SIÓAGÁRDI TÁJHÁZ

Sióagárd egyetlen országos műemléki védelem alatt álló építészeti épülete a Tájház a Zrínyi u 31 sz. alatt található. Az 1720 óta vezetett anyakönyvben 1820-as bejegyzéssel már szerepel a ház, de ekkor még Hideg utca néven. A Tájház a restaurálás után 1983 május 1-én nyílt meg, hogy bemutassa a régi paraszti élet emlékeit, hagyományait. A ház berendezése, a kiállított tárgyak tanúsítják Sióagárd egyedi, a környező tájegységektől, a Sárköztől eltérő ízlését, különálló és jellegzetes módon fejlődő népművészetét

A ház falai polyvával kevert sárból készültek úgy, hogy a fal szélességének megfelelően mindkét oldalon bizonyos magasságú zsalut készítettek fából, és a polyvás sármasszával a zsalu közét megtöltötték , letaposták és döngölték. A zsalut folyamatosan emelték, míg a kellő magasságot el nem érték.

A tetőszerkezet fáját a közeli erdőből vágták ki. A fát hántolás után gyalulatlanul, egy kis részét négyoldalt lefaragva építették be. A beépítést megelőzően a fát megégették, hogy tartósabb legyen. A tetőfedéshez a nádat a falu határából hozták, és a faluban élő nádazó mesterekkel készítették el.

Az épület „esőház” -ból (első szobából), szabadkéményes konyhából A Tájház helyiségei Az épület „esőház” -ból (első szobából),  szabadkéményes konyhából és „kisház” -ból (lakószobából) áll, melyhez közvetlenül csatlakozik a fészer és az istálló.

„Esőház” A Sióagárdi Tájház „esőházát” régen nem használták. Berendezése a „banyakemence,” ágy, „kaszli”. A kemence vályogtéglából rakott, alul köríves, felül négyszögben végződött és lapos volt. Ezt a tetőt sütőnek hívták, mert ide rakták a szárítani való dolgokat. A kemence körül négyszögletes fapadka helyezkedik el. A kaszli világos, vagy sötétbarnára festett alacsony, kisméretű bútordarab. Felül egy fiókkal, alul kétajtós rakodó résszel. Szőttesek, fehérneműek és apróbb holmik tárolására szolgált.

A szobában az ablak előtt áll az asztal sarokpaddal és két székkel A szobában az ablak előtt áll az asztal sarokpaddal és két székkel. A kaszlin és a falon elhelyezett imakönyv, rózsafüzér, kereszt, szentképek mind arról tanúskodnak, hogy a sióagárdiak mélyen vallásos emberek voltak. Konyha A konyha berendezéséből, a főző- és tárolóedényekből megismerhetjük étkezési szokásaikat. A szabadkéményen állnak a főzőfazekak, mángorló és sodrófa. Fölöttük szita, cilinderes lámpa, szakajtó. A pilléren tányérok. A konyha bal sarkában vizespad

„Kisház” A konyhából nyílik a „kisház” (lakószoba), amelyben ágy, sarokpad, asztal foglal helyet. Az ágy végében látható a háromszög alaprajzú házilag készült „kaszli”. A szoba egyik sarkában a tűzhely áll. A falat családi képek és szentképek díszítik.

Padlás

Melléképület, góré Az utcafronttal párhuzamosan, a lakóépülettől délre található a melléképület és a góré. A melléképület a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület székhelye.

Fészer, istálló, disznóól A főépülethez közvetlenül kapcsolódik a fészer és az istálló. A melléképülettel párhuzamosan, az udvar végében helyezkedik el a fából készült disznóól. A gazdasági épületek az állattartási szokásokat mutatják be

ÁLLANDÓ KIÁLLITÁSAINK Középparaszti porta 1939.   

Bejelentkezés: Sióagárdi Művelődési Ház; Tel: 74/437-309 Elérhetőség Cím: 7171 Sióagárd, Zrínyi u. 31. Gondnok: Nagy Györgyné Tel: 74/437-314 Bejelentkezés: Sióagárdi Művelődési Ház;  Tel: 74/437-309 Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján a megadott elérhetőségeken