MŰSZAKI ALAPISMERETEK MŰSZAKI ISMERETEK MŰSZAKI-BERUHÁZÁSI ISMERETEK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTŐ MÉRNÖKI BSc

Növényvédelem gépei Védekezési eljárások, módszerek Permetezőgépek Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Szállítólevegős permetezőgépek Légporlasztásos permetezőgépek Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek Termikus cseppképzésű permetezőgépek HEFOP 3.3.1.

Védekezési eljárások, módszerek A növényvédelem feladata a kultúrnövények védelme, a termelésbiztonság, a minőségbiztosítás – a lehető legkisebb környezeti terhelés és takarékos energiafelhasználás mellett. Az alkalmazott növényvédelmi módszerek megelőző vagy közvetlen, gyógyító (a kártevők és kórokozók megsemmisítésével) hatásúak. A növényvédelem lehet: agrotechnikai, mechanikai, fizikai, biológiai és kémiai. A korszerű, integrált növényvédelem nem korlátozódik csupán egyik vagy másik eljárásra, hanem az összes lehetséges módszer összehangolt, együttes alkalmazását jelenti. Az alkalmazás jelenlegi arányait tekintve azonban ma még a vegyszeres növényvédelem szerepe a meghatározó. A növényvédelem lehet: agrotechnikai (ellenálló fajták termesztésével, állománysűrűség helyes megválasztásával, sorközműveléssel stb.), mechanikai, fizikai (rovarfogó csapdákkal, hőkezeléses fertőtlenítéssel, fagyvédelemmel stb.), biológiai (kártevőket elpusztító élőlényekkel stb.) és kémiai (gombaölő, rovarölő, gyomirtó, baktériumölő stb. hatású vegyszerekkel). A korszerű, integrált növényvédelem nem korlátozódik csupán egyik vagy másik eljárásra, hanem az összes lehetséges módszer összehangolt, együttes alkalmazását jelenti. Az alkalmazás jelenlegi arányait tekintve azonban ma még a vegyszeres növényvédelem szerepe a meghatározó. HEFOP 3.3.1.

Szórástechnikai módszerek a permetezés (a cseppek >= 80%-a 150–750 µm közötti), a porlasztás (a cseppek >= 80%-a 50–150 µm közötti), a ködképzés (0,5–50 µm közötti cseppekkel), a porozás (általában 0,5–100 µm közötti szemcsemérettel) és a mikro-granulátumszórás (általában 100–800 µm közötti szemcsemérettel). A növényvédelmi eljárások döntő többségében szórással juttatjuk ki a kezelendő felületre a hatóanyagot. A növényvédő szereket egyrészt felhígítva (leggyakrabban vízzel) mint permetlé (oldat, emulzió, szuszpenzió), másrészt por, granulátum, esetleg gázosodó készítmény formájában használjuk. A cseppképzés történhet kis (5 bar-ig), közepes (5–15 bar közötti) és nagy (15 bar fölötti) nyomáson. A cseppképzés módja lehet: hidraulikus, pneumatikus (légporlasztásos), mechanikus, kombinált és termikus. HEFOP 3.3.1.

Védekezési eljárások, módszerek A területegységre kijuttatott permetlé mennyisége alapján is csoportosíthatjuk a védekezési eljárásokat: 0,5–5,0 dm3/ha ULV (ultra-low-volume) igen kis mennyiségű, 5,0–50 dm3/ha LV (low-volume) kis mennyiségű, 50–150 dm3/ha MV (medium-volume) közepes mennyiségű, 150–500 dm3/ha HV (high-volume) nagy mennyiségű, 500–2000 dm3/ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyiségű a permetezés. Egyéb (nem szórástechnikai) növényvédelmi eljárás: a csávázás (vetőmagvak vagy gumók védelme), az injektálás (permetlé talajfelszín alá juttatása) és a kenés (folyékony növényvédő szer felkenése a növény felületére). HEFOP 3.3.1.

Védekezési eljárások, módszerek Azokat a berendezéseket, amelyek a folyékony vagy szilárd halmazállapotú növényvédő szereket apró cseppekben, permet- vagy ködszerűen, por alakban, illetve az előbbieket kombinálva juttatják a védendő növényzet leveleire, lombjára, növényvédő gépeknek nevezzük. A növényvédő gépek csoportosítása: permetező-, porozó-, csávázó- és egyéb célú (pl. mikro-granulátumszóró) gépek. A permetező- és porozó gépek kombinálhatók is. HEFOP 3.3.1.

Permetezőgépek A cseppképzés elve és a cseppek célfelületre juttatásának módja szerint a permetezők lehetnek: hidraulikus cseppképzésűek, szállítólevegős, légporlasztásos, mechanikus cseppképzésű és termikus cseppképzésű (melegköd-képző) munkagépek. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépeknél a szivattyú által szállított permetlé nyomási és mozgási energiája speciális szórófejek segítségével biztosítja a cseppbontást. Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A permetlétartályt többnyire ívelt alakúra készítik, anyaga általában műanyag, esetleg fém. Traktorral üzemeltetett vagy önjáró gépeknél térfogatuk 300–6000 liter között változhat. Térfogatát a mindenkori permetezési technikához igazodó, a területegységre jutó permetlé mennyisége, illetve a rendelkezésre álló vonóerő határozza meg. A tartály növelésével csökkenthető a permetléfeltöltések gyakorisága és ezzel növelhető a gépek teljesítménye. A nagyobb tartály-mérethez speciális járószerkezet alkalmazása indokolt, hogy a taposási kár csökkenjen. Ellátják szintjelzővel, hullámtörővel, nagyméretű beöntőnyílással (benne szűrőkosárral). Speciális esetben külön víz- és vegyszertartályt alkalmaznak, ilyenkor a hagyományos permetezőgép felépítésétől eltérően a vegyszert injektálva a vízáramba adagolják (a szivattyú előtti szívóágba vagy utána a nyomóágba). Elvárás, egyes országokban már követelmény, hogy kézmosásra egy 5–15 literes kézmosó, illetve a hidraulikus kör átmosására egy 80–150 l-es öblítőtartály szintén a gép tartozéka legyen. Ez utóbbi használható a tartályban lévő maradék permetlé felhígítására is, így biztosítható környezetkímélő kijuttatása a már lepermetezett célfelületre. A permetlevet előszűrővel ellátott beöntő nyíláson (9) keresztül töltik a tartályba (1), amelyből csapon (4), szívószűrőn (3) keresztül szivattyú (2) szívja, majd nyomó-szűrőn (10), szakaszolószelepeken (13) keresztül szállítja a szóró-szerkezethez (15), illetve a szórófejekhez (14). A permetlétartályban a keverőszerkezet (8) tartja mozgásban a leülepedésre hajlamos permetlevet. Hidraulikus keverőszerkezetnél a visszaáramló folyadék-mennyiséget fojtószeleppel (7) szabályozhatjuk. A nyomásingadozást a légüst (6) és a nyomásszabályzó szelep (11) csillapítja, a nyomásértéket nyomásmérő óra (12) mutatja. A nyomásszabályzó szeleppel a permetlé nyomása beállítható. A permetléfelesleg a visszavezető csövön (5) keresztül a permetlétartályba kerül vissza. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A permetezőgépen a szivattyú védelmére, illetve a szórófej-dugulások megelőzésére, többfokozatú szűrő rendszert (beöntő-, szívó-, nyomó- és elemi szűrő) alakítottak ki. A szűrők lyukmérete fokozatosan csökken, a legdurvább szűrő a beöntő-nyílásban, a legfinomabb pedig a szórófejben (elemi szűrő) található. Tisztításukról rendszeresen gondoskodni kell. a) hagyományos felépítésű szűrő b) öntisztító nyomószűrő A szűrők alakja félgömb, csonka kúp, henger vagy sík lapfelület. Kialakításuk perforált lemez vagy szitaszövet. A lyukméretet Mes-számmal (M) jelölik, amely az 1 coll (25,4 mm) hosszméreten képzett lyukak számát jelöli. A szűrők anyaga rozsdamentes acél vagy műanyag. A korszerű szívó- és nyomószűrőket bajonettzáras pohárba helyezik, amelyből tisztításkor könnyen kivehetők. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A szivattyúk feladata a permetlé továbbítása a szórófejekhez és a cseppképzéshez szükséges nyomás biztosítása. Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek: térfogat-kiszorításos elven működők, ezen belül szelepes, szakaszos szállítású (dugattyús, membrán-) vagy szelep nélküli, folyamatos szállítású (pl. görgős-, lapátos-, fogaskerék-, csavar-) szivattyúk és örvény (pl. centrifugál-) szivattyúk. Mivel a mai permetezőgépeken szinte kizárólag a dugattyús és membrán szivattyúkat alkalmazzák, ezért a többi szivattyútípussal részletesen nem foglalkozunk. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A dugattyús és a membrán-szivattyú esetében a permetlevet egy dugattyú, illetve egy rugalmas falú membrán által létrehozott térváltozás mozgatja. forgattyús hajtómű (1), vezetődugattyú (2), dugattyú (3), nyomószelep (4), szívószelep (5), olaj (6), membrán (7), hajtókar (8). A kopás csökkentése érdekében az egymáson elmozduló dugattyúfal és hengerfal egyike gumi, a másik pedig fém. A motorral vagy a traktor teljesítményleadó tengelyéről működtetett dugattyús szivattyúkban a hajtótengely forgó mozgását a forgattyús tengely, a hajtókar és a vezetődugattyú (keresztfej) alakítja át egyenes vonalú alternáló mozgássá. A dugattyúval keltett térfogat-növekedés és -csökkenés, a szívás, illetve a nyomás vezérli a szívó-, illetve a nyomószelepet. A dugattyús permetlészivattyúk általában kis fordulatszámon működnek megbízhatóan és jó hatásfokkal. Emiatt a motorral vagy teljesítményleadó tengellyel üzemeltetett permetlészivattyúk bemenő tengelyét fordulatszám-csökkentő áttételen keresztül hajtják. A szivattyú szállítóképességét a dugattyú átmérője, lökethossza, a szivattyú fordulatszáma és a hengerek száma határozza meg. A jelenleg gyártott szivattyútípusok esetén ez hengerenként 30–40 dm3/min folyadékszállítást jelent. A legnagyobb üzemi nyomás általában 40–60 bar. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A membránszivattyú felépítése a dugattyús szivattyúhoz hasonló, a permetléteret azonban membrán választja el a dugattyútól. Működés közben a membránt közvetlenül a hajtókar, illetve keresztfejjel vezetett dugattyú mozgatja. Eközben a szivattyúházban periodikusan szívás, illetve nyomás jön létre, amely a szabályozón keresztül a szóró szerkezetbe továbbítja a permetlevet. A permetezőgépekhez két-hat membrános változatokat készítenek. Amennyiben a dugattyú és a membrán között közvetítő közeg van, pl. olaj, a membrán nagy nyomással terhelhető. Ebben az esetben az üzemi nyomás a dugattyús szivattyúkéval megegyező lehet. Amennyiben a közvetítő folyadék hiányzik és a nyomást a membránnak kell felvenni, a membránszivattyú csak közepes nyomással (10 bar) üzemeltethető. Folyadékszállítása hengerenként 25–40 dm3/min. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A dugattyús és a membrán-szivattyúknál, a hengerek számától függően, üzem közben jelentős nyomás-ingadozás léphet fel. A nyomás kiegyenlítésére légüstöt alkalmaznak. A légüstben lévő levegőpárna nyomás hatására végbemenő változása csökkenti a nyomás-ingadozást. A membránnal ellátott légüst háza fémből vagy műanyagból készül. A benne rögzített sík gumimembrán választja el a folyadék- és légteret. Ez utóbbit a membrán tehermentesítésére – egy szelepen keresztül – levegővel töltik fel meghatározott nyomásra. A gépek hosszabb üzemszünete után a levegővel való feltöltést ismételten el kell végeznünk. Légüst Nyomásmérő óra HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A központi elosztó-szabályozó egységbe a szivattyútól érkezik a folyadékáram (2), és egy ki/be kapcsoló főelzáró szelepen (1) keresztül a permetlé az állandó arányú folyadékmennyiséggel működő keverő-berendezést (4) és a szórófejeket táplálja. Az egyes szóró-csövekhez irányuló vezetékek (3) kézi erővel állítható, rugó terhelésű szelepekkel külön-külön nyithatók, nyomásuk szabályozható (nyomáskiegyenlítőként működve). A különböző műveletek (permetezés, keverés, átmosás-öblítés, tartálytöltés, vegyszerbekeverés) be-, illetve kikapcsolása, a folyadékáramlás irányítása, a mennyiség, illetve nyomás szabályozása többnyire egy központi armatúra-csoporttal, elosztóegységgel történik. A permetezési nyomást szabályozó armatúra (5) többnyire egy rugós nyomásszabályzó szelep, amely a rugó előfeszítésének megfelelő nyomáson kinyílik, a folyadék egy részét a tartályba visszaengedi és ezzel a beállított nyomást állandó értéken tartja. A szóró-szerkezet zárása után a szivattyú által szállított permetlé a nyomásszabályzón és a keverő vezetékén (4) jut vissza a tartályba. A rendszer tehát a biztonsági szelep szerepét is betölti. A nyomásszabályzó helyett fojtásos szabályozást is alkalmazhatunk, amikor a folyadék egy részét állítható keresztmetszetű szelepen vezetjük vissza a tartályba, és ezzel szabályozzuk a nyomást. A beállított nyomás értéke nyomásmérővel ellenőrizhető. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A nyílfolyam a tartálytöltéssel (1) kezdődik, ezt követi a lékivétel a tartályból (2). A permetezés (3), a visszakeringető keverés (4), a kikapcsolt visszakeringető keverés elvezetése (5), a kapcsolható nyomókeverő (6), a szűrőmosó és nyomásmentesítő vezeték (7) egyaránt a központi armatúracsoporttól indul. Az ábrán látható még a nyomáskiegyenlítő berendezés visszatérő ága (8), a bemosó-, szűrő (9), valamint az injektoros bemosó berendezés (10). A permetezés keverés, tartálytöltés, vegyszer-bemosás működési vázlata HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Szórófejek cirkulációs, ezen belül Pörgető testes (pl. csigabetétes, ferdefuratos) vagy Pörgető kamrás (pl. tangenciális beömlésű) és ütközéses, ezen belül felület ütköztetéses (ütközőlapos) vagy folyadék ütköztetéses (réses) szórófejek. Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépeknél a szivattyú által szállított permetlé nyomási és mozgási energiája speciális szórófejek segítségével biztosítja a cseppbontást. Cirkulációs típusoknál a cseppképzés annak a forgómozgásnak tulajdonítható, amelyet a folyadék a cirkulációs kamrában végez. A forgó mozgás létrehozása érdekében a folyadékot megfelelő nagyságú és irányú sebességgel kell bevezetni a kamrába. A célszerű bevezetési irányt a különböző kialakítású pörgetőtestek (pl. csigabetétes), illetve tangenciális beömlésű pörgetőtestek biztosítják. A szóráskép minden esetben kúp alakú lesz. A cirkulációs szórófejek elsősorban nagy- és közepes nyomású állománypermetezésnél alkalmazhatók. Ütközőlapos fúvókáknál a folyadéksugár egy ívelt felületnek ütközve legyező alakban terül szét. A szórásszög általában 110–150°. Többnyire kisnyomású gyomirtó- vagy folyékonyműtrágya-kijuttató, durvább cseppképzésű szórófejekben alkalmazzuk. A réses fúvóka elliptikus (ovális) kilépőnyílása egy belső félgömbfelület és egy külső horony áthatásából képződik. Az érkező folyadéksugarak a félgömbfelületnél ütköznek, és legyező alakban lépnek ki az ovális résen. A szórásszög a rés kialakításától függően igen változó lehet. A 60°-os és a 80°-os változata vetésnél kis magasságból való sávos permetezésre, a 110°-os pedig szántóföldi síkszórásra alkalmas. HEFOP 3.3.1.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek A szórószerkezet a kezelendő felülethez, kultúrához illeszkedő megfelelő szórófej-elrendezést, a cseppek célfelületre irányítását biztosítja. Hidraulikus csepp-képzésű permetezőgépeknél általában szántóföldi síkszóró keretet (a), gyomirtásra levél-alápermetezőt (b), sávpermetezőt (c), szántóföldi sorkultúra-permetezőt (d), kézi szórópisztolyt (e) alkalmaznak. A szántóföldi síkszóró keret munkaszélessége többnyire 10–24 m, vontatott (mankókerekes) vagy függesztett kivitelben készül. A keret nyitása, illetve emelése kézzel, mechanikus úton vagy hidraulikus munkahengerekkel vezérelve történhet. Függesztett kialakításnál a káros keretlengés teleszkópos, rugós csillapítással és inga-felfüggesztéssel mérsékelhető. HEFOP 3.3.1.

Szállítólevegős permetezőgépek Az axiális ventilátor cső alakú házában légcsavarszerű lapátkerék forog (a). A tengelyirányba beáramló levegő egy terelőfelület hatására sugárirányba távozik. A körkörös fúvónyílásban elhelyezett kétoldali szóróív vagy a szórókeretes, illetve átfúvásos változat az axiál-ventilátorhoz legáltalánosabban alkalmazott szórószerkezet-konstrukció (lásd előző dia). A dobventilátor (dob forgórészes radiális ventilátor) kettős csigaházában egy dob forgórész (b) van elhelyezve. A dob palástja mentén sűrűn elhelyezett, rövid, ívelt, radiális lapátok találhatók. A kilépőnyílás (illetve a szórószerkezet) fúvócső vagy fúvórés (illetve szóróív) kialakítású. Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek alkalmazását nagyobb, zárt lombkoronájú állományban erősen korlátozza, hogy a képzett cseppek mozgási energiájukat rövid távon elveszítik, hatótávolságuk kicsi, behatoló képességük a lombozatba rossz. A munkaminőség javítható, ha a hidraulikusan képzett cseppeket légáram (ún. szállítólevegő) juttatja a kezelendő felületre. A légáram a lombozat mozgatásával a behatoló képességet, a levélzet mindkét oldali fedettségét is javítja. Nagy tömegű, kis sebességű szállítólevegővel érhető el legjobban a fenti hatás. Előállítására axiális-, esetleg dobventilátort alkalmaznak. E ventilátorok légszállító képessége 50 000–100 000 m3/h, kilépő légsebessége 30–60 m/s. HEFOP 3.3.1.

Légporlasztásos permetezőgépek A permetlékör általános felépítése a hidraulikus cseppképzésű gépekével megegyező. A cseppképzéshez azonban elsősorban a levegő porlasztó hatását használják fel. Tiszta légporlasztást a gyakorlat általában nem alkalmaz. Első lépésben legalább egy ütközőfelületen (pl. szitán, szóró gombán) durva folyadéksugarakra bontás történik, és csak ezután következik a nagysebességű levegő hatására a tényleges cseppképzés. A fenti cseppképzési elvből következik, hogy kisnyomású folyadékszállítást (centrifugál- vagy görgős szivattyúval) és kisebb légszállítású, de nagyobb légsebességű radiális ventilátort kell alkalmazni. A radiális ventilátor a levegőt tengelyirányban szívja és sugárirányban (illetve érintőlegesen) szállítja. Szerkezeti kialakítását tekintve egy bővülő keresztmetszetű csigaházban sík lapátkerék forog. Légszállító teljesítménye 4000–8000 m3/h, kilépő légsebessége 80–150 m/s. A légporlasztásos gép működése során kisnyomású szivattyú szállítja a permetlevet a szóró szerkezetben elhelyezett szórófejekhez (illetve ütközőfelülethez). A radiál-ventilátor légárama pedig magával ragadja a folyadékot, és finom cseppekre porlasztva a célfelületre szállítja. A szóró szerkezet a védendő növényállománytól függően szántóföldi sorpermetező keret , állítható fúvókacsoport, vagy vízszintes keresztáramlásos kialakítás lehet. HEFOP 3.3.1.

Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek A mechanikus cseppképzésű szórófej egy forgó tárcsa. A permetlé kis nyomáson érkezik a villanymotorral hajtott, nagy fordulatszámú tárcsára vagy tárcsa felek közé. A centrifugális erő hatására a tárcsa felületén kialakuló vékony folyadékfátyol a fogazott kerület felé mozog, majd arról apró, egyenletes cseppek formájában leválik. A tárcsa fordulatszámának változtatásával a kívánt cseppnagyság beállítható. A hidraulikus és légporlasztásos cseppképzés hátránya, hogy a képzett cseppek mérettartománya széles, így az elsodródó, elpárolgó kis cseppek, illetve a felületről legördülő nagy cseppek aránya (azaz a veszteség) nagy. A cseppspektrum szűkítésére, közel azonos méretű cseppek képzésére legelterjedtebb megoldás a mechanikus eljárás. A 40–150 µm méretű kis cseppek elsodródhatnak, ezért a célfelületre való szállításukat külön ventilátor vagy pl. repülőgépes permetezésnél a szórófej forgástengelyére rögzített légcsavar végzi. HEFOP 3.3.1.

Termikus cseppképzésű permetezőgépek Lényege, hogy a szórófejhez vivőanyagban oldott ható-anyagot vezetnek, amely a 200–300 °C hőmérsékletű füstgázban elpárolog, majd a nagy hőtartalmú keverék a külső alacsony hőmérsékleten kondenzálódik, és 100–300 m-es körzetben ködhatást fejt ki. A melegítésre benzin szolgál, amely porlasztva jut az égéstérbe, ahová Root-fúvó szállít levegőt. A keveréket villamos szikra gyújtja meg. A melegköd-képző gépek használata korlátozott, elsősorban zárt termesztő berendezésekben, raktárakban, főként kártevő rovarok elleni védekezésnél alkalmazzák. HEFOP 3.3.1.

Porozó gépek A tartály (1) alján jobb-bal menetes csiga szállítja középre a port, és cellás adagoló (2) juttatja változtatható keresztmetszetű résnyíláson (3) keresztül a ventilátor (4) légáramába. A ventilátor nyomócsövéből a port a levegő továbbítja a légporlasztásos szóró-szerkezethez (5) (szántóföldi szórócső, favédelmi fúvócső). A por alakú növényvédő szer kijuttatása porozó célgéppel vagy poradagoló berendezéssel ellátott légporlasztásos permetezőgéppel történik. A gépek felépítése, szerkezeti elemei mindkét esetben azonosak. HEFOP 3.3.1.

Mikrogranulátum-szóró gépek Mechanikus adagolószerkezetük egy cellás adagoló, amelyik pontosan szabályozható adagolórésen keresztül továbbítja az anyagot az ejtőcsőbe, sávszórásnál esetleg a halfarok-szerűen kiképzett terítőfejbe. A rombusz alakú kifolyónyílás keresztmetszetének változtatása a két elem egymáson való elcsúsztatásán alapszik. A cellás (vagy tolóhengeres) adagolók hajtása többek között talajkerékről vagy villanymotorral történhet. A portól és a normál granulátumoktól eltérő, 100–800 µm szemcseméretű, kis mennyiségben (5–50 kg/ha) kijuttatandó mikro-granulátumok szórása speciális követelményeket támaszt a gépekkel szemben. Célgépes vagy vetőgéppel kombinált, illetve talajba vagy talajfelszínre, továbbá teljes felületre vagy sávba szóró változatuk ismeretes. A gépek általában osztott tartályos rendszerűek. HEFOP 3.3.1.

Repülőgépes növényvédelem Előnyei: a földi gépekkel nem vagy nehezen járható területek, zárt kultúrák védelme is megoldható, elmarad a taposási kár, a művelet a talajállapottól függetleníthető, lényegesen nagyobb a területteljesítményük. Hátrányai: nagyobb az időjárási viszonyoktól való függőség, vegyszerelsodródásból eredő környezeti ártalmak fokozottabban jelentkeznek, alkalmazásának fontos feltétele, hogy megfelelő kialakítású, illetve méretű fel- és leszállópálya, illetve kiszolgálási terület álljon rendelkezésre. HEFOP 3.3.1.

Repülőgépes növényvédelem A berendezés tartályából (1) szívószűrőn (2) át jut a permetlé a centrifugál szivattyúba (3). A szivattyú a permetlevet a vezetőfülkéből kezelhető mennyiség szabályozón (6), nyomószűrőn keresztül juttatja a szóró kerethez (7). A cseppképzés kisnyomású, hidraulikus cseppképzésű szórófejekkel (8), vagy mechanikus cseppképző rendszerrel történik. A menetszél cseppfinomító hatása lényeges. A szórófejeket tápláló szivattyút merevszárnyú gépeknél általában szélkerék (4) hajtja, a szivattyú (3) ki-bekapcsolása a szivattyú tengelyének fékezésével (5), illetve a fék oldásával történik. Az alkalmazott nyomás általában állandó, 3,5 bar. A hidraulikus cseppképzésű szórófejek közül mind cirkulációs, mind ütközéses rendszerű megtalálható. HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Védekezési eljárások, módszerek Permetezőgépek Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek Szállítólevegős permetezőgépek Légporlasztásos permetezőgépek Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek Termikus cseppképzésű permetezőgépek HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Csoportosítsa a növényvédelmi eljárásokat és a növényvédő gépeket! Ismertesse a hidraulikus cseppképzésű permetezőgép felépítését és működését! Ismertesse a permetező szivattyúk felépítését és működését! Ismertesse a hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek szóró szerkezet kialakításait! HEFOP 3.3.1.

Szakirodalom Csizmazia Zoltán (2006): A növényvédelem gépei. Budapest, Mezőgazda Kiadó. Szendrő Péter (2003): Géptan. Budapest, Mezőgazda Kiadó. Szendrő Péter (2000): Mezőgazdasági gépszerkezettan. Budapest, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Láng Zoltán (1999): A zöldség-, dísznövény és szaporítóanyag-termesztés berendezései és gépei. Budapest, Mezőgazda Kiadó. HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME A szemes termény betakarítás gépei Előadás anyagát készítette: Dr Ancza Erzsébet HEFOP 3.3.1.