A cianidos bányászat veszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor

Ami eszünkbe jut: Nagybánya 2000 Az Aurul Rt. 1999 májusában kezdte meg tevékenységét. 2000. januárjában az ülepítőjének tartalma egy 25 m hosszú és 2,5 m mély repedésen keresztül kiáradt. 11 óra alatt kb. 100 000 m3 szennyezett víz folyt ki, amely nagy koncentrációban tartalmazott cianidokat és cianidkomplexeket. A kifolyó víz a Zazar patakba, majd a Lápos és Szamos folyón keresztül a Tiszába ömlött. A Tisza magyarországi szakaszán elpusztult 1240 tonna hal. A Tisza cianid-tartalma Szegednél még mindig 260-szor több volt a megengedett értéknél. A Fekete-tengerbe ömlő víz még mindig 0,045 mg/l cianidot tartalmazott, ami a megengedett érték 4,5-szöröse. Magyarországon kártérítési igényt fogalmazott meg...

A CIÁN és CIANIDOK A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív összetett gyök, egy szén- és egy nitrogénatomból áll. A szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú, színtelen gáz, nagyon mérgező és gyúlékony. A hidrogén-cianid (HCN) kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék (kéksav) vagy színtelen gáz. Szaga keserűmandulára emlékeztet, nagyon mérgező. Letális dózis 1 mg/testsúlykilogramm. Ezt alkalmazták a gázkamrás kivégzéseknél (Cyclon-B). Vegyifegyvernek számít. A cianidok a hidrogén-cianid sói, mint KCN, NaCN. Már a levegőben található vízpárából és szén-dioxidból keletkező szénsav hatására is bomlanak, amit hidrogén-cianid felszabadulása kísér. Vízzel érintkezve, vízben oldva is cianidion (CN–) vagy hidrogén-cianid (HCN) fejlődése közben bomlik. 50-60 milligramm kálium-cianid már egy hetven kilós ember halálát okozhatja.

Miért veszélyesek? A HCN belégzés útján, a cianidok bélcsatornán vagy bőrön keresztül képesek bejutni az élő szervezetbe Nagy sebességgel szívódnak fel, gyorsan bekerülnek a véráramba, és hiába van ellenszer, az már nem tudja őket rombolás előtt utolérni.

Hogyan hatnak? Az élő szervezet sejtjeiben a cianidok megkötik az enzimek fémkomponensét Nagyon erős komplexképzők, egyszerűen kivonják a fémiont az enzimekből, amelyek ezáltal inaktiválódnak és többé nem tudják betölteni szerepüket. Az állatok szervezetében csak cink-tartalmú enzim több mint 100 létezik, különböző funkciókkal. A légzőenzimek (citokróm-oxidáz) inaktiválásával a cianidok a sejtlégzést is blokkolják, fulladásos halált okoznak. A sejtlégzés, minden élő szervezetben hasonló módon megy végbe: így a baktériumoktól az emberig minden élőt elpusztítanak.

CIANIDOK a bányászatban A színesfém bányászatában leginkább a nátrium-cianid (NaCN) esetleg kálium-cianid (KCN) használatos. Komplexképző tulajdonságukat használják fel az arany és az ezüst ércőrleményből való kivonására. Sokkal hatékonyabb, mint bármely más technológia, színesfémben szegény ércek feldolgozása esetén is gazdaságos (az aranyárfolyam függvényében) (0,5 g/t).

A technológia röviden Külszíni ércfejtés, őrlés, üzembeszállítás A kőzetőrlemény cianidos kilúgozása (átmosása) Vízben oldódó, cián-tartalmú diciano-aranykomplex Au(CN)2 Aktív szén hozzáadásával az arany nagyon finom kolloid formájában kicsapódik (nemcsak az arany, hanem ezüst, réz , cink, kadmium, ólom, vas, stb.) Elektrolízises szétválasztás, olvasztás, finomítás

ELŐFELTÉTELEK, mint veszélyforrások A „hagyományos” telepek kimerüléséből és „hatékony” technológiából adódóan a célterületek színesfémben szegény, de nagy kiterjedésű érctelepek (rendkívül komplex és óriási bányák) Jelenleg évente kb. 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel az EU aranybányászati szektora. Csak a verespataki bányaterv évi 11.000-12.000 tonna nátrium-cianid felhasználással számol. Technokrata bányacentrikus tervezés (ideális [laboratóriumi] körülmények, hibátlan működés feltételezése, gigantikus méretekből és emberi tényezőkből adódó komplikációk figyelmen kívül hagyása) Piacgazdasági megközelítés: minél kisebb befektetéssel, minél nagyobb profit (minden környeztvédelmi és környezetbiztonsági intézkedés plusz kiadás [pl. a verespatakra tervezett zagytározó alja nem lesz szigetelve]) Környezeti hatásvizsgálati eljárás inkább formai, mint tartalmi

CIANIDOK, mint közvetlen veszélyforrás Vegyi tulajdonságaiból adódóan fokozottan veszélyes, minden élőt elpusztít Balesetveszély gócpontjai: szállítás, üzemi felhasználás, semlegesítés, maradványok tárolása (zagy) Magas környezeti kockázat: üzemzavar, szivárgás, balesetek, gátszakadás esetén katasztrófát okozhat (leginkább az élővizeket veszélyezteti) A teljesen zárt rendszerű és hatástalanítást is magába foglaló bányászati ciántechnológia használata során is, a keletkező hidrogén-cianid (HCN) kb. 30 százaléka gáz formájában elillan, a levegőbe kerül

Közvetett veszélyforrások Új projektek gigantikus zagytározói (pl. a Verespatakra tervezett völgyzáró gát 185 m magas), amelyek mindörökké megmaradnak Bár a cianidok koncentrációja szabályozott 10 mg/l, összmennyisége nem. A hidrogén-cianid képződésére nem tér ki. (Bányászati hulladék irányelv [2006/21/EK]) A cianidokon kívül különböző mérgező komplexek keletkeznek, amelyek a fény és a levegő hatására bomlanak. A stabilabb komplexek évtizedek múlva is jelen lehetnek a meddőhányókban. A zagyban mindig vannak nehézfémek is: ólom, cink, réz és kadmium. Ezek nem csak mérgezőek az élővilágra, hanem az élővizek iszapjában lerakódva fel is dúsulnak. Továbbá a feldolgozott érc függvényében: Fe, Ni, As, Mn, Co stb. A zagy állaga (iszapszerű) és mennyisége miatt is örök veszélyforrás marad

Megoldás a Cyanide Code? Az aranykitermelő ipar önként vállalta a ciángazdálkodás nemzetközi irányelveinek betartását. A Metallurgiai és Környezeti Nemzetközi Tanács (ICME) dolgozta ki (2005), ezt a kutatási intézetet pedig a bányaipar finanszírozza. Irányadó jellegű, egyetlen hivatalos szerv sem felügyeli a betartását, megsértése esetén nincs bírság. 2006 június 6-án ciántartalmú zagy folyt ki a ghánai Golden Star Resources Ltd. működtette Bogoso/Prestea fejtés egyik ülepítőjéből, egy folyót elszennyezve. A cég előzetesen magára vállalta a Cyanide Code előírásait.

Megoldás a szigorú szabályozás? A szabályok betartása költséges (nem gazdaságos), kiskapuk nélkül komplex szabályozás nincs. Szigorú szabályozás hatékonyságához szigorú, független, tényleges és folyamatos ellenőrzés kell. Felelőségvállalás és felelőségrevonás. A szennyező fizet elve? (lsd. Aurul okozta tiszai ciánkatasztrófa, avagy az adóparadicsomban bejegyzett, pillanatok alatt eltüntethető, verespataki bányaterv-tulajdonos)

Következtetések A bányászati ciántechnológia alkalmazása önmagában - a cianidok ismertetett vegyi tulajdonságaiból adódóan - rendkívül veszélyes és kockázatos. A bányászati ciántechnológia hatékonyságára alapozva gigantikus bányatervek születnek, amelyek - eltekintve a ciántechnológia közvetlen veszélyeitől - nagyságukból fakadóan, óriási „hagyományos bányászati” környezetrombolást feltételeznek. A potenciális környezeti katasztrófák esetében a megelőzés elvének kell érvényesülnie a már sokszor megbukott szennyező fizet elve helyett.

Köszönöm a figyelmet! Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor