PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ÓVODÁSKORBAN Készítette: SZITA KRISZTINA VI. évf. RAJZ-VIZUÁLIS KÖRNYEZETKULTÚRA TANÁR SZAK

MINTÁZÁS (agyagmunka) A mintázás olyan ábrázolási terület, amelyben a természet formáit térszerűségükben fejezzük ki. Legfontosabb anyaga az agyag. Az agyag gyorsan alakítható, formálható, kevés fizikai erőt, technikai felszerelést, szerszámot igényel. Újra felhasználható és olcsó anyag. Könnyen beszerezhető. Ezen tulajdonságok alkalmassá teszik arra, hogy a kisgyermek formamegismerésében és kialakításában eszközként használjuk.

A forma alakítását az ember természetes eszközével, a kezével végzi A forma alakítását az ember természetes eszközével, a kezével végzi. A kéz a maga utolérhetetlen tapintási és a vele kapcsolatos mozgási érzékleteivel a legmagasabb szintű formák kialakítására teszi az embert képessé. Az emberi kéz a legegyszerűbb alapformától a legbonyolultabb művészi formáig alakítja az anyagokat. Ezzel a képességével nem csak a már létező formai világot képes megismerni és kifejezni, hanem újat, szépet, gyönyörködtetőt is létrehozhat.

A gyermek formai alakítókészsége hamar megnyilvánul a játszótér homokjából, a sárból, agyagból való játékos alakító tevékenységben. A kezdetleges, formátlan anyagtól el kell vezetni a gyermeket a felismerhető valóságot ábrázoló tevékenységig.

A pedegógusnak a foglalkozásra előre el kell készítenie a bemutatandó munkadarabot. Be kell mutatnia az előkészítés menetét, ismertetnie kell a munkafogásokat. Ehhez nemcsak a legegyszerűbb alapformák készítésében, de az összetett feladatok megoldásában is jártasnak kell lennie. Az anyagok, az eszközök, a technika, a formaalakító eljárások mellett ismerni kell a gyermek fejlettségi fokának megfelelő feladatok követelményeit és azt az anyagot, amelyen az megtanítható és alkalmazható.

Az óvodáskorú gyermekek szeretik a mintázást Az óvodáskorú gyermekek szeretik a mintázást. Képzeletvilága a környezetben, a napi életben látott tárgyak, jelenségek, események megelevenítésére ösztönzi, amikor a boltot, a baromfiudvart stb. mintázgatja. Ezen játékos tevékenységen keresztül ismerkedik meg az alapformákkal, és lassan eljut az összetettebb, bonyolultabb formák alakításáig. Az élettelen anyagban megelevenedik az állatkert világa, egy-egy fő jellegzetes forma hangsúlyozásával az elefánt, a zsiráf mintázásánál. De nem marad el az űrhajó, a technika legújabb vívmányainak az alakítása sem.

A mintázás tárgyköre, témája változó lehet, de a formai feladat, s az elérhető követelmény mindenütt ugyanaz marad. Az óvodáskorú gyermek formavilágát az adott környezet formavilága alakítja. A ritkán vagy soha nem érzékelt formák nem foglalkoztatják a gyermekeket. A nagyvárosi gyermek kézzelfoghatóan ritkán érzékeli pl.: a kiscsirkét, a falusi gyermek nem ismeri a nagyváros új formáit.

A mintázás anyagát tehát mindig a valóban érzékelhető, közvetlen megismerhető, megfogható, tapintható valóságból kell meríteni. Az új mindig benne van a nagyon ismertben, a mindennapiban. Hány új gondolatot, felfedezést szülnek a köznapi, kézenfekvő tárgyak és jelenségek. A gyerekkel az ismert tárgyakon keresztül kell az újat, az új formát megismertetni. Az édes, ízes alma a gyermeknek mindennapi tárgy, de hogy az kerek, mélyedések vannak rajta, piros stb., ez új mert most hallja, látja először tudatosan, tervszerűen, és ezt az új ismeretet örömmel fogja anyagból készített almáján kialakítani és önmagában is új képzetté formálni.

A mintázás tér alakjában ábrázolja a valóságot, a formát. Az óvodai rajzolás és festés folyamán a gyermekek a testek egysíkú formai ábrázolását ismerik meg. A rajz vonalban. A festés foltban. A mintázás tér alakjában ábrázolja a valóságot, a formát. Az alma rajzban kör formájú vonal, festve kerek folt és mintázva gömb formájú test.

Természetesen nem minden tárgy alkalmas minden fajtájú foglalkozás tartására. De arra kell törekedni, hogy a mintázás feladatai párhuzamosan haladjanak a rajzolással és a festéssel, ha nem is egy időben, de egymástól nem is távol, a rokon, azonos formai képzetek minél alaposabb kialakítása érdekében.

Az óvodai mintázás anyagát az alapformák képzetének kialakítása, fejlesztése, megerősítése, valamint az alapformák és az azokból alakítható tárgyi, természeti formák kialakítása, ábrázolása alkotja. Alapformák: gömbölyű, lapos, hengeres, kúpos, domború és homorú forma. A környezet minden tárgya egészben vagy részleteiben mindig hasonlít valamelyik alapformára.

Legegyszerűbb alapforma a gömb, amelynek darabolása, nyújtása által a többi alapforma is kialakítható. A közvetlen környezetben a gömbforma játékszerben, sporteszközben használati tárgyként megtalálható. A gyermek tapintási és mozgási érzékleteivel a gömbölyű forma képzetét hamar kialakítja önmagában.

Így a formai képzetek kialakításánál a gömbforma adja az első lépést. Ezután a nagyon ellentétes lapos formát, a homorú és kúpos formát kell ismertetni. Minden új forma képzetének elmélyítését több új tárgyi forma mintázásával fokozzuk, majd más azonos és különböző formák összekapcsolásával újabb tárgyi formák képzetét alakíthatjuk ki.

Az alapformák alapján készült természeti tárgyak ábrázolása után térjünk az emberi és állati alakok mintázására. Jól meg kell figyelni az emberi alak testrészei közötti arányokat, a formát és a szerkezetet. A mintázást mindig a nagy egész forma kialakításával kell kezdeni, az agyag nyújtásával, mélyítésekkel és újabb agyag hozzátapasztásával kell fejleszteni. A frissesség, anyagszerűség megóvására kell törekedni, nem pedig a felületek tükörsimaságára. A kéznek, az ujjnak az esetleges símító-,mintázófa, vagy egyéb szerszámok nyomait nem kell eltüntetni.

Ugyanezen szempontok szerint történik az állatformák mintázása kitömött vagy műanyag modellek után, valamint az emlékezet, elképzelés utáni mintázás, a tárgy vagy cselekményábrázolás feladataiban. Az óvodás gyermek munkájában is a jól mintázott, jellegzetes forma, mozdulat jelenti a szépet, párosulva a darabos naív megmunkálással.

Felhasznált irodalom: Dr Felhasznált irodalom: Dr. Bakkai Tiborné, Bessenyei Antal, Szamosi Ferenc, Zsáki István: Rajz és kézimunka, Az óvónőképző intézet számára, I.rész, 13.kiadás, Tankönyvkiadó Budapest, 1977. Készítette: SZITA KRISZTINA VI. évf. RAJZ-VIZUÁLIS KÖRNYEZETKULTÚRA TANÁR SZAK