Gótikus művészet (XII-XV. század)

A képek és a szövegrészek forrása: Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994  Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997. Bp.1997. Dióhéjban a gótikus művészetről CORVINA 1990 Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben PAUZ KIADÓ E. H. Gombrich: A művészet története Gondolat Bp.1975.

Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz. Készítette: Faragóné Horváth Katalin Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz. -Az akciógombokra kattintva ismételhetsz, vagy bővebb információkhoz juthatsz. Történelmi háttér A képek és a szövegrészek forrása

Történelmi háttér A XII. század második felétől a polgárság erősödése a feudalizmus megszűnését és a királyi hatalom megerősödését eredményezte. Ez megváltoztatta a művészet egész jellegét. A mesterek szabad munkavállalókként a városokba tömörülve folytatták mesterségüket. A világképet a keresztény vallás határozta meg, a gazdasági gyarapo-dás pedig az öntudatra ébredő polgárságot fejlődési lehetőségek elé állította. Az első gótikus épületek Párizs környékén épültek. Ezután a gótika viszonylag hamar elterjedt egész Európában: Franciaországban, Itáliá-ban, Spanyolországban, Angliában, Németországban, Skandináviában és Kelet Európában is meghonosodott, de mindenütt sajátos vonásokat vett fel.

Építészet Magas, karcsú tornyok. Függőleges irány hangsúlyos Csúcsíves záródások Kőfaragással gazdagon díszített falfelületek Budapest, Mátyás templom Hasonlítsuk össze a román kori templommal!

Ják (Román kor) Mátyás templom A fény szerepe

A fény szerepe Áttört falfelületek Budapest, mise a Mátyás templomban Jáki templom Hasonlítsuk össze a román kori templommal!

Gótikus székesegyházak A gótikus székesegyházak magasba nyúló alakja a hívők Isten felé irányuló törekvését testesítik meg. Az építészet számos technikai újítást alkalmazott: mindenekelőtt a bordás keresztboltozatot, a gótikus csúcsívet, amely a román kori félkörív helyébe lépett, továbbá a támívet és a támpillért. Az építőmesterek, akik új megoldásokat kerestek, hogy épületeik magasságát és az ablakok felületét megnöveljék, nem elégedtek meg a hagyományos keresztboltozattal, hanem a karcsú támszerkezetes bordás keresztboltozattal ellátott boltszakaszok változatos rendszerét alakították ki. A gótikus katedrális a mennyek dicsőségét hirdette még annak is, aki messziről megpillantotta. De talán egyik se olyan tökéletesen, mint a párizsi Notre Dame. Homlokzatán a nyílások elrendezése olyan természetes és könnyed, a mérművek olyan kecses vonalúak, hogy elfelejtetik a roppant kőhalmaz súlyát, szinte lebeg előttünk a hatalmas dóm, mint valami égi tünemény.

Notre Dame (Párizs) Tökéletes arány Csonka tornyok Kapubéllet mindhárom hajó bejáratán A gótikus székesegyházak magasba nyúló alakja a hívők Isten felé irányuló törekvését testesítik meg. Az építészet számos technikai újítást alkalmazott: mindenekelőtt a bordás keresztboltozatot, a gótikus csúcsívet, amely a román kori félkörív helyébe lépett, továbbá a támívet és a támpillért. Az építőmesterek, akik új megoldásokat kerestek, hogy épületeik magasságát és az ablakok felületét megnöveljék, nem elégedtek meg a hagyományos keresztboltozattal, hanem a karcsú támszerkezetes bordás keresztboltozattal ellátott boltszakaszok változatos rendszerét alakították ki. Rózsaablakok Gótikus székesegyházak:

Firenzei dóm (román kor) Nézzünk fel! Reims

Kölni dóm (belső) Hasonlítsuk össze a román kori templommal! Firenzei dóm Hasonlítsuk össze a román kori templommal!

Itt keresztezi egymást a főhajó és a kereszthajó Itt keresztezi egymást a főhajó és a kereszthajó. A mértani szabályosság eleganciája a gótikus stílus egyik jellegzetessége. A meredeken égbe nyúló pillérkötegek a boltozat bordáiban folytatódnak. Nézzünk fel! Kölni dóm (belső) Reims (belső)

A gótika magasbatörő mivoltát a templombelső rendkívül keskeny arányai emelik ki. A kölni dóm szélességének és magas-ságának arányai 1:3,8. (Ez azt jelenti, hogy kb. négyszer olyan magas, mint amilyen széles.) A képen jól láthatók a bordás keresztboltozat bordái, amelyek középen zárókövekben futnak össze. Kölni dóm (belső) Reims (belső)

Oszlopkötegek tartják az épület súlyát. Reims (belső)

Notre Dame (oldalról) Huszártorony Fiatornyok Támpillérek Támívek A Notre Dame műholdról

A Notre Dame műholdról

Reims

Reims (kapuzat)

Sainte Chapelle (Párizs) A gótikus építészet egyik csodá-ja IX. Szent Lajos akaratából épült egy értékes ereklye őrzésé-re: 1239-ben Velencében meg-vásárolta Krisztus töviskoszo-rúját, mely Konstatinápolyból került oda. A kápolna építőmestere két egymásra helyezett kápolnát álmodott.

Sainte Chapelle (Párizs) Mivel a boltozati terhelést mesterien vezetik le az épület külső részén, magában a székesegyházban földöntúli súlytalanság érzete támad. Ezt a lenyű-göző összhatást erősítik a karcsú arányok, a mere-deken égbeszökő pillérek, oszlopok és csúcsívek, az áttört falsíkok, melyek ablakain keresztül föl-döntúli fény árad a templomtérbe, valamint az ele-gánsan megmintázott könnyed szobrok.

Sainte Chapelle (földszinti kápolna)

Sainte Chapelle Alsó kápolna Viszonylag kis belmagasságú, csak 7 méter magas három-hajós templom. A középső hajó hatalmasnak tűnik a két szélső mellett, amelyek egészen szűkek. A mennyezet mély kékjéből arany mintázat ragyog elő. A mennyezet bordáit arany festés hangsúlyozza. Az egész belső térben a ragyogó, gazdag színek dominálnak. Az alsó kápolna egyik sarkában jelentéktelen ajtó mögött rejtőzik az egyszerű lépcső, mely az emeleti kápolnába visz. Vigyázzon az odalátogató, mert a lába nem viszi tovább, lélegzete elakad a látványtól, ami az emeleti kápolna padlózatából kibújva fogadja!

Sainte Chapelle (emeleti kápolna) Mivel a boltozati terhelést mesterien vezetik le az épület külső részén, magában a székesegyházban földöntúli súlytalanság érzete támad. Ezt a lenyűgöző összhatást erősítik a karcsú arányok, a meredeken égbeszökő pillérek, oszlopok és csúcsívek, az áttört falsíkok, melyek ablakain keresztül földöntúli fény árad a templomtérbe, valamint az elegánsan megmintázott könnyed szobrok.

Sainte Chapelle Emeleti kápolna Egyetlen hajó, mely 17 méter széles és 20,5 méter magas. Körös körül oszlopos lábazat fut, mindegyik oszlopon XIII. századbeli, apostolokat ábrázoló szobor áll. Az építésmód teljesen feloldódott, könnyeddé vált, hogy helyet adjon a hatalmas, 15 méter magas üvegfelületek-nek. A románkori művészetben a festészet elbújik az apszis-ban, vagy az árkádok hajlataiban. A gótikában már átadja helyét a nagyszerű ablakoknak, melyek győzedelmesen magukra von-ják a figyelmet és bevilágítják, nemes zománccal vonják be az egész templomot. A Sainte Chapelle XIII. századi 15 üvegablakának 1134 színes képe 618 négyzetméter üvegfelületet alkot, és ragyogó színeivel lázas, izgatott stílusban bibliai témákat jelenít meg. A II. világháború idején az ablakokat kiszedték, ládákba csoma-golták és elrejtették. 1958-ban tették vissza, így ma is eredeti pompájában csodálhatjuk meg valamennyit.

Doge-palota (Velence)

Ca’ d’Oro (Velence)

Visegrád Oroszlános kút

Ha a gótikus épület képére kattintasz, továbbhaladhatsz!

Nem Ez a pisai dóm a román kor építészetének példája Ezen a képen már biztos ráismersz, hiszen a háttérben ott a híres ferde torony!

Nem Ez a Vaszilíj Blazsenníj székesegyház Moszkvában. A korai kereszténység kapcsán néztük meg.

Igen Ez a reims-i katedrális a franciaországi gótika egyik jellegzetes épülete. Ezen a képen is megfigyelheted a támívet, támpillért, huszártornyot, fiatornyot. Meg tudod ezeket mutatni?

Kapuzatot díszítő szobrok. (Chartres-i székesegyház) A gótikus katedrálison a szobrok is súlytalanok, légiesek, olyanok, mint valami égi sereg. Mégis élnek, mozogni látszanak, komolyan néznek egymásra, köntösük redőzete is elárulja, hogy eleven testet takar. Aki járatos a bibliában, minden alakot megismerhet attribútumáról (életükre, tetteikre utaló jelzés).

Melkizedek, Ábrahám és Mózes

Melkizedek, Ábrahám és Mózes Könnyű megismerni Ábrahámot fiával, Izsákkal, akit Isten parancsára fel akart áldozni (erre utal Ábrahám keze Izsák nyakán, és a lába össze van kötve, mint egy áldozati bárányé), Mózest, kezében a kőtáblákkal, amelyekre a Tíz Parancsolat van vésve. Ábrahám másik oldalán Melkizedek áll, Salem királya, aki „a magasságos erős Istennek papja vala”, és egy győzelmes csata után „Ábrahám eleibe kenyeret és bort vitt”. Tömjénfüstölővel és kehellyel ábrázolják (ez az attribútuma), mert a középkori teológusok benne látták a szentségeket kiszolgáló pap bibliai példaképét. Ilyenformán a kapuzaton tolongó alakok mindegyikét felismer-hették a hívők attribútumaikról, és azt is tudták miért van ott, és mire inti őket.

Szt. György legyőzi a sárkányt (Kolozsvári testvérek)

Szt. György legyőzi a sárkányt (Kolozsvári testvérek) A prágai várban található körüljárható szobor az ország lányait fenyegető sárkány meg-ölésének legendáját jeleníti meg. Mozgásábrázolása egyedülálló. A küzdelem mozgalmasságát fokozza a ló és sárkány ellentétes ívű mozdulata. A lovagként ábrázolt szent a gótikának megfelelően karcsú, szinte gyermekien könnyed. Ez megfelel a gótika üzenetének: nem fizikai erejével, hanem hitével győz a gonosz felett. Ágaskodó lovat nem tudott kiegyensúlyozni a művész, ezért a ló lábait növényekkel támasztotta meg.

(A naumburgi székesegyházban) Ekkehart és Uta (A naumburgi székesegyházban) Az „alapítók” Emberi érzések, arcvonások Élethű ábrázolás

(A naumburgi székesegyházban) Ekkehart és Uta (A naumburgi székesegyházban) Ebben a korban néhány művész egész messzire merészkedett az élethű ábrázolás útján. Ezek a szobrok annyira élethűek, hogy azt hihetnénk, modell után dolgozott a szobrász, pedig az alapítók már régen a föld alatt pihentek, és nemigen tudhatott róluk egyebet, mint a nevüket. De nem lehetetlen, hogy korabeli lovag és főúri hölgy képmását mintázta meg. Az ember szinte várja, hogy lelépjenek a talapzatukról és elvegyüljenek a délceg ifjak és kecses hölgyek között, akiknek hőstetteit és szenvedéseit olyan jól ismerjük a történelemből.

Kattints Ábrahám attributumára a képen!

Igen Ábrahám attribútuma a fia, Izsák.

Kattints Mózes attributumára a képen!

Igen Mózes attribútuma a kőtábla.

Három királyok (Chartres-i székesegyház) Míg a román kori templomban a festészet megbújt az apszisban, a gótikában az üvegfesté-szet vette át az uralkodó szerepet, hogy aranyos mázzal vonja be a templomok belsejét.

Üveg- ablakok

A Notre Dame rózsaablaka A kör tökéletes forma, a tökéletesség szimbólu-ma. A rózsa az erényekkel é-keskedő Szűz Máriát jelképezi, a mindent be-ragyogó napfény pedig Krisztus szimbóluma, Isten mindenhatóságá-nak kifejezője.

Rózsaablakok

Festészet Giotto di Bondone: Madárprédikáció

Avignoni Pieta

Avignoni Pieta Pieta a címe azoknak a képzőművészeti alkotások- nak, amelyeknek témája a halott Krisztust elsira- tó Mária. (Általánosságban: a gyermekét elsirató anya.) Ezen a képen Mária térdén tartja a halott Krisztust. Krisztus fejéről Szent János emeli le a töviskoszorút, lábánál Mária Magdolna tö-rüli könnyeit egy arany színű kendőbe. A csoport élesen rajzolódik ki az arany háttérből. A sötét drapériák foltjából szinte kivilágít Krisztus ruhátlan, íjként megfeszülő teste. A kép középpontja Mária sápadt (még Krisztusénál is sápadtabb) arca és hófehér kendője. Tekintetével halott fiára irányítja figyel-münket. Az arcokon komolyság, tartózkodó fájdalom tükröződik. A képen még egy szereplő látható: a bal oldalon térdelő fehér csuhás férfi. Arckifejezése nem oly pátosszal teli, mint a többieké. Haja rendezetlen, arca nem idealizált: valóságos, hétköznapi ember be-nyomását kelti. Mintha nem részese, csak külső szemlélője lenne az eseménynek. Ő feltehetően a kép megrendelője (donátora).

Bertram mester: Az állatok teremtése

Bertram mester: Az állatok teremtése Biztosan hallottad már azt a szólást, hogy „az Isten is jókedvében terem-tette”. Valószínű a festő is így gon-dolt az állatokra, hiszen mintha Isten szórakozottan azt mondaná, hogy „No, akkor legyen ilyen is, legyen olyan is … „ A kép békés derűje mosolyra készteti az embert!

M.S. mester Mária és Erzsébet találkozása

M.S. mester Mária és Erzsébet találkozása A magyar késő gótikus festészet legszebb emléke. A két nőalak kecses elhajlása a gótikus szobrok testtartására emlékezet. A háttér aranyszínű égboltja alatt gazda-gon megfestett környezet látható. A hegyekkel gazdagított táj, a városrészlet és a virágokkal díszített előtér megfestésében már a reneszánsz jelei mutatkoznak.

Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár

Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár A kép tisztán polgári megrende-lésre készült egyedülálló remek-mű. Valószerű, tárgyilagos ábrá-zolás. Lehet, hogy a jelenet a házasságkötés ünnepélyes pillana-tát mutatja, a helyszín viszont egyszerű, mindennapos. A padlón ott hever a levetett lábbeli, a ládán almák, a falon rózsafüzér, és egy tükör, melyben pontosan vissza-tükröződik a szoba. A tér ilyen ábrázolása, a szereplők élethűsé-ge, a képből áradó humanizmus már a reneszánsz jegyeket mutat.

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár (részletek)

Kódexlap