Sokféleség−másság; azonosságtudat, identitás 1. Sokféleség−másság; azonosságtudat, identitás

Indián név Írjatok a névjegykártyára egy jelzős indián nevet, amelyről úgy gondoljátok, hogy leginkább jellemez benneteket!

Különbözőség és azonosság A teát kedveli, ismeri és élvezi a nagy teaválasztékot. Inkább otthon szereti tölteni a szabadidejét, saját hobbijával, családja körében. Többen voltak testvérek. Nem találhatók a családjában német (szász, sváb) eredetű felmenők. Soha nem járt más ország iskolájában. Nem szeret sütni-főzni. Nem szokott viccet mesélni, de kedveli azokat. Nem szeret táncolni, vagy soha nem táncolt életében. Az erős kávét szereti, és többször iszik belőle naponta. Szereti az utazást, a különböző kultúrák, népek megismerését. Családjában egyetlen gyermek volt. Családjában vannak német (szász, sváb) származású ősök. Tett látogatást külföldi iskolában. Szeret sütni-főzni. Nagyon sok viccet ismer, és gyakran meséli is azokat társaságban. Nagyon szeret táncolni.

Családfa Beszélő nevek Vezetéknevek − származás; névváltoztató divatok, kényszerek Keresztnevek − névadásra vonatkozó szokások, hagyományok; történetek Családfa A földrajzi helyek és foglalkozások (változások) feltüntetése a családfán: Családi stratégiák Migráció és a mobilitás

INTERJÚ: CSALÁD, GYEREKKOR Az elbeszélés ideje (Hol kezdődik az egyéni időszámítás? Melyik generáció jelenti a családi időszámítás kezdetét: szülők, nagyszülők, dédszülők. A családi emlékezet ideje: hány év?). Milyen tartalmakat, motívumokat tartalmaz az elbeszélés: vallási-települési hovatartozás, nyílt-rejtett társadalmi feszültségek-konfliktusok (pl. apám református gazdacsaládból származott, anyám szegény katolikus családból). Fordulópontszerű történelmi esemény (pl. háború, deportálás, kitelepítés stb.). Fordulópontszerű családi esemény (pl. születés, halál), családi pozitív-negatív jellegzetességek, siker-küzdelem stb. Ezekből mi volt következményszerűen jelen az elmesélő identitását alakító családi szocializációban?

Az önazonosság elemei Érzékelés az érzékszerveinken át érvényesülő információk Név A rabszolgák név nélküliek voltak (a család a nevét a rabszolgatartótól kapta) A börtönben (és a haláltáborokban) számmal jelölnek (-tek) Becenév − Gúnynév − Ragadványnév Rutinok, jellemző mindennapi szokásaink Család dinasztiák, valakikhez tartozás Gravitációs központok: gyerek, munka, cél (addikció) Otthon, lakás ahol élünk, ahogy élünk (saját környezetünk) Társadalom/közösség Belső én, ahogy én látom magamat Külső én, ahogyan engem látnak mások (visszajelzés) Társadalomban betöltött szerep Férfi/nő Családban betöltött szerep Falun élő/városban élő Munka/pozíció Szerepek → értékes, fontos vagyok (Nyugdíjasság – szerepek elvesztése) Civilizáció Közös múlt, művészet (zene, mozgás stb.) Közös értékek, szokások (étkezési szokások, ünnepek stb.) Emlékezet Összeköti életünk különböző szakaszait, állandóságot biztosít a változásban. Kollektív emlékezet

Családtörténet és társadalmi-földrajzi mozgás (Boreczky Ágnes) Kétféle család Amellyel nap mint nap együtt élünk. Szimbolikus család (Identitásunkat alakítja) A szimbolikus család működése: Fontos személyek, szignifikáns mások (Első szint) Családi ünnepek, szokások, rítusok, vakációk, albumok, dokumentumok (pl. levelezések, naplók) stb. (2. szint) Mítoszok, eredettörténetek, történetek-epizódok (3. szint) − Narratívák A családi rendszer egésze (4. szint)

A narratívákon keresztül közvetített tartalmak Szimbolikus család kiterjedése, beágyazottsága (vallá si, települési közösség, foglalkozási csoport stb.) A világ bejárhatósága – helyben maradás vö. migráció   Kötődések, stratégiák Mesék, történetek, epizódok tartalma Idegen helyszínek, események, letűnt világok, foglalko- zások stb. ismerete Nagytörténelem és a személyes történelem találkozása, fordulópontjai Történetek logikája A történelem és a személyes lét alapdimenzióihoz való viszony (pl. folytonosság–változás, szabadság– determináció, hagyományőrzés–hagyományteremtés, autonómia–függés–kiszolgáltatottság stb.) Alkalmazkodás, viszonyulások, beállítódások (vesztes- győztes tudat, mozgékonyság–tehetetlenség– megtorpanások, idegenség, kívülállás, túlalkalmazkodás, konformitás, stb.) Minták, a történetek főszereplői Értékek, szerepkészlet

Legitimáció – az identitások megerősítése és megkérdőjelezése az iskolában Keressétek meg azokat a részeket a szövegben, amelyek a konfliktusokat érintik! Milyen jellegű konfliktusokról van szó (család, tanárok, társak, identitás stb.)? Próbáljátok felidézni, hogy éltetek-e már át valami hasonlót, akár személyesen, akár testvéreken, barátokon keresztül? Milyen megoldás lehetősége körvonalazódik az írás/interjú végén? Milyen megoldás született a ti esetetekben?