EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Egyenlő bánásmód elve Általános elv - Európai Bíróság gyakorlatában alakult ki: - íratlan közösségi jogelv - tartalma: lényegét tekintve azonos tényállásokat tilos különbözőképpen, az egymástól eltérő tényállásokat tilos azonos módon kezelni - Frilli, Ruckdeschel-ügyek Szalayné Sándor Erzsébet

Egyenlő bánásmód – általános elvként Kit kötelez? Magát a Közösséget Tagállamokat csak a közösségi joggal összefüggő tevékenységük során Szalayné Sándor Erzsébet

Egyenlő bánásmód az EUMSz-ben A bírói gyakorlatban kialakult általános elv sajátos megjelenési formái: Egy sor speciális, az egyenlő bánásmód elvét konkretizáló különleges elv az EUMSz-ben 2. Állampolgárságon alapuló általános diszkriminációtilalom (EKSz 12. cikk – EUMSz 18. cikk) Szalayné Sándor Erzsébet

Egyenlő bánásmód elve - konkrétan Speciális, szabályozott esetek az EUMSz-ben: Termelők és fogyasztók között - EUMSz 40. cikk – korábbi EKSz 34.cikk (2) Munkavállalók között állampolgárság alapján – EUMSz 45. cikk – korábbi EKSz 39.cikk (2) Szolgáltatást nyújtó személyek között származási helyükre való tekintet nélkül – EUMSz 57. cikk – korábbi EKSz 50.cikk Egyenlő díjazás tekintetében férfiak és nők között – EUMSz 157. cikk – korábbi EKSz 141. cikk (1) Szalayné Sándor Erzsébet

Egyenlő bánásmód elve EUMSz 19. cikk – korábbi EKSz 13. cikk Az amszterdami szerződésmódosítás felhatalmazta a Tanácsot, hogy: Megfelelő intézkedést tegyen = alkosson másodlagos közösségi jogforrást Nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdé-sére Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet 2000/43/EK irányelv Tárgya: személyek közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazása Határidő: tagállamok 3 év alatt kötelesek implementálni Magyarország: 2003. évi CXXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet 2003.évi CXXV. Tv. A törvény felhatalmazása alapján 2005 februárjától működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság (Elnöke: Demeter Judit) Szalayné Sándor Erzsébet

Általános diszkrimináció tilalom elve Az egyenlő bánásmód általános elvének egyik speciális megjelenési formája – alapja az állampolgárság EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk: „ A Szerződések alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárságon alapján történő bármely megkülönböztetés.” Szalayné Sándor Erzsébet

EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk elemzése „Szerződések alkalmazási köre” - Legalább egy szerződéses rendelkezésnek léteznie kell az adott tényállásra vonatkozóan: pl. oktatásügy (EUMSz 165. cikk – korábbi EKSz 149.cikk, stb.), fogyasztóvédelem (EUMSz 169. cikk – korábbi EKSz153.cikk, stb.) Szalayné Sándor Erzsébet

EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk elemzése „Csak a Szerződésekben foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül érvényesülhet a tilalom” (pl. EKSz 39.(2), 43.,50. cikkek) Régi elv: lex specialis derogat legi generali Ha azonban több speciális diszkrimináció tilalmi elv ütközne egy tényállásban, a Bíróság az általános elv alapján dönt (Cowan) Szalayné Sándor Erzsébet

EUMSz 18. cikk/EKSz 12. cikk elemzése Kit kötelez? A Közösséget A közösségi jog alkalmazása során a tagállamokat – amennyiben nem részesíthetik hátrányosabb bánásmódban a többi tagállam állampolgárát - a közösségi jog alkalmazási körében !!! Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Tehát ! DISZKRIMINÁCIÓ AKKOR TÖRTÉNIK, HA AZ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEKET AZONOS HELYZETEKRE - VAGY UGYANAZT AZ ELŐÍRÁST ELTÉRŐ HELYZETEKRE ALKALMAZZÁK Szalayné Sándor Erzsébet

DISZKRIMINÁCIÓ FORMÁI Nyílt diszkrimináció Rejtett diszkrimináció – formálisan nem az állampolgársághoz kapcsolódik, hanem olyan feltételekhez, amelyeknek viszont tipikusan az adott tagállam állampolgárai tudnak megfelelni Szalayné Sándor Erzsébet

Rejtett diszkrimináció - példák Adott tagállamban lakóhellyel nem rendelkező személyek pl. bizonyos fizetési kedvezményeket nem vehetnek igénybe az ilyen személyek legtöbbször külföldiek, tehát formálisan ugyan nem, ténylegesen viszont az állampolgárságuk miatt esnek el bizonyos kedvezményektől Szalayné Sándor Erzsébet

FORDÍTOTT DISZKRIMINÁCIÓ Tisztán tagállamon belüli jogviszony esetén – a közösségi jogi relevancia teljes hiánya esetén – előfordulhat, hogy egy tagállam állampolgárára szigorúbb nemzeti előírásokat kell alkalmazni, mint a többi tagállam állampolgárára. Szalayné Sándor Erzsébet

Fordított diszkrimináció A tagállamok állampolgárai saját államukkal szemben kivételes esetben hivatkozhatnak a közösségi jog által garantált általános diszkrimináció tilalomra – ha a saját állampolgár a közösségi jog által szabályozott helyzetbe kerül: külföldön szerzett szakképesítés belföldön történő elismertetése (Auer, Knoors, Angonese) Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Jogeset C-411/98 Ferlini, EBHT 2000, I-8081 (Pechstein, 128) Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Kimentés A diszkrimináció tilalom nem abszolút. Kimentési lehetőséget az Európai Bíróság elfogad: objektív körülmények között, ha az intézkedés arányos, a megkülönböztetés akár jogszerű is lehet. Jogszerűség: minél inkább az egyéntől független körülmény (életkor, nem) az alap, annál szigorúbbak a feltételei Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet UNIÓS POLGÁRSÁG EUMSz 20-25. cikk Korábbi EKSz 17-22. cikk Szalayné Sándor Erzsébet

Az uniós polgárság szabályozása 1992 előtt: zömmel csak gazdasági célú szabad mozgás szabályozása 1992 után: uniós polgárság intézményének bevezetése (Maastrichti Szerződés) 1999 után (Amszterdami Szerződés) módosításai Szalayné Sándor Erzsébet

Az uniós polgárság tartalma Szabad mozgás és szabad tartózkodás joga Önkormányzati választásokon való részvétel joga Az Európai Parlamenthez kapcsolódó választójog Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog Petíciós jog Az európai ombudsmanhoz való fordulás joga Szalayné Sándor Erzsébet

Az uniós polgárság fogalma A Közösség és a tagállamok állampolgárai közti speciális jogviszony (EUMSz 20. cikk – korábbi EKSz 17. cikk) Nem az állampolgárság szinonímája Ennek okai: - Közösség nem állam - nem eléggé intenzív a polgárok és a Közösségi közti jogviszony - az EKSz – mint a tagállamok összességének írott akarata - nem törekszik exkluzivitásra, szemben az állam és az állampolgára közti viszonnyal Szalayné Sándor Erzsébet

Az uniós polgárság létrejötte A tagállami állampolgárság közvetítésével jön létre A nemzeti állampolgárság mellett jön létre – tehát nem helyettesíti azt Ld. az EKSz 17. cikk (1) bek. ASz módosítás utáni szövegét Szalayné Sándor Erzsébet

Az uniós polgárság kizárt hatása Uniós polgárság – tagállami állampolgárság összekapcsolása nem eredményezi Szerződések alkalmazási körének kiterjesztését a tisztán belső jogviszonyokra Tehát: a tisztán belső jogviszonyokra pusztán az uniós polgárságra való hivatkozással Szerződések alkalmazási köre nem terjeszthető ki (Uecker) Szalayné Sándor Erzsébet

Nyitottság és dinamika Másodlagos jogalkotási felhatalmazás (EUMSz 21. cikk (2) és (3) bek. – korábbi EKSz 18.cikk (2) bek.; 19.cikk (1) bek.) Evolutív klauzula (EUMSz 25. cikk – korábbi EKSz 22. cikk) - Bizottság háromévente jelentést köteles készíteni Parlamentnek, Tanácsnak és a GSZB-nek - ezek alapján Tanács a jogok megerősítését és kibővítését (!) célzó rendelkezéseket javasolhat elfogadásra Szalayné Sándor Erzsébet

AZ UNIÓS POLGÁROK EGYES JOGAINAK TARTALMA Szalayné Sándor Erzsébet

SZABAD MOZGÁS ÉS SZABAD TARTÓZKODÁS JOGA EUMSz 21. cikk/EKSz 18. cikk Korábban is volt a tartózkodási jogot biztosító másodlagos jogforrás speciális személyi körre: 90/366/EGK irányelv (diákok) 90/365/EKG irányelv(kereső tevé-kenységüket felhagyó munkaválla-lók és önálló vállalkozók) Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet EUMSz 21. cikk/EKSz 18. cikk A szabad mozgás és tartózkodás tekintetében – általános szabály Ezért csak akkor alkalmazandó, ha a speciális szabályok alapján a jog nem biztosítható Tehát a munkavállalás, letelepedés, szolgáltatás szabadságára vonatkozó speciális rendelkezésekből adódó jogok az alkalmazás során elsőbbséget élveznek. Szalayné Sándor Erzsébet

Önkormányzati választásokon való részvétel joga EUMSz 22. cikk – korábbi EKSz 19. cikk (1) bek. Jogosultak köre: minden uniós polgár, akinek lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára A tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett Aktív és passzív választójoga van az adott tagállam helyhatósági választásain Szalayné Sándor Erzsébet

Önkormányzati választások Célja: a helyi politikai közéletben és döntéshozatalban tényleges, formálisan is garantált részvétel lehetősége az uniós polgárok számára Nem cél: közösségi szintű egységes helyhatósági választójog megalkotása – viszont cél az egyenlő bánásmód elvének garantálása Szalayné Sándor Erzsébet

Önkormányzati választások Előfeltétel: Lakóhely az adott tagállamban Egyéb általános előfeltételtől is függővé tehető – de csak ha a saját állampolgárt is kötelezi (pl. korhatár, megadott helybenlakási idő az adott önkormányzat területén, stb.) Csak az általános, közvetlen helyhatósági választásokon való részvételre jogosít fel – az önkormányzati tisztségviselők megválasztása, különösen ha felségjogot is gyakorol, nem része a választójognak Szalayné Sándor Erzsébet

Önkormányzati választások 94/80/EK irányelv – az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szól Szalayné Sándor Erzsébet

Önkormányzati választójog Sajátos problémák (94/80 irányelv 12.cikk) Pl. Luxemburg, Belgium: egyes körzeteiben a helyi lakosságon belül igen magas a külföldiek arányszáma, ha a 20%-ot meghaladja, minimális helybenlakáshoz köthető - aktív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg az egy ciklusnyi időtartamot - passzív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg a két ciklusnyi időtartomt Szalayné Sándor Erzsébet

Európai Parlamenti választójog EUMSz 22. cikk – korábbi EKSz 19. cikk (2) bek. Minden uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójoggal rendelkezik A választójog az egyenlő bánásmód elvén nyugszik Szalayné Sándor Erzsébet

Európai Parlamenti választójog 93/109/EK irányelv Az európai parlamenti választójog gyakorlásának részletszabályairól szól Itt is van eltérésre mód: helybeli lakosságon belüli magas külföldi arányszám (20%) – de csak Luxemburgra vonatkozóan Szalayné Sándor Erzsébet

Diplomáciai és konzuli védelem EUMSz 23. cikk – korábbi EKSz 20. cikk - Harmadik ország területén – ahol saját állam nem rendelkezik képviselettel – igénybe veheti bármelyik tagállam diplomáciai és konzuli védelmét – tehát kiegészítő jellegű Egyenlő bánásmód elve alapján Szalayné Sándor Erzsébet

Diplomáciai és konzuli védelem A jog gyakorlását megkönnyítő másodlagos közösségi jogforrások (a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács sui generis határozatai (!)): 95/553/EK határozat – a bajba jutott uniós polgároknak nyújtandó segítségről haláleset, betegség, sú-lyos baleset, őrizetbe vétel, szabad-ságvesztés 96/409/KKBp határozat – az útlevelüket vagy egyéb úti okmányaikat elvesztő uniós polgárok számára kiadható, visszatérésre jogosító egységes igazolvány kiadásáról Szalayné Sándor Erzsébet

Petíciós jog EUMSz 24. cikk - korábbi EKSz 21. cikk A választójog mellett biztosított közvetlen jogi kapcsolat a polgárok és az Európai Parlament között Jogosultak köre: uniós polgárok valamint valamely tagállamban lakóhellyel ill. székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy közösen nyújthat be kérelmet (EKSz 194. cikk) Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Petíciós jog Tárgyi hatálya: a Közösség tevékenységi területéhez kapcsolódó ügyekre korlátozódik – az EKSz szerint Azonban az Európai Parlament eljárási szabályzatának 12. cikke lehetőséget ad arra, hogy a két uniós tevékenységi területre vonatkozóan is panaszt nyújtsanak be Szalayné Sándor Erzsébet

Szalayné Sándor Erzsébet Petíciós jog A Parlament köteles átvenni, érdemben kivizsgálni és indokolással ellátva megválaszolni – jogorvoslat igénylésére nem terjed ki A panaszos csak az őt közvetlenül érintő ügyben fordulhat a Parlamenthez – jogi és nem jogi kérdésben egyaránt A hiteles nyelvek bármelyikén Ésszerű határidőn belüli igény a válaszra Szalayné Sándor Erzsébet

Petíciós jog Amszterdami Szerződés óta már nemcsak a Parlamenthez, hanem bármely más közösségi főszervhez fordulhatnak panasszal Cél: transzparencia követelménye Szalayné Sándor Erzsébet

Ombudsmannak benyújtható panasz jog EUMSz 24. cikk – korábbi EKSz 21. cikk és 195. cikk Tárgya: a közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerült hivatali visszaélés – a tagállami hatóságok visszaélései nem Visszaélés: minden jogellenes cselekmény, valamint a rendeltetésszerű működés elveinek sérelmére elkövetett magatartás (alapjogok sérelme, igazgatási szabálytalanságok, mulasztások, hatalommal való visszaélés, tisztességes bánásmód követelményének sérelme, elkerülhető késedelmek, hiányos tájékoztatás, információ elhallgatása, stb.) Szalayné Sándor Erzsébet

Ombudsmannak benyújtható panasz joga Nem lehet a panasz tárgya: Bírói szervek tevékenysége Bíróság által ítélt vagy folyamatban lévő ügy A panaszos joga: Panaszát átvegyék, tudomásul vegyék, esetleges intézkedésről értesítsék De! nem követelheti a panasz kivizsgálását, ill. intézkedés foganatosítását, ez az ombudsman saját döntése Szalayné Sándor Erzsébet