feladat

Egy Kft. nyitómérlegének adatai ezer Ft-ban Eszközök Források Irodaépület 20 000 Jegyzett tőke ……… Járművek 12 000 Tőketartalék Alapanyagok Eredménytartalék 5 000 Késztermékek 40 000 Szállítók 50 000 Vevők 6 000 Fizetendő ÁFA 3 000 Bankbetét 48 000 Jövedelem elszámolás Pénztár …….. TB kötelezettség 2 000 Eszközök összesen: ………… Források összesen: 148 000 Kiegészítő információk: A műszaki gépek, berendezések, járművek között nyilvántartott járművek bruttóértéke 18 000 000 Ft Feladat: Végezze el a nyitást a naplóban! Könyvelje a január havi gazdasági eseményeket idősorosan!

Gazdasági események január hónapban: 1. A szállítótól korábban megrendelt anyag megérkezett, a számla végösszege 800 000 Ft + 25 %ÁFA. 2. Az elszámolási betétszámlára befizettek a pénztárból 100 000 Ft-ot, a bankértesítés is megérkezett. 3. A szállítók anyaga minőséghibás volt, ezért 10 % engedményt kértek és kaptak (a nettó árból). A helyesbítő számla megérkezett. 4. A fenti szállításból eredő tartozásukat kiegyenlítették, a bank értesítése megérkezett. 5. Készpénzben kifizették a dolgozóknak járó munkabért, a szükséges összeget felvették a bankszámláról. 6. A számlavezető bank terhelési értesítése megérkezett a pénzfelvételről. 7. Az egyik szállítóval szembeni tartozásból 10 000 000 Ft-ot, rövid lejáratú hitellel egyenlítettek ki. A banki kivonatok rendelkezésre állnak.

8. Értékesített a vállalkozás 5 000 000 Ft -ért készterméket, amely összeg már tartalmazza a 25 % ÁFÁ-t. A késztermékek nyilvántartási értéke 3 000 000 Ft volt. 9. Forgatási célból a vállalkozás részvényeket vásárolt a tőzsdén, összesen 200 db-ot, a névérték 2 780 Ft/db. A vásárlást a számlavezető bankján keresztül bonyolította le, a terhelési értesítés megérkezett. 10. Egyik vevője – 300 000 Ft követelés fejében – váltót adott, amelyet a vállalkozás elfogadott. A váltó futamideje 3 hónap, kamata 15 %. 11. A vállalkozás január 31-én előfizet az „Adóvilág” folyóiratra. Az éves előfizetési díj 60 000 Ft.+ 25 % ÁFA. Az összeget a bank átutalta, a terhelési értesítés is megérkezett. ( Könyvelje az elhatárolást is !) 12. Az időszakban felmerült költségek: - Anyagköltség 200 000 Ft - Bérköltség 1 700 000 Ft - TB járulék 29 % - Értékcsökkenési leírás ingatlanok után 200 000 Ft - Bankköltség 12 000 Ft

1. Nyitás a naplóban: Sor- szám Tartozik számla Követel (Ezer Ft-ban) Sor- szám Tartozik számla Követel Gazdasági esemény összeg 1/a 12 491 Az eszköz számlák nyitása 20 000 13 18 000 139 6 000 21-22 25 40 000 311 384 48 000 381 2 000

(Ezer Ft-ban) Sor- szám Tartozik számla Követel Gazdasági esemény összeg 1/b 491 411 A forrás számlák nyitása 63 000 412 20 000 413 5 000 454 50 000 468 3 000 471 473 2 000

2. A gazdasági események könyvelése a naplóban Ezer Ft-ban Sor szám Tartozik számla Követel számla Gazdasági esemény Tartozik összeg Követel összeg 1 21-22 4541 Anyagvásárlás 800 466 Az ÁFA elszámolása 200 2 389 381 Befizetés a bankszámlára 100 384 Befizetés a bankszámlára jóváírási értesítés alapján 3 Minőségi engedmény 80 Engedmény ÁFÁ-ja 20 4 Átutalás a szállítónak 900 5 Pénzfelvétel bérfizetéshez 5 000

Ezer Ft-ban Sor szám Tartozik számla Követel számla Gazdasági esemény Tartozik összeg Követel összeg 471 381 Bérfizetés 5 000 6 389 384 Pénzfelvétel terhelési értesítés alapján 7 4541 452 Szállítói tartozás kiegyenlítése hitelből 10 000 8 311 91-92 Értékestés árbevétele 4 000 467 Fizetendő ÁFA elszámolása 1 000 581 25 Készletcsökkenés elszámolása 3 000 9 37 Értékpapír vásárlás 556 10 341 Váltó elfogadása 300

Ezer Ft-ban Sor szám Tartozik számla Követel számla Gazdasági esemény Tartozik összeg Követel összeg 11 52 384 Hírlap előfizetés 60 466 Az ÁFA elszámolása 15 39 Költségek elhatárolása 5 12 511 21-22 Anyagköltség elszámolása 200 541 471 Bérköltség elszámolása 1 700 561 463 Bérjárulékok elszámolása 493 571 129 Ingatlanok értékcsökkenése 53 Bankköltség elszámolása

9. feladat

Egészítse ki az alábbi napló hiányzó elemeit, határozza meg a hiányzó gazdasági eseményeket! Sor szám Dátum Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Tartozik összeg 1 02. 04. 471 381 5 000 2 02. 06. Áruvásárlás készpénzért 200 3 03. 01. Hírlap előfizetés egy évre 120 4 03. 12. 39 52 30 5 03. 14. 454 451 4500 6 03. 16. Rövid lejáratú hitelfelvétel 452 3 000

Megoldás Sor szám Dátum Gazdasági esemény Tartozik számla Követel összeg 1 02. 04. Bérfizetés 471 381 5 000 2 02. 06. Áruvásárlás készpénzért 26 200 3 03. 01. Hírlap előfizetés egy évre 52 120 4 03. 12. Költségek elhatárolása 39 30 5 03. 14. Szállító kiegyenlítése hitelből 454 451 4 500 6 03. 16. Rövid lejáratú hitelfelvétel 384 452 3 000

10. feladat

Egy társaság eredménykimutatásából az alábbi adatokat ismerjük: Szokásos vállalkozói eredmény 30 600 000 Ft Pénzügyi eredmény 1 400 000 Ft veszteség Rendkívüli eredmény 600 000 Ft Határozza meg a vállalkozás üzemi eredményét!

megoldás A. Üzemi eredmény …………….. B. Pénzügyi eredmény - 1 400 000 Ft C. Szokásos vállalkozói eredmény 30 600 000 Ft D. Rendkívüli eredmény 600 000 Ft A + B = C A = C – B 30 600 000 – (- 1 400 000 ) = 32 000 000 Ft

11. feladat

Egy társaság előállított egy speciális termelő eszközt, amellyel kapcsolatban az alábbi költségek merültek fel: Közvetlen anyagköltség 1 600 000 Ft Közvetlen bérköltség 600 000 Ft Közvetlen bér járuléka …………. Értékcsökkenési leírás 400 000 Ft Az eszközt a vállalkozás használatba vette. Feladat: Kontírozzuk az eszköz létrehozásával kapcsolatos tételeket, ha a vállalkozás a.) csak költségnemenként könyvel! b.) elsődlegesen költségnemenként, másodlagosan költséghely-, költségviselőként könyvel c.) elsődlegesen költséghely-, költségviselőként másodlagosan költségnemenként könyveli a költségeket!

Megoldás: könyvelés az a.) feladatpont szerint Sor szám Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Tartozik összeg 1 Közvetlen anyagfelhasználás 511 21 1 600 000 2 Közvetlen bérköltség 541 471 600 000 3 Közvetlen bérjárulék 561 463 174 000 4 Amortizáció 571 139 400 000 5 Az előállítási költség átvezetése 161 582 2 744 000 6 Aktiválás 13

Megoldás: Könyvelés a b.) feladatpont szerint Sor szám Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Tartozik összeg 1 Közvetlen anyagfelhasználás 511 21 1 600 000 2 Közvetlen bérköltség 541 471 600 000 3 Közvetlen bérjárulék 561 463 174 000 4 Amortizáció 571 139 400 000 5 Költségátvezetés 7 59 2 744 000 6 Előállítási költség 161 582 Előállítási költség átvezetése 792 8 Aktiválás 131

Megoldás: Könyvelés a c.) feladatpont szerint Sor szám Gazdasági esemény Tartozik számla Követel számla Tartozik összeg 1 Közvetlen anyagfelhasználás 7 21 1 600 000 2 Közvetlen bérköltség 471 600 000 3 Közvetlen bérjárulék 463 174 000 4 Amortizáció 139 400 000 5 Költségátvezetés 51-57 59 2 744 000 6 Előállítási költség átvezetése 161 792 582 Aktiválás 131