Veszélyhelyzeti távközlés Szabályozás és gyakorlat Maros Dóra (BMF) Mészáros Árpád (Magyar Telekom) 2006. május

Veszélyhelyzeti távközlés (Emergency Telecommunication) Minden olyan tényező (amely lehet műszaki, jogi, emberi, szervezési, mentési, helyreállítási stb.) amely veszélyhelyzet esetén összefüggésbe hozható a távközlési, hírközlési, informatikai szolgáltatásokkal és hálózatokkal.

A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon I. Távközlési szolgáltató Normál hívás Távközlési szolgáltató Segélyhívás Segélyhívó központ 112 URH Készenléti szervezet

A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon II. Településeket, embercsoportokat érintő veszélyhelyzet, katasztrófa Sziréna ? Média RIASZTÁS! Hangosbeszélő ? Riasztás elrendelése ? ?

A kommunikáció fajtái veszélyhelyzetben Magyarországon III. Távközlési szolgáltató Távközlési szolgáltató Hatóság Kormányzati szervek Készenléti szervezet Készenléti szervezet

Veszélyhelyzeti távközlés területei Nemzetközi és magyar szabályozási rendszer Segélykérés Készenléti szervek kommunikációja Riasztás Civilek kommunikációja Hatóságok, minisztériumok kommunikációja Átirányítás, kapacitásbővítés Hálózati elemek sérülése Hálózat felügyelet Torlódás Hálózatok együttműködése Tartalékolás, helyreállítás

Civilek riasztása - sziréna Ideális – éjjeli - 25 dB-es háttérzajnál: a 35 dB-es hangosság a fülnél (lakásban) Nyitott ablaknál: R = 2800 m Csukott ablaknál: R = 1800 m A szél torzító hatása csukott ablaknál Nappali 60 dB-es háttérzajnál: R = 1200 m Nappali 75 dB-es háttérzajnál: R = 800 m Egy nagyváros átlagos nappali zajterhelése 78-92 dB is lehet

Civilek riasztása - hangosbeszélők Elvileg korlátlan hosszúságú információt adhatnak át Terjedési (érthetőségi) határuk 1/4-e, 1/8-a a szirénának: a túl nagy hangerő változásokat a fül nem kedveli (átmeneti süketség) „halk” szöveg a háttérzaj mellett nem érthető A szótag-érthetőség határai csendes környezetben (max 30 dB mellett): nyitott ablak mellett: 250 m zárt ablak mellett: 150 m

Civilek riasztása – média TV Rádió A veszélyre figyelmeztető jelzések csak bekapcsolt vevőkészülékek esetén juthatnak el az érintettekhez, ami pl. éjszaka nem tipikus. Bekapcsolt és vételre kész vevőkészülékekhez villamos energia kell, áramkimaradás esetén töredékére csökkenti a működőképes berendezések számát. Az elektronikus médiákon keresztüli riasztás csak egyes hullámhosszakra, csatornákra korlátozódik, melyeket a lakosságnak csak egy része figyel, mert a hatalmas műsorválasztékból bármely – a riasztásban részt nem vevő (pl. külföldi) – más adót is figyelheti bárki. A potenciális médiafigyelők figyelme bármilyen okból elterelődhet, és éppen a legkritikusabb kezdeti időszakról nem értesülnek időben.

Torlódás esetén nincs átirányítás! 112 segélyhívások Távközkési hálózat 112 Segélyhívó központ Átirányítás Készenléti szerv Készenléti szerv Távközkési hálózat 112 Torlódás esetén nincs átirányítás! Segélyhívó központ Műszaki hiba

Távközlési hálózatok működésének kockázati tényezői Akaratlanul bekövetkező Természeti és ipari katasztrófák balesetek véletlenszerű meghibásodások Szándékos -terrorista támadás -elektromágneses zavarás -informatikai rendszer támadása (vírusok, wormok, hackerek ) rongálások zavarások túlterhelés, torlódás tápellátás kimaradás

A távközlési erőforrások sérülésének fajtái Fizikai Távközlési kábelek Adó-vevők (mobil, URH) Központok Routerek, switchek Tápellátás Hálózatfelügyeleti rendszer Informatikai eszközök Logikai Információ: -Meghamisítása -Megszerzése -Módosítása, törlése -Felfedése Szolgáltatás megszakítása, blokkolása Hálózatok forgalmi túlterhelése, torlódás

Tápellátás okozta problémák Mobi diesel áramellátók kiérkezése Mobi diesel áramellátók riasztása Közlekedési káosz kezdete Első távközlési tömegzavarok Akkumulátorok végleg lemerülnek Az első üzemanyag hiányok Műszakváltás az áramellátóknál Területek kiesése a távközlésben A dolgozók kimerülési határukon Általános üzemanyag hiány Tömeges üzemanyag hiány Csak helyenként működő távközlés Egyes akkumulátorok lemerülnek Akkumulátoros üzemmód indul Autom. diesel áramellátás indul Áramki-maradás kezdete idő (óra) 1 10 100 1000

2001. 9/11 Verizon épület Veszteségek 1-9 emelet között: 4 digitális kapcsolóközpont, 500 optikai átviteli rendszer, 1200 csatornás call-center, 17.000 optikai szálas vonal, 4,4 millió adatáramkör, 90.000 üzenet trönk Nem sérült Kisrészben sérült Nagyészben sérült Részben összeomlott Teljesen összeomlott Verizon épület Veszteségek 200.000 beszédvonal 100.000 PBX vonal 4,4 millió adatáramkör 11 cella Érintettek: 14.000 üzleti 20.000 lakossági előfizető

Mobil forgalom, helyreállítás 9/11 Mobil forgalom a robbantás napján 100 hívásból 92 blokkolt 1300%-al nő a hívás kezdeményezések száma New York City Washington DC USA észak-keleti régió Hívás kezdeményezések Blokkolt hívások aránya Intézkedések Frekvenciasáv növelése Normál cellakapacitás Mozgatható bázisállomások Bázisállomások helyreállítása

A hálózat A ABÁ B hálózat BBÁ B Egy képzelt eset A hálózat A ABÁ Segélyhívás B hálózat BBÁ B

Mátrakeresztes 2005. április 25 2007. január 31-éig átadják a teljes országos TETRA-hálózatot amely Magyarország területén 94%-os lefedettséget valósít meg; a régi URH rendszereket meg kell szüntetni. „Ideiglenes GSM átjátszóállomást kellett telepíteni az esőzésektől sújtott Mátrakeresztes körzetében, mert csak így tudnak fennakadásoktól mentesen kommunikálni a mentésben résztvevők. Az egységes digitális rádió-távközlő rendszer, azaz az EDR, amely ilyen kritikus helyzetekben lenne hasznos, továbbra is csak "virtuálisan", papíron létezik.” „…április 19-i felhőszakadás után két nappal gépjárműre szereltek egy mobil átjátszóállomást a Pannon GSM szakemberei….” 2006. április 5.: Budapesten kiépült a TETRA-hálózat. (Pro-M Zrt.) A 2006 dunai árvízkor Szentendre körzetében már használják! A lezúduló víz korábban megrongálta a település telefonhálózatát is. 2005. április 25., hétfő 12:28                                                                                                   Felhasználók csak nagyon lassan alakítják ki az alkalmazási környezetet (miért?): - diszpécserközpontok, számozási terv, akcióterv stb. Mikor lehet érdemben használni? Indokolt megszüntetni a régi rendszereket?

Londoni robbantásos merényletek 2005. július 7. 9:47 8:56 9:17 8:51

Képek a helyszínekről

A túlterhelés problémái A túlterhelés miatt jelentős számú hívást nem tudnak kezdeményezni és fogadni A segélyhívó központok fogadó képességének növelése torlódó hívások átirányításával. A szolgáltatók lépéseket tesznek a kapacitás növelésére, hogy megszüntessék a túlterhelést. Csatornák számának növelése nagyobb tömörítésű beszédkódolás aktivizálásával. A cella kétszer annyi hívást tud kezelni. Full rate: 13 kbits Half rate: 6,5 kbits A rendőrök panaszkodtak, hogy a túlterhelés miatt nehéz, vagy egyáltalán nem lehet a mentőalakulatok embereit elérni (mentők, tűzoltók). A TETRA szabványon alapuló hálózat ugyan már elkészült, de még nem aktív, ugyanis a tűzoltóságnak és a mentőknek még nincs jóváhagyott szerződésük az üzemeltetővel.

Távközlési szolgáltatók nyilatkozatai Az Orange, a Vodafone és a British Telecommunications képviselői nyilatkoznak, hogy nem történt a hálózatukban meghibásodás, rongálódás. A korábbi hírekkel ellentétben a kormány nem adott utasítást a hálózatok lekapcsolására. „…a hálózatban nem történt sérülés, de a forgalom hirtelen ugrásszerűen megnőtt. Csak több próbálkozással lehet kapcsolatot teremteni. Javasoljuk az embereknek, hogy próbálkozzanak többször a hívással, amíg nem sikerül.” „A londoni mobil szolgáltatók nem szolgáltatnak a metróalagutakban, nincsenek felszerelt bázisállomások. Mindent megteszünk, hogy a hálózatunkban jelentősen megnövekedett forgalmat kielégítsük.” „Hatalmas hívásmennyiség növekedést tapasztaltunk, amely torlódást okozott a hálózatban, így csak jelentős késleltetéssel lehet az összeköttetéseket létrehozni.”

Nemzetközi vonalak Több ezer hívást kezdeményeznek Ausztráliából a rémült hozzátartozók a robbantás utáni órákban – többnyire sikertelenül. „Úgy tűnt, mintha egyszerűen lekapcsolták volna a BT és számos mobil szolgáltató vonalait” – nyilatkozik egy ausztrál szakértő. „Javasoljuk, hogy írjanak e-mail! Az még működik! Magyarországról a robbantás napján majdnem ötszörösére növekszik az Anglia felé irányuló híváskísérletek száma. A bejövő híváskísérletek száma ugyanakkor 86%-ra csökken. A kimenő hívásoknál torlódás tapasztalható.

                                         Internet elérés A BBC hírcsatorna weblapja folyamatosan kíséri az eseményeket, bár a lap csak jelentős késleltetéssel érhető el. A weboldalak „lebutítása után” javul a helyzet! Kora délutánig 1,7 millió egyéni látogatót regisztrálnak a Sky News híroldalain. Ez kb. egy hónap forgalmát jelenti, de nem volt jelentős fennakadás. A Keynote szerint negyven angol üzleti website jelzett jelentős forgalomnövekedést a robbantások utáni órákban. Az elérési sebesség 17 mp.-re növekedett a normális 2 mp helyett. Minden negyedik próbálkozás sikertelen volt. A Reuters hírügynökség szerint a szerverekben előfordult „technikai hiba” okozott fennakadásokat az elérésben, de ez nem hozható összefüggésbe a megnövekedett forgalommal. Ez a probléma más hasonló európai hírportálnál is előfordult.

Egyes hívásadatok alakulása a robbantás napján (Magyar Telekom, göngyölt adatok) Hívás kísérletek száma Anglia felé Kifelé irányuló trunk foglalások száma Túlcsordu-lások száma Anglia felé Megválaszolt hívások Anglia felé Haza irányuló hívás- kísérletek száma BIDS OSEIZURES OVERFLOW OANSW ISEIZURES Átlagos nap 12000 10587 100 % 7541 18365 Robban-tás napja 50565 39854 760 % 11526 15730 Változás aránya 4,7-szeres növekedés 3,8-szoros növekedés 7,6-szeres növekedés 1,5-szörös növekedés 86 %-ra csökkenés

London BT felé menő hívások Távközlési forgalom mérete Előző nap Robbantás napja Híváskísérletek Trunkfoglalások Megválaszolva Túlcsordulás Előző napi csúcs Magyarországon a média bejelenti az első híreket Metrórobbantások Buszrobbantás

Wauxhall Cable and Wireless felé menő hívások Távközlési forgalom mérete Előző nap Robbantás napja Híváskísérletek Trunkelfogások Megválaszolva Túlcsordulás Előző napi csúcs Metrórobbantások Buszrobbantás Magyarországon a média bejelenti az első híreket

Kritikus irányítási kérdések Egy-egy kábel és szálai Külföldi tranzitált forgalom Kerülő K1 BT NK1 Belföldi forgalom C & W NK2 Kerülő K2 Az egy kábelben elhelyezett nyalábok sehol sem lehetnek teljes értékű tartalékai egymásnak A központok környezetének sérülése az ott nem kapcsolt, de áthaladó nyalábokat is veszélyeztethetik

Egyes elgondolkodtató tapasztalatok A nemzetközi forgalomban az alternatív utak kijelölésénél nem tapasztalható hatékony hazai együttműködés (pl.: T-Com - Invitel, stb.) Az átviteli utak kialakításánál kizárólagosan a pillanatnyi üzleti érdekek döntenek, a biztonsági érveket nem mérlegelik Az összeköttetéseknél csak nyaláb szintig terjed a biztonság, a kábelszintű biztonságot nem vizsgálják Az országnak nincs cég független forgalomirányító központja. Ha létezne, akkor a mai állapotok szerint nem tudná elérni az akaratát az összekapcsolási lehetőségek előkészítettségének hiányában (vö.: 2003. évi C. tv. 86. §)

Dominóeffektus Mobil Vezetékes Internet Műhold

Tamperei Egyezmény NATO irányelvek EU szabályozások ITU előírások Nemzetközi elvárások Tamperei Egyezmény NATO irányelvek EU szabályozások ITU előírások ETSI ajánlások

A Tamperei Egyezmény (Intergovernmental Conference on Emergency Telecommunications in Tampere 18. June 1998.) a katasztrófa következményeinek felszámolásához az államok a távközléshez szükséges személyzetet, felszerelést, anyagot, információt, oktatást, átviteli hálózatot, illetve kapacitást, továbbá a távközléshez szükséges minden egyéb forrást biztosítanak. olyan alapelvekkel és eljárási rendekkel foglalkozik, amelyek elősegítik a veszélyhelyzeti feladatokra való nemzetközi és nemzeti felkészülést, illetve szükség esetén a gyors, rendezett végrehajtást. kereteket biztosít ahhoz, hogy a résztvevő államok veszélyhelyzet vagy katasztrófa elhárítása esetén – segítséget igénylőként, vagy segítséget nyújtóként – minden gyakorlati lépést megtegyenek a rendelkezésre álló távközlő eszközök, szolgáltatások szervezett, hatékony felhasználása érdekében.

NATO irányelvek Tamperei Egyezmény EAPC EADRCC CEP CCPC Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre EADRCC Euro-Atlantic Partnership Council Tamperei Egyezmény CEP Civil Emergency Planning a nemzeti hatóságok szerepe a civil lakosságot érintő veszélyhelyzetek kezelésében CCPC NATO Civil Communications Planning Committee NATO partnerországok együttműködése

EU szabályozási környezet Rendelet (regulation) Irányelv (directive) Határozat (decision) Minden tagállamban kötelezően és közvetlenül kell alkalmazni. Minden tagország számára kötelező célokat fogalmaz meg, de a megvalósításának formáját, és az ehhez szükséges eljárásokat és eszközöket, ezek jogrendszerbe való illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. Meghatározott címzettekhez szóló, egyes konkrét ügyekre vonatkozó, címzettekre nézve kötelező érvényű jogi forma. Ajánlás (recommendation) Vélemény (opinion) Cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. Álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére.

Veszélyhelyzeti távközlést érintő EU szabályozások Egyetemes szolgáltatási irányelv (Universal Service Directive 2002/22/EC) Keretirányelv (Framework Directive 2002/21/ EC) Elektronikus kommunikációs adatvédelmi irányelv (Privacy Directive 2002/58/EC) 2003/558/EC Ajánlás (Recommendation) szabályozza a helyadatokkal kiegészített segélyhívások feldolgozásának és továbbításának elveit és szabályait az elektronikus hírközlési hálózatokban

Szabályozási testületek, szervezetek

Nemzetközi Távközlési Únió (ITU), Távközlési Szabványosítási Szektor (ITU-T) Study Group 2 : Szolgáltatás ellátás biztosításának, működésének hálózati kérdései . Study Group 4 : Távközlés menedzsment, beleértve a TMN (Telecommunication Management Network) rendszereket. Study Group 9 : Integrált, szélessávú kábelhálózatok, televízió- és hang átvitel. Study Group 11 : Jelzések és protokollok, távközlési hálózatok alapvető jelzésrendszerei. Study Group 13 : Multi-protokoll és IP-alapú hálózatok, azok együttműködése Study Group 16 : Multimédia szolgáltatások, rendszerek és terminálok, IP-telefónia Special Study Group (SSG) : "IMT-2000 and Beyond„ - 3G és jövőbeli vezetéknélküli kommunikációs szolgáltatások hálózati szabványai.  

Internet Engineering Task Force (IETF) Specifikációk, szabványok előterjesztése az Internet-szabványok továbbfejlesztésére Internet-Drafts (IDs): First ID : a kapcsolatfelépítéshez szükséges különböző jelzésprotokollok és a gerinchálózati jelzések keretrendszerének előterjesztése Second ID : előterjesztés az ETS-ben történő hitelesítési eljárások alkalmazására használt biztonsági specifikációkra vonatkozóan Third ID : ETS „fehér oldalak”, ETS a következő generációs távközlési hálózatokban. Fourth ID:: előterjesztés az ETS osztályú forgalom Real Time Protocol (RTP) szerinti meghatározására.

European Telecommunications Standards Institute (ETSI) TIPHON: Telecommunication and Internet Protocol Harmonization over Networks Nyilvános kapcsolt telefonhálózat (PSTN) és IP-alapú csomagkapcsolt hálózatok protokolljainak harmonizációja 3GPP: Third Generation Project Partnership Meglévő GSM és 3G szabványok, és következő generációs mobil hálózatok szabványainak továbbfejlesztése

TeleManagement Forum (TMForum) Ipari konzorcium 30 ország, 250 szervezetének részvételével Összehangolja a hálózatok működtetés támogatási rendszereinek (Operation Support System) egységes implementálását, és azok együttműködését. Ipari kézikönyv kidolgozása a szolgáltatásszintű megállapodások (Service Level Agreements) számára Szolgáltatásminőség (Quality of Service) meghatározások mind a szolgáltatók, mind az előfizetők részéről, annak érdekében, hogy az előfizetői igényeket és a rendelkezésre álló szolgáltatást az új veszélyhelyzeti távközlési környezetben össze lehessen hangolni. A szolgáltatásokat úgy kell biztosítani, hogy azok támogassák a veszélyhelyzeti helyreállítási műveleteket.

USA szabványosítási feladatok Együttműködő partnerek: T1 Észak-Amerikai testület, feladata távközlési iparban használt szabványok támogatása ANSI: American National Standards Institute Egyéb munkacsoportok, a nemzetközi és nemzeti szabványok harmonizálására

ITU ajánlások I. ITU-T E.106 ITU-T Y.roec ITU-T M.ieps Krízis kezelés feladatainak szabályozása távközlési hálózatokban   ITU-T E.106 Nemzetközi veszélyhelyzeti elsőbbségi jog tervezete (IEPS). Hálózatok közötti együttműködés követelményei nemzeti és nemzetközi viszonylatokban ITU-T Y.roec Hálózati képességek és követelmények irányelvei a veszélyhelyzeti kommunikáció támogatására, távközlési hálózatokon keresztül Áramkör- és csomagkapcsolt hálózatok veszélyhelyzeti távközléshez kapcsolódó szolgáltatásai, működtetési koncepciói, követelményei, alapvető műszaki jellemzői ITU-T M.ieps TMN-X interfész követelményei a nemzetközi veszélyhelyzeti távközlésben TMN-X Hálózat ITU-T M.3320

Hálózat funkcionális modellje Információk továbbítása hálózaton belül ITU ajánlások II. IMT 2000 ITU Q.1701 Hálózati alapelvek A mobil hálózatok azon képességeit definiálja, amelyek lehetővé teszik a a mobil terminálok geográfiai helyzetének pontos meghatározását Az előfizetők geográfiai pozíciójának meghatározásához és az azonosításához szükséges hálózati funkciók segélyhívások kezdeményezésekor, és a hívások kezelésekor. ITU-T Q.1711 Hálózat funkcionális modellje Segélyhívások kezelésekor szükséges mobilitás menedzsment funkciók meghatározása ITU-T Q.1721 Információk továbbítása hálózaton belül

ETSI dokumentumok TS 102 180 : A lakosok hatóságokkal / szervezetekkel történő kommunikációjának követelményei szükséghelyzet esetén (segélyhívások kezelése) TS 102 181: Szervezetek közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzetekben TS 102 182: A szervezetektől a lakosság felé irányuló kommunikáció követelményei veszélyhelyzetben (riasztás kezelése) TS 102 410: A lakosok közötti kommunikáció követelményei veszélyhelyzet idején TR 102 444: AZ SMS és CBS (Cell Broadcast Service) alkalmazása riasztási üzenetek küldésére veszélyhelyzetben TR 102 445: Kommunikációs hálózatok rugalmassági követelményei veszélyhelyzetben

ETSI előírások megvalósítási környezete EC, ITU Ajánlás E112 Távközlési szolgáltató Készenléti szervezet TS 102 180 Normál hívás Segélyhívó központ TS 102 181 TS 102 410 TR 102 445 TR 102 182 Készenléti szervezet Riasztás Távközlési szolgáltató SMS, CBC TR 102 444

Magyar szabályozási környezet I. Törvények 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (EHT); 1993. évi CX. törvény a honvédelemről 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről; 1999. évi LXXIV. törvény (többször módosított) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

Magyar szabályozási környezet II. Kormányrendeletek a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 1277/2003. Kormányrendelet a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól 100/2004. Kormányrendelet az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról

Magyar szabályozási környezet III. Miniszteri rendeletek 24/2004. IHM rendelet a védelmi feladatokban résztvevő elektronikus hírközlési, illetve postai szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról 27/2004. IHM rendelet az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, hatásköréről, valamint a kijelölt szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeiről

Nemzetközi elvárások hazai vonzatai Tamperei Egyezmény NATO irányelvek ITU EU direktívák EU ajánlások ETSI Országos Veszélyhelyzeti Kommunikációs Központ Kormány, Minisztériumok, NHH Magyar szabályozási rendszer Készenléti szervezetek Távközlési szolgáltatók

Felkészülés veszélyhelyzetre és minősített időszakra Erősáramú hálózat Központi hálózat felügyelet Saját tartalék Hálózat felügyelet Távközlési szolgáltató Együttműködés válság körülmények között Együttműködés válság körülmények között TMN-X Együttműködés normál üzemi körülmények között Központi eszköztartalék Hálózat felügyelet Főügyelet Távközlési szolgáltató Saját tartalék

E112 (Enhanced 112) Segélyhívást kezdeményező földrajzi helyének pontos meghatározása Helyadatok küldése a hívással egy időben

Helymeghatározás

E112 rendszertechnikai felépítése Public Safety Answering Point

Segélyhívás és riasztás megvalósítása a nemzetközi elvárások tükrében