Ayurveda 2. előadás

„ a világegyetemben egyetlen teremtmény van, akit bizonyosan fejleszteni tudsz, és ez a saját éned” Aldous Huxley

Az ayurveda filozófiai alapja elméleti alapját a szánkhja (számontart, mindent kimond) filozófia alkotja (dualista filozófia). Számavéda, Jádzsurvéda, Atharvavéda, Rigvéda – 4 szent könyv i.e. 30 000 (kőkorszak), i.e.3000, Indus völgyi civilizáció egyesülése Gizai nagy piramis befejezése Úr város virágkora bronz előállítása Az első kínai állam Kínai írásbeliség megjelenése

Anyagi világ felosztása 2. 5 érzék és cselekvőerő: Bekebelezés Kiválasztás Szaporodás Mozgás Beszéd 3. 5 anyagi (őselem, bhuta): Éter Levegő Tűz Víz Föld

Őselemek Világot őselemek alkotják: Levegő, Űr(éter), Föld, Tűz Víz (Őselem alatt nem konkrét kémiai elemeket, hanem sajátosságokat kell érteni, olyan sajátosságokat, jellegzetességeket, amelyek az adott anyagra, tevékenységre, hatásra jellemzőek).

Az öt elem Kapcsolati jelképek, alkotórészek. A sajátosságok (elemek) keveredése, aránya határozza meg az anyag milyenségét Érzékszerveink külön-külön fogják fel az elemeket

Föld elem

Föld elem sajátosságai Erőkifejtésért, stabilitásért felel Szaglást irányitja Túlsúlya testi,szellemi elnehezüléshez vezet (merev, rideg, nehezen mozdítható ember) Csekély aránya esetében csökken a tartás, törékeny, instabil az ember Fizikai, szellemi hatás

Viz elem

Víz elem Épülés és regenerálódás Teremtés eredetének a szimbóluma Nyelv, ízlelés a víz elemhez tartozik Túlsúlya esetén elnehezül, elpuhul az ember, Izzadékony, túlsúlyos, gyulladások alakulnak ki Csökkenése gyengeség, idő előtti öregedés, instabilitás, nyugtalanság

Tűz elem

Tűz elem sajátosságai Aktivitás, melegség Életfolyamatok katalizátora, a tápanyag előállitója, a szövetek táplálója Többlet indulatosságot, túlzott mozgékonyságot okoz Hiány fázósság, lelassult anyagcsere, tunyaság

Levegő

A levegő elem Mozgás és instabilitás Könnyedsége révén a tapintást irányitja Egyetlen elem, amely mozgásban van és testünk mozgását is irányitja (akaratlagos, vegetativ, sejtmenbrán anyagcsere, idegingerület, gondolkodás) Túlsúlya esetén nyugtalanság, idegesség, mozgékony, de nem kitartó Hiánya: inaktivitás, merevség, debilitás

Éter (űr)

Éter (Űr) Távolság és űr Legkevésbé érzékelhető, de minden élet alapja, a teremtés helyszíne, az anyag lényege Hallásunkat irányitja Túlsúlya esetén erőtlen, törékeny, lelkileg érzékeny Hiánya elnehezülés, rugalmatlanság, lelkileg mértéktelenség és szabadosság

Anyag Tulajdonság – gúna, Hatás – karma 20 gúna, de a 8 legfontosabb: nehéz - könnyű olajos - száraz hideg - forró lassú – gyors Hasonlóság elve: hasonló a hasonlót erősiti Ellentétesség elve: ellentétes dolgok egymás hatását csökkentik

Energiák A levegő, a tűz és az éter őselemek határozzák meg a három energiát: az életerőt(prana), a tűz energiát (angi) az eszenciát Ezek az energiák hozzák létre a dosákat

Szövetek A megemésztett táplálék hozza létre a szöveteket. Az öt elem, s az öt elemen keresztül a dosák is kapcsolódnak az egyes szövetekhez. A szövetek és a dosák kölcsönkapcsolatban állnak egymással, a dosa irányít, de a szövet visszahat a dosa működésére. Az egyik szövetből a másikba a tápanyag meghatározott sorrendben áramlik. A lerakódott anyagcsere végtermékek kiválasztása fordított sorrendben folyik, a zsírszövettől indulva a plazma felé.

Szövetek

Ayurveda hét szubsztancia Anyagcsere folyamata szövetek nyirokszövet vér izomszövet zsírszövet csontszövet velő szaporító nedvek Forrás elemek: 5 elem  Prana (életerő) Tűzenergia (angi emésztés) Esszencia (összetartó erő)

Mala, az anyagcsere végtermék Egészséges anyagcsere végtermék Anyagcsere folyamatok közti termékei Hormonok Szabad gyökök Immunológiai rendszert szabályzó molekulák Hat: Dosákra Dathukra Szervezet kommunikációs és egyéb csatornáira Vért Hulladékot Levegőt Ételt és annak bomlási termékeit

Agni, a tűz Az agni épsége az emésztés alapja. Feladata a táplálék és a méreganyagok megemésztése. Az agni szabályozza a tápcsatornán belőli és a szöveti anyagcserét is. Gyomor agni. Az emésztés a dathuk felépítésének a feltétele. Befolyásolja az étel mennyisége, étkezés gyakorisága, az évszakok és a dosák állapota. Pita erősiti, kafa lassítja. Elégtelen emésztés amat (mérget) hoz létre. Szöveti agni. A sejt anyagcseréjét jelenti Elemei szintű égés (kémiai lebontás)

Ama, a méreg Az emésztés zavara a betegségek alapja, a rosszul emésztett táplálékból méreg keletkezik. Leggyakoribb betegségek: Táplálkozási allergia, kövérség, ízületi panaszok, autoimmun kórképek, cukorbetegség, vérszegénység, bélgyulladások, tumorok, májcirrhozis, stb. Az ama elzárja a mikrocsatornákat, így nehezedik a dosák áramlása, főleg a vata dosáé. Csak akkor és annyit enni, amennyi szükséges Lényeges az agni táplálása megfelelő ételekkel, fűszerekkel Ama elégetése (koplalás), hashajtás, hánytatás Lerakódott ama eltávolitása

Ayurveda logikája Minden ember más Akkor vagy egészséges, ha olyan vagy, ahogy születtél A betegség oka az emésztés zavara Első lépésben az emésztést kell helyreállítani A felhalmozódott mérgeket el kell tüntetni Kezelni kell

Dosa Három fizikai és három szellemi dosát különböztetünk meg. Mindegyik dosa az öt elemből kettőt tartalmaz, azok jellemzői határozzák meg a dosák jellegét, hatását. A fődosák 5 aldosára bomlanak. A dosák kis csatornákban keringenek a szervezetben, szabályozzák a szövetek és szervek működését. A dosák a szövetekkel (dathu) és az anyagcseretermékekkel (mala) hármas, egymásra dinamikusan ható egységet alkotva működnek. A hármas egység és kölcsönhatás határozza meg a szervezet egészségét vagy betegségét.

Dosák az elfogyasztott étel minősége, a környezeti feltételek, A dosák jellegét meghatározzák: az elfogyasztott étel minősége, a környezeti feltételek, éghajlati adottságok, évszakok, napszak változása, érzékszervek működése, a lelkiállapot A dosa működése tehát szoros kapcsolatban áll a külső és belső környezeti hatásokkal, amely kapcsolat a terápiát is meghatározza.

Dosák

Dosák szervezeten belüli eloszlása Kínai 3 melegítő Indiai dosa elhelyezkedés kaffa pitta vata

VATA dosa mozgásért, a dinamikus változásokért, a belső kommunikációért, a többi dosa irányításáért felel. Prana vata: a mellkas mozgásáért, a légzésért felel Vyana vata: a szív működésért felel Udana vata: gyomor és vékonybél mozgásáért felel, beleértve annak ellentétes mozgását is (hányás) Samana vata: a teljes bélrendszer mozgásáért felel, az emésztés, salakanyag széklet útvonalat irányítja Apana vata: a széklet, vizeletürítés, ejakuláció, megtermékenyülés, szülés irányítása

Pitta dosa, a tüzes átalakító A pitta felelős az emésztésért, mindenféle átalakulásért, érzékelésért, a döntéshozó képességért Aharapachak pitta: az emésztés folyamatát, az emésztő enzimek termelésének irányítását végzi, a tápcsatorna működését szabályzó samana vatával együtt. Ranjak pitta: a felszívódott tápanyag a rasa-val (nyirok) eljut a májba, ahol a ranjak pitta hatására alakul át vérré. Ennek erősnek kell lennie, mert a többi szövet tápanyagellátásáért felel. Sadhak pitta: Az agyban a beérkező impulzusok feldolgozását végzi. Az idegsejtek falában ingerület hatására bekövetkező változásokat irányítja, így teszi lehetővé az agy számára az információ feldolgozását. Bhajak pitta: a bőrben zajló biokémiai folyamatokért felelős, beleértve a melanin képzést és a D-vitamin képzést is. Alochak pitta: a látás során a szemben lezajló biokémiai folyamatokért felel

Kafa, „a szilárd kereteket biztosító nyájas döntőbíró” Nyugalommal, szilárdsággal jellemezhető, támogatja a pita működését. Bodhak kafa: nyál termelése, az étel kenését biztosítja. Kledak kafa: a gyomor falát bélelő nyálka, amely feladata a gyomor védelme a tüzes pittától. Tarpak kafa: az agyban található, s az agyat védi a külső behatásoktól Slesak kafa: az ízületek kenése és rugalmasságának biztosítása, az ízületi nedv képzése a funkciója. Avalambhak kafa: mellkasban és hasüregben a belső szervek működését, kenését biztosítja.

Folyt. Köv.