A bányászatot érintő finanszírozási lehetőségek EU forrásból Dr. Hámor Tamás Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, XI © Hámor, 2013

ELŐADÁSVÁZLAT  Fontosabb intézmények  EU vs. bányászat, rövid történeti áttekintés  Strukturális és Kohéziós Alapok elérhetősége  Közösségi nyersanyag politika kialakulása  Európai Innovációs Partnerség és a Horizon2020  Következtetések © Hámor, 2013

Bányászat és az Unió I. 1951: Európai Szén és Acél Közösség (Párizs) •3. cikk: a természeti erőforrások ésszerű használata, kimerítésük elkerülése 1957: Euratom Szerződés (Róma) •52. cikk: az ércekkel és hasadóanyagokkal való ellátottság biztosítása, közös politika az egyenjogú hozzáférésért 1997: Amszterdami Szerződés •174. cikk: a közösségi környezetpolitika hozzájárul a természeti erőforrások gondos és ésszerű használatához : közösségi politika szénre, vasércre, uránra (állami támogatás, készletezés), kőolaj-földgázra (készletezés, kutatás-kitermelés irányelv), munkavédelem, műszaki bizt. •a bányászat kivétel a környezetvédelmi irányelvek többségének hatálya alól : bányászati szerencsétlenségek, a környezet- védelmi szabályozás hatálya alá kerül a bányászat © Hámor, 2013

Aznalcollar, 1998 Nagybánya, 2000 gátszakadások Aberfan, Wales, 1966, 144 Stava, Italy, 1985, 268 Bányászat és az Unió II. © Hámor, 2013

Bányászat és az Unió III. 2000: 2 Európai Bizottság-i közlemény (COM265,664) Európai hulladék katalógus, Víz keretirányelv, Natura 2003: Európai Bírósági döntés Seveso II irányelv módosítás Seveso II irányelv módosítás 2004: Környezeti felelősség irányelv, Term. erőforrás stratégia, Bányászati hulladék BAT ref. dok., Leoben jelentés 2006: Szennyező-regiszter rendelet, REACH, Bányászati hulladék irányelv 2007: Verheugen jelentés, Lead Market Intiative, Inspire irányelv 2008: Nyersanyag Kezdeményezés Biz. közl., Hulladék irányelv 2009: Bányászati hulladék határozatok 2010: 2020 Flagship Initiative Biz. közl. 2011: Nyersanyagpiacok kihívásai Biz. közl. Erőforrás hatékonyság Biz. közl. 2012: Európai Innovációs Partnerség a nyersanyagokról Biz. közl. © Hámor, 2013

Bányászat és az Unió IV. 2013: EIP-RMI stratégia végrehajtási terv Tengeri CH fúrásbiztonság irányelv Földközi-tenger CH fúrásbiztonság Egyezmény Nem-konvencionális CH Bizottság-i közlemény ? 2014: Horizon 2020 (és új finanszírozási periódus) kezdete EIP-RMI jogalkotási (-módosítási) célok végrehajtása: Nyersanyag-gazdálkodási keretirányelv ? Nem-konvencionális CH irányelv vagy módosítások ? Nem-konvencionális CH irányelv vagy módosítások ? © Hámor, 2013

2000. évi közlemény a nem-energetikai kitermelő iparról: • a bányászat vetélkedik más területhasználatokkal • a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontokat egyensúlyban figyelembe vevő közösségi politika kell évi közlemény: • kínálat és kereslet elemzése (széles skála: export – önellátás - importfüggés) • a nyersanyagok elérhetőségének és árának alakulása • új ipari stratégiák és a globális piacok működési zavarainak veszélyei • a szakpolitikai megoldás: integrált stratégia első pillér: nyersanyagok beszerezhetősége a világpiacon torzítatlan feltételekkel, az állam működésének erősítése, befektetésbarát környezet, fenntartható gazdálkodás elősegítése második pillér: európai forrásokból származó nyersanyagok fenntartható kínálatának segítése harmadik pillér: elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentése az EU-ban, másodnyersanyagok © Hámor, 2013

2011. évi közlemény elemei: • nyersanyagpiacok a spekulatív tőke új tárgyai • tőzsdei derivatívák megregulázása • kőolaj és földgáz, villamos áram • agrártermékek A nyersanyagpolitika továbbfejlesztése: • 14 kritikus ásvány beazonosítása • kereskedelmi stratégia kialakítása (WTO, OECD, Afrika, stb.) • kutatás, innováció, oktatás támogatása • Natura 2000 újraértelmezése, iránymutatás kiadása • ecodesign, end-of-waste, urban mining, • Extractive Industry Transparency Initiative (könyvelésben) • Nemzeti ásványpolitikák kidolgozása, vagyonnyilvántartás • ásványvagyon-védelem a területrendezési tervezésben • nemzeti geológiai szolgálatok együttműködése © Hámor, 2013

2013:

The „Fund-history” 1958: ESF (Social) 1962: EAGGF (Agri.) 1975: ERDF (Reg.) 1993: FIFG (Fish.) 1994: CF (Cohesion) 2007: IPA (ex ISPA, SAPARD, CARDS, PHARE)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról 3. § (2) Az ERFA a következők finanszírozásához járul hozzá: a) termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás révén b) infrastruktúrába történő befektetés c) az endogén potenciál fejlesztése a regionális és helyi fejlesztést támogató intézkedések révén (vállalkozásoknak, különösen a KKV-knak nyújtott támogatás, finanszírozási eszközök – kockázati tőke, kölcsön- és garancialapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás – d) az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatás 4. § Ezt a konkrét politikai eszközkombinációt az egyes tagállamok sajátosságai szerint kialakítva elsősorban a következő prioritásokon keresztül kell megvalósítani:  kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem  információs társadalom, beleértve az elektronikus hírközlési infrastruktúra  helyi fejlesztési kezdeményezések, szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák  környezetvédelem, beleértve a vízellátást, a víz- és hulladékgazdálkodást  kockázatok megelőzése, beleértve a természeti és technológiai kockázatok  közlekedési beruházások  energetikai beruházások  oktatási beruházások

A Tanács 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról 2. Cikk A támogatások köre (1) Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást: a) transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározott közös érdekű kiemelt projektek; b) környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében (inkl. energiahatékonyság, megújuló energiák) + A Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

A Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról 1. Ezt a rendeletet következő támogatásfajtákra kell alkalmazni: a) regionális támogatás; b) kkv-nak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás; d) környezetvédelmi támogatás; f) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás; g) kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás; h) képzési támogatás; 3. E rendeletet a gazdaság valamennyi ágazatára alkalmazni kell, a következők kivételével: d) a széniparban folytatott tevékenységhez nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás kivételével;

A Bizottság határozata a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (COM(2010)670) „NER300” CLT-demonstrációs projektek kategóriái (CCS) Geotermikus energia – projekt-alkategóriák: - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek tenziós feszültségterekben, - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek kompressziós feszültségterekben, - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek tömör szerkezetű, mélyen fekvő üledékes kőzetekben, gránitban és egyéb kristályos szerkezetekben, -5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek mélyen fekvő mészkőben. 50 %-os támogatási intenzitás

A Bizottság közleménye a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása európa jövőbeli jóléte érdekében javaslat nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre A Bizottság közleménye a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása európa jövőbeli jóléte érdekében javaslat nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre COM2012(82) 2020-ig elérendő célok: - szabványosított európai statisztikai eszközök az erőforrások és tartalékok felmérésére, és3-D geológiai térkép - kereslet és kínálat alakulását a gazdaságosan kiaknázható tartalékokkal összekapcsoló dinamikus modellezési rendszer, és teljes élettartam- elemzés - legfeljebb tíz, kutatással, kitermeléssel és feldolgozással, hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással kapcsolatos innovatív kísérleti projekt - kritikus és ritka nyersanyagok helyettesítése legalább három fontos alkalmazásban - fenntartható bányászattal és anyaggazdálkodással foglalkozó kutatási, oktatási és képzési központok hálózata, összhangban az Európai Innovációs ésTechnológiai Intézettel (EIT), és a vonatkozó tudományos és innovációs társulásokkal (KIC) - anyagok használatát és a hulladékáramba bekerülő értékes nyersanyagok megtartását, újrahasználatát és újrahasznosítását illetően a hatékonyság növelése - piaci potenciállal rendelkező innovatív nyersanyagok és termékek - EU aktivizálása többoldalú nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban - EU aktivizálása többoldalú nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban.

+ Közösségi jelent ő ség ű ásványi nyersanyag lel ő helyek !!!

NMP European Intelligence Network on the Supply of Raw Materials The Coordination Action should in particular: - Creation of a permanent body before the end of the project. - Create a harmonised and standardised EU knowledge base interoperable with national databases including information on primary and secondary resources on land and in marine environment down to 4 km depth, and estimations of the resource availability including urban mines (landfills and mining waste), and contribute to the establishment of the 'European Raw Materials Yearbook' in close coordination with EUROSTAT. - Produce a foresight study on raw materials supply and demand, together with financial institutions, with special attention to critical minerals. A strategy for annual updates. - Develop a multi stakeholders’ Internet portal providing information on the raw materials resources and deposits. © Hámor, 2013

Nyersanyagkutatás a HORIZON 2020-ben: 5. prioritás: 3.1 md€ (4%) (inkl. blue growth+energy) nyersanyagok (inkl. hulladék): kb. 600 m€ (kb. 100 m€/év) EIT (inkl. KIC): 2.7 md€ (3.5%) 25% intenzitás klímaügyek csökkenő súllyal Key Enabling technologies

HA BIZTOS AZ ÜZLETI SIKER, ÉS MÁR CSAK TŐKE KELL:

ÖSSZEGZŐ GONDOLATOK  az EU történelme szorosan összefonódik a bányászattal  a nyersanyag politika elemei feltételezik az elmélyültebb integrációt és a végeredmény jogforrásban is testet ölt majd  az RMI EIP SIP célok egyben K&F (Horizon2020) (és strukturális alap?) finanszírozási prioritások is lesznek  a strukturális és más speciális alapok továbbra is elérhetők lesznek, de itt már a tagállami szempontok és elosztási mechanizmusok hatékonysága is meghatározó  a „bányanyitás” mint primer öncél nyílt megjelölése nem kecsegtet sikerrel, árnyaltabb megközelítés és professzionális erőforrás koncentráció a szükséges de nem elégséges feltételegyüttes © Hámor, 2013

EU raw materials webpage: European Innovation Partnership on Raw Materials: partnership/index_en.htm partnership/index_en.htm Report on critical raw materials: Report on best practices in area of land use planning, permitting and geological knowledge: Natura 2000 guidelines: Trade raw materials activity report 2012: JRC report on critical metals and energy technologies: def.pdf

JÓ SZERENCSÉT ! © Hámor, 2013