Az uránbányászat hatásai a Cseh Köztársaságban Fotografická výstava a fakta Szöveg: Jan Beránek Fotó: Václav Vašků Stráž pod Ralskem

Az urán fő veszélye a radioaktivitással járó lebomlásából fakad Az urán fő veszélye a radioaktivitással járó lebomlásából fakad. A lebomlás során nem csak radioaktív sugárzás keletkezik, hanem egy sor további radioaktív elem és izotóp is, melyeken keresztül végül stabil, ólommá alakul át. Az egészségkárosodás vonatkozásában a lebomlási sorban a radioaktív radon ( Rn-222) a legjelentősebb. A többi radioaktív izotóppal szemben a radon gáz halmazállapotú, és feldúsul a porban. Így könnyen belélegezhető, és a légutakban bomlik tovább más radioaktív elemekre. 1 órán belül további 4 elemmé alakul át, ezért a közeli szöveteket intenzív sugárhatás éri. Az eredmény: megnövekszik a tüdőrák veszélye.

Mindaddig, amíg az urán a földben mélyen lapul, a belőle keletkező radon mire a kőzet és a talaj rétegein keresztül a felszínre jut, lebomlik. A kibányászott uránérc esetében pontosan az ellenkezője igaz. Lényegében minden keletkező radon a levegőbe kerül, és a szél néhány tucat kilométernyi távolságra is szét tudja hordani. Dolní Rožínka

Mydlovary A radioaktivitás láthatatlan. Az uránérc, a meddőhányók, zagytavak radioaktív elemek koktéljait tartalmazza: polónium, rádium, radon, bizmut, tórium és ólom izotópjait. Ezek az atomok hosszú ideig alfa,béta és gamma sugárzást bocsátanak ki, melyek károsítják az élő sejtet, és számos betegséget okoznak, beleértve a rákot is.

Dolní Rožínka Az uránbányák körül felhalmozott uránérc és kőzet masszív forrásai a radioaktív radon gáznak. A Cseh Köztársaságban az uránbányászat és uránipar összesen 40 hatalmas uránt tartalmazó kő-halmot hagyott maga után, melyek térfogata összesen 43 millió m³.

Příbram A meddőhányók és uránérc-halmok közelében a háttérsugárzás a természetes szint többszöröse, és a régióban élők számára megnöveli a tüdőrák kockázatát.

Dolní Rožínka Az uránt tartalmazó kőzetekből felszabaduló radon elsősorban a bányászokra jelent veszélyt. A földalatti bányákat hatalmas ventilátorokkal szerelték fel, ami a bányák mélyéről a felszínre pumpálja a levegőt. Ez tovább növeli a felszíni radon koncentrációt. Tudományos kutatások igazolták, hogy az uránbányák közelében a mezőgazdasági termékek radioaktív izotópokkal szennyezettek

Příbram Příbram környékén az uránércet 1948 és 1991 között bányászták. Politikai rabok és bányászok ezrei dolgoztak a veszélyes munkahelyeken és egészségükkel és életükkel fizettek érte. Sokan haltak meg korán tüdőrákban, aminek a kockázata az uránbányászok között 7-szerese az átlagosnak.

Az uránérc számos kémiai elem keveréke, ezért a meddőhányókban sokféle kémiai reakció is fellép. Az eső különösen kedvez a kémiai reakcióknak, sokszor agresszív maró hatású savas oldatok alakulnak ki.(Ha a kőzet pyrite-et tartalmaz) Az így kialakuló savas vizes oldat felgyorsítja a radioaktív toxikus elemek kioldódását és felszínre kerülését vagy a felszín alatti vizekbe szivárgását. Stráž pod Ralskem

Stráž pod Ralskem Stráž közelében a „Hamr 1” mélyművelésű bánya környezete súlyosan szennyezetté vált. Ploučnice folyó vízgyűjtő területén 7000 hektáron a sugárzási szint jelentősen megnövekedett, helyenként a normál érték több mint 30-szorosa.

Dolní Rožínka Az uránérc általában csak 0,1% uránt tartalmaz. Ezért fel kell dolgozni, hogy U 308 uránium oxid keletkezzen belőle, amit angolul „yellow cake”-nek neveznek (sárga torta). Ez az uránbányászat értékesíthető végterméke. Ehhez azonban az uránércet meg kell őrölni és agresszív kémiai oldószerekben (általában kénsavban) kell oldani. Így azonban a radioaktív melléktermékek által keltett kockázatot a toxikus melléktermékek kockázata is növeli.

Dolní Rožínka Az uránérc feldolgozása során keletkező folyékony és üledékes hulladékot mesterséges tavakba gyűjtik össze, un. zagytározókba. Dolní Rožínka közelében lévő két zagytározó 10 millió m3 radioaktív üledéket tartalmaz, és 90 hektár területet foglal el. Ezen a képen a „K1” tó légi felvétele látható.

Dolní Rožínka Dolní Rožínka mellett lévő másik „K2” tó légi felvétele látható ezen a képen. Azon kívül, hogy a tó toxikus tartalma beleszivároghat a felszín alatti vizekbe, további kockázatot jelent, hogy a tó falai valami miatt nem tudják visszatartani a veszélyes oldatot. Ez előfordulhat a zagytározó gondatlan kezelése, hirtelen nagy esőzések vagy földrengés esetén. A múltban ez már számos esetben bekövetkezett, súlyosan szennyezték a környező folyókat, völgyeket.

Mydlovary Az Egyesült Államokban Church Rock-ban ,1979-ben történt a legnagyobb baleset. Több mint 1000 tonna üledék és 370 000 m³ szennyezett víz szökött ki a gátak közül, és a Rio Puerco folyót 110 km hosszan szennyezte be. A közelmúltban 2004-ben Franciaországban Comurhex Malvési-ben történt gátszakadás alkalmával 30 000 m³ üledék folyt el.

Mydlovary A radioaktív zagy mind mérgező , mind a radioaktivitása miatt nagy kockázatot jelent az egészségre. A víz-erózió a veszélyes anyagokat a folyókba és a felszín alatti vizekbe sodorja.

Mydlovary A cseh zagytározók kezelői gyakran próbálkoznak azzal, hogy más veszélyes anyagokat is elhelyezzenek ugyanitt. Dolní Rožínka-ban ,a DIAMO társaság mérgező galván hulladékot helyezett a zagytározókba. Mydlovary-ban szenes hőerőművek hamuját és régi autógumikat borítottak a zagy-tavakba. Ez megnöveli a veszélyes anyagok által keltett kockázatot az urán-feldolgozó helyek közelében.

Příbram Az üledék felett vízrétegnek kell lennie ahhoz, hogy a veszélyes anyagok ne kerüljenek a levegőbe por formájában. Nem megfelelő kezelés esetén ez egy újabb veszélyt jelentő helyzet, amit a kép is illusztrál. A zagytó kiszáradása esetén a veszélyes anyagokat tartalmazó por távoli helyeket is szennyezhet.

Dolní Rožínka Az urán bányászat egy másik veszélyes hulladékát láthatjuk a képen. Radioaktív anyagokkal szennyezett gépek és szerszámok elsősorban uránnal szennyezettek, ami csaknem örök időkre szóló sugárveszélyt jelent. Az U-238 felezési ideje ugyanis 4.5 milliárd év.

Dolní Rožínka Az urán nem csak a radioaktivitása miatt veszélyes, hanem kémiailag is toxikus. Tudományos kutatások igazolták, hogy patkányokon az urán kis adagjai is emlékezetkárosodással, idegrendszeri károsodásokkal, hormonzavarokkal jár. Számos gyógyszerrel lép kölcsönhatásba, csökkentve azok klinikai hatásosságát.

A Cseh Köztársaság megtapasztalhatta, az uránbányászat talán legerőszakosabb módszerét is, amit „in situ leaching“ , SLI bányászati módszernek hívnak. Az uránércet nem bányásszák ki, hanem kénsavat fecskendeznek a föld alá csövek százai és ezrein keresztül. Stráž pod Ralskem –ben az évtizedek során 4 millió tonna kénsavat, 320 000 tonna salétromsavat és egyéb kémiai szereket pumpáltak a föld rétegei közé. Ma ez olyan mint egy időzített bomba, bármikor elérheti a környező vízkészleteket.

Mydlovary Az urán-ipar által beszennyezett területek rehabilitációja hosszú távú és nagyon költséges feladatot jelent. A kormány egy 2050-ig tartó helyreállító programban állapodott meg, ami a költségvetés 1.85 milliárd eurójába fog kerülni. Ezzel a Cseh Köztársaságban az atomerőművek olcsóságába vetett hit szertefoszlott.

Ezeket a fényképeket 2006 júniusában és júliusában készítette Václav Vašků, aki része volt a Jan Beránek által kidolgozott Greenpeace CEE és WISE Czeh Republik közötti projektnek. A fényképek 4 helyszínen készültek a Cseh Köztársaságban: Dolní Rožínka, Mydlovary, Stráž pod Ralskem és Příbram. Václav Vašků hivatásos fotós, akit 2005-ben a Csernobili dokumentatív fotósorozatáért kitüntettek. Stráž pod Ralskem

Csatlakozz te is a kampányunkhoz.