A magyar animáció képről képre III. Az „újhullám” 1. rész

A hatvanas években a magyar alkotók sajátos, fonák szemléletmódot kialakítva kezdik „bevinni” az animációba a társadalmi problémákat, a kisember groteszk kritikáit és a világ, a lét nagy kérdéseit érintő témákat is. Ezek megmutatása együtt járt az új kifejezési formák megteremtésével, amelyhez a századforduló, s az azt követő évtizedek külföldi képzőművészeti avantgárdjához nyúltak vissza.

Míg a mesekorszakot a naturális sémaképzés jellemezte, a bonyolultabb tartalmak megragadására már megjelenik a stilizált séma, a kulturális jelzések, a jelek és szimbólumok alkalmazása, a mozgásvilágban rejlő lehetőségek kiaknázása, a dramaturgiai szerkezetben az inkongruenciára építő poénok (ellentét-féleségek, össze-nem-illőségek stb.) feszítő vagy ellenpontozó hatáselemként való felhasználása. Az ábrázolásban új dimenziók születnek az anyagi tér és távolság áthidalásának különböző, fantasztikus megoldásaival, ami a cselekményt akár az univerzum világába is emelheti. A stilizált sémaképzésnél a figurák kidolgozatlanok, leegyszerűsödik a háttér. A dialógusok nagyrészt eltűnnek, előtérbe kerül az ugyancsak stilizált mozgás. Megnő a hangeffektusok szerepe, s hódít a zörejfilm.

Macskássy Gyula, Várnai György Vannak alkotók, akik dramaturgiai okokból a monologikus animációval kísérleteznek (Vajda Béla, Szabó Sípos Tamás, Szoboszlay Péter, Kovásznai György). Nem elhanyagolható része van a változásban a fanyar humorú Várnai György karikaturistának, aki 1960-tól Macskássy Gyula társalkotójaként nemcsak „sötétszemüveges” látásmódjával, hanem a karikatúra stílus szerkezetének ismeretével nagy hatással volt az animációs filmkészítés alakulására. Lisziák Elek, Vajda Béla, Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Szoboszlay Péter

A korán elhunyt Csermák Tibor volt a gyerekfilmek egyik legnagyobb megújítója. A zene és a színek poétája volt. A líraiság minden újszerű megközelítésű filmjét áthatotta. Filmjei rajzábrázolásában a „cselekvő” univerzum terei kitágulnak, s ezzel térmélységet, időtlenséget adnak a témának, ami igen modern hatású.

Pirospöttyös labda (1961) A velencei Arany Oroszlán-díjas film a gyermeki lélek bizalmon alapuló tudatvilágát tárja föl a külső világ és a képzeletvilág összekapcsolásával. (Az önfeledten labdázó kislány fantáziájában a környező világ élettelen tárgyai megelevenednek, játszótársai, egyben védelmezői lesznek.) A kettősség: a valóság és az attól való elszakadás érvényes mind az időre (időkön átívelés, nosztalgia), mind a festményszerű képi világra (konkrét és elmosódott). A Csermák - filmekben a színek hang nélkül beszélnek, s egy nem létező, de mégis valóságosnak tűnő világot hoznak létre. Noha gyerekek számára készített vonzó filmeket, azok súlyos gondolatisága túlmutat a gyermeki világon.

A dal öröme (1962) Kísérlet a zene vizuális megjelenítésére a geometriai formák és a fantáziavilág variálásával. „ A felépítése is zenei tételekből áll. Ezek: altató, cirkusz, jazz, katonazene, koncert. Minden tételben más-más rajzi megoldást választottam” – mondta filmjéről Csermák Tibor.

A felnőtteknek szóló filmek világa mind erőteljesebben kezd kiterebélyesedni: az új tehetségek műveivel. De ez még csak groteszkbe hajló propagandisztikus történet a dohányzás ellen, s nem a későbbi, klasszikus „neppes” geg. Nepp Józsefnél jelenik meg az ún. „mai téma” még a Gusztáv-sorozat előtt, a Szenvedély (1961) című filmjében

A (1964) Gusztáv-epizódokban viszont már tényleg megjelenik az a lényegretörően lecsupaszított rajz, a karikatúra stílus, amely a groteszk sajátossága. E látásmód a belső kényszer és a külső világ közti diszkrepanciára épül, és a néző szinte észrevétlenül, saját esendőségén nevet.

Kívánj akármit – Öcsi és a Varázsló (1962) Kísérlet a gyerekmese-film új, modern változatának megteremtésére Öt perc gyilkosság (1966) Különböző gyilkolási módszerek felvillantása. A nézők „krimilázát” morbid humorral teszi nevetségessé

Fázisrajz a Gusztáv-mozisorozathoz már a felnőtteket megszólító magyar rajzfilmtermék, Nepp József, Jankovics Marcell és Dargay Attila műve. Gusztáv az egyszerű, hétköznapi kisember esendőségeivel a fölfelé ívelő magyar animáció sztárja lett. „Ilyenek vagytok ti! – állította. A nézők e sorozattal fedezték fel és zárták szívükbe a magyar animációs filmet. Még dísztáviratot is küldtek Gusztávnak a névnapjára.

A nézőfogó mozisorozat 1964-től 1968-ig 5-6 perces epizódokból állt, és a „nagy hármason” kívül sok más alkotó ötlete, munkája valósult meg benne. A 70-es években Gusztávból televíziósztár lett: 1975-78 között 52 epizód készült. De voltak Gusztávnak kritikusai is, köztük Szemadám György: „Gusztáv, akit semmi nem különböztet meg – nem a nem létező papucsos, házikabátos tévénézőtől –, de Pavlov kutyájától sem, számomra ellenszenves. És elsősorban azért az, mert az un. „kisembert” erősíti meg abban, hogy egyedül az ő létezése a normális. Ez a Gusztáv-filmek igazi üzenete. (Gusztáv áldozat, akit átlátszóvá tettek a körülmények). Végső soron rossz nevetni rajta. Ezt csak egy másik Gusztáv teheti meg.” Gusztáv gyenge pontja (1968). A Nepp József rendezte epizódban hősünk rádöbben, hogy nem minden a külső.

Gémes József Koncertissimója (1968) a groteszk szemlélet csúcsterméke A hatvanas évekkel kezdődően (nem csak a rajzfilmben) általános kortendencia volt a társadalmi fonákságok leleplezése. A groteszk rajzfilmeknek egyre nagyobb közönségsikere volt. A valóság komikus torzításából – egyes elemek eltúlzásából, a pozitív és a negatív elemek sajátságos ütköztetéséből teremtődik meg a karikaturisztikus ábrázolás feszültsége. Hatása meghökkentő, leleplező, nevettető.

A Koncertissimó újhullámos vizuális nyelve miatt is unikális A Koncertissimó újhullámos vizuális nyelve miatt is unikális. Gémes Kovásznaihoz, Csermákhoz, Reisenbüchlerhez hasonlóan képzőművészeti módszereket alkalmaz. Újfigurációs, groteszk festésmodort visz be az animációba. A rémületes színpadkép A nyugodt közönség eleganciája A párhuzamos montázs feszültsége a kettő közti ellenpontozásból fakad

A képzőművészet felől érkezik. „Mozgó festészete”, jellegzetes „vékonygrafikái” megannyi virtuóz formai kísérlet. Témáiban is sok újat hoz. Meghonosította a francia eredetű „anima veritét”. E módszerrel a mindennapok egyedi, ellesett mozzanatait, kávéházi beszélgetések szövegeit, zajait építette be vázlatok, spontán hangfelvételek segítségével a filmjeibe. Kovásznai György munkássága a rajzanimációtól való végletes „elhajlás” Monológ, 1963 Korniss Dezső grafikái ihlették első filmjét. Igazi kísérlet a montázselvű ábrázolásra: rajzok, újságkivágatok, szecessziós alakok összemontírozása. A három emberöltőnyi történet tárgyi motívumai csak nosztalgikus hangulatkeltő elemekként jelennek meg, itt még nem válnak hatásos jelképekké. A rajzi animációkat Jankovics Marcell készítette.

A festészet és a rajzfilm ötvözete A festészet és a rajzfilm ötvözete. A kamera stabil, a mozgásokat a dinamikus ecsetvonások idézik elő. A festékanyag különböző sűrűségű és mennyiségű felhordása a síkból kiemelkedő, domborzatos hatást kelt. Átváltozások (1964) Ezzel a kísérleti módszerrel két ember egymáshoz, s a világhoz való viszonyának változásait képezi le.

Jankovics Marcell a Pallas Athene-i vértezetben előpattant rajzfilmes őstehetség Hídavatás, 1969. A protokoll gúnyoros karikatúrája Igazán nagy formátumú művészetét majd néhány év múlva kezdi megmutatni. Az újhullám időszaka számára az útkeresésé, a szakmai felkészülésé.

E korai alkotása még a „csődkorszak” terméke – ahogyan ő nevezi az 1965-72 közötti időszakát. Szilveszteri legenda (1965) Egy szilveszteri részeg nehezen követhető története. A merev figurák Szoboszlay Péter festőien oldott hátterei előtt jelennek meg.

Radikális montázs- kollázs: Reisenbüchler Sándor Merészen új gondolati és esztétikai tartalmakat teremt. Éppen autodidakta rajztudását ellensúlyozandó, meglepő törekvésekbe fog a montázzsal, a kollázzsal. A kubizmusig, vagy Picasso és Braque ragasztott műveinek korszakáig nyúl vissza. Egy portré századunkból (1965) Első filmje a Balázs Béla Stúdióban készült műfajújító kollázsanimáció: egy karakter félelmeinek, érzelmeinek rajza, születésétől férfikoráig.

A nap és a Hold elrablása (1968) Juhász Ferenc költeményét naív-meseszerű, folklorisztikus stílusban dolgozta föl ez a még nem montázselvű film.

Imre István A háború utáni bábfilmkészítés pionírja, az első „kísérleti” filmes A Szeretem az állatot (1963) Karinthy Frigyes szatírája alapján készült groteszk báb-animáció Szentgalleni kaland (1961) Akkor csinált történelmi groteszket, amikor a deheroizálásnak a játékfilmgyártásban még nyoma sem volt. Az 1514 igazi kísérleti film, Derkovits-fametszetekkel, Durkó Zsolt zenéjére

Ellopták a vitaminomat (1967) Foky Ottó speciális báb- és tárgyanimációk Az Imre Istvánnal szinte egykorú tanítvány bábfilmesként kezdte, majd fokozatosan kiterjesztette az animációban rejlő kifejezési lehetőségeket a különböző tárgyakra, szerkezetekre, natúr anyagokra. Ellopták a vitaminomat (1967) A tárgyak újszerű megmozgatásával teremt új szituációt. A szereplőkre jellemző legtalálóbb tárgyi jelek alkalmazásával bonyolítja a krimit. Bizonyos jóslatok (1967) A naturális (ételmaradék) és a fantasztikum (kis űrlények) ellentmondásos ötvözete