Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? A három magyar egészségfinanszírozási pillér (TB, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) Hogyan működik a Patika Egészségpénztár? 2009 szeptember, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna, lukacs@patikapenztar.hu

Bemutatkozom Végzettség Munkahelyek közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) Nyelvek: német, orosz, angol és francia 1995: pénzügyi doktorátus Munkahelyek 1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj 1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (ösztöndíjak egyetemistáknak és kutatóknak) 1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője 1995: az 1997. évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese 1996: a Hungária Biztosító (most Allianz) lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője 1999: Patika Egészségpénztár indítása

A Patika-csoport 1999: Patika Egészségpénztár 2006: Új Pillér Egészségpénztár 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár 102 ezer ügyfél fennállásunk óta 20,2 milliárd forint bevétel, 16,1 milliárd forint szolgáltatás 2009. 1-9 hónap: 4 milliárd forint bevétel 6,7 ezer szolgáltató 3,5 ezer munkáltató

Egészségfinanszírozási pillérek A három egészségfinanszírozási pillér, mi mire való: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár A 2008. évi sikertelen egészségbiztosítási reform Működési problémák Jövőbeni szerepek

A három egészség- finanszírozási pillér A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Mi mire való – intézményi funkciók Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (2000 – 2008 években taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon – www.pszaf.hu) Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (1998 – 2006 években biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) üzleti betegségbiztosítások önkéntes egészségpénztárak

Már 18 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: a kötelező és általános társadalombiztosítás, az állami-önkormányzati szociális ellátás, a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.

A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja egyéni kockázatok társadalmi kezelése Nonprofit működés egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes

Mi mire való? Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

Mi mire való? Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatással befolyásolja

A természetbeni szolgáltatás elve Egészségügyi szolgáltató Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár

A költségkiegyenlítés elve Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító Biztosított

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások Táppénz Gyógyszer Baleset Megelőzés (prevenció) Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

OEP: folyamatos hiány 2006-ig, majd 2007-től szufficit 10 millió igénybe vevő 2008: 1 462 milliárd bevétel, 1 460 milliárd kiadás Hiány: 2005 - 374 milliárd, 2006 - 111 milliárd 2007: első ízben szufficites, ami 2008-ban is folytatódott az Alap – gyógyszerkiadások radikális visszafogása

Magyarország gazdasági fejlettségéhez képest többet költ az egészségügyre

Az OEP működési problémái Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások) Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 7,3%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

A 2008. évi sikertelen egészségbiztosítási reform A reform lényege: magántulajdonban is levő egymással versengő területi pénztárak létrehozása A kudarc oka: Életképtelen konstrukció (tulajdonrészek, a vállalat irányításának joga) EU-jogharmonizáció: hiány esetén nincs lehetőség állami támogatásra Időkényszer: 6 hónap felkészülési idő +1: vizitdíj és kórházi napi térítés népszavazással való eltörlése

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Rekreációs üdülés, sporteszközök Életmódjavító kúrák (léböjt, fogyókúra), természetgyógyászat OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyhatású termékek, gyógyteák

Adókedvezmény Adókedvezménnyel közel havi 50 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 27 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 21,4 ezer forint) Céges befizetés havi 21.450 Ft (a minimálbér 30%-a) a maximálisan adható befizetés (TB-járulékmentesen, költségként), melynek teljes összege a munkavállaló számára nem jövedelem Egyéni befizetés a befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 333 ezer), havonta 27,7 ezer forint után vehető igénybe a maximális 100 ezer forint kedvezmény a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén ez éves szinten 400 ezer, mely után 120 ezer forint adókedvezmény jár Az egyént SZJA-fizetési kötelezettség terheli az ún. életmódjavító szolgáltatások (pl. üdülés, sporteszköz vásárlása) igénybe vétele esetén; a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások esetében nem

Önkéntes egészségpénztárak: a 40 milliárdos szektor

Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2000 – 2008 évek: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések – www.pszaf.hu)

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó adókedvezmény hiánya A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat-elbírálás

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegbiztosítások (önrész) Egészségpénztár számára csoportos biztosítás OEP táppénz-kassza Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációs, egészséges-beteg között) Modern, minden időtávon pénzügyi egyensúlyt felmutató vállalat (vállalatok)

Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly Racionális egyensúly: bevételek és kiadások Járulékfizetési szigor Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása: „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek” „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

Patika Egészségpénztár: 1999: mi az a patikakártya? Patika Egészségpénztár: pénzben megtérülő befektetés az ügyfeleknek nyújtott minőségi szolgáltatás

Amire választ kapunk a mai előadáson Hogyan vezettünk be 10 évvel ezelőtt egy merőben új szolgáltatást egy konzervatív piacon? Mi az és miért fontos az extrém versenyelőny? A Patikapénztár hogyan használja ki ezeket az adottságokat? Milyen minőségi szolgáltatásokat nyújtunk tagjainknak és szolgáltatóinknak? Hogyan keresünk pénzt az ügyfelek számára nyújtott tartós minőségi szolgáltatással? Hogyan találunk folyamatosan újabb profittermelő pontokat és ezeket miért nehéz a versenytársaknak másolni? A Patikapénztár milyen eszközökkel tudja a 11% körüli piaci részesedést tartani és minden évben egy kicsit növelni? Hogyan mérjük a pénztártagok elégedettségét?

A Patika Egészségpénztár szolgáltatása a mindenkori OEP forrás-elégtelensége miatt kieső és az ott meg sem jelenő egészségügyi szolgáltatások / termékek pénztártagok részére történő finanszírozása a Patikapénztár szolgáltatása azért különleges, mert annak igénybevétele a pénztártag / egészségügyi szolgáltató kapcsolatában kerül sor - a Patikapénztár a „back-office” funkciókat nyújtja (adminisztráció, egészségügyi és alvállalkozói szerződések kötése és működtetése)

Patikapénztár dinamika 2003-2008 jelenleg 93 ezer tag, 20 ezer családtag, a szektorban egyedülállóan magas, 3,5 ezer munkáltató patikakártyás szolgáltatások országszerte 6,7 ezer helyen fennállásunk óta 20,2 milliárd forint bevétel, 16,1 milliárd forint értékben finanszírozott szolgáltatás évente 1 millió szolgáltatás a tagok számláin jelenleg 2,8 milliárd forint vagyont kezelünk 2009 I-III negyedév bevétel: 4 milliárd HUF

Mire alapoztam a Patikapénztár indítását? Tudás és tapasztalat (Németország, Pénzügyminisztérium, Allianz) Gyakorlatra lefordított stratégiai gondolkodás Érdekérvényesítő képesség Tőkét összeszedni Partnerek Munkatársak Merészség

Miért van jövője az önkéntes egészségpénztáraknak Miért van jövője az önkéntes egészségpénztáraknak? – ahogy azt 1999-ben gondoltam vagyonbiztosítás/ életbiztosítás/ betegségbiztosítás lezajlott a nyugdíjreform 1 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag - ebből 80% munkáltatói háttér 3 millió bankkártya teljes lakossági megtakarítások: 4 846 milliárd Ft ebből bankbetét: 49,4% ebből nyugdíjpénztári tartalék: 5,0%

Az elmélet működik-e a gyakorlatban: be fognak-e lépni az emberek? Azt gondoltam, igen, mert A piacot nem megteremteni kell, hanem tudatosítani: amit a család amúgy is elköltött az egészsége érdekében, azt a Patikapénztáron keresztül kedvezőbb feltételekkel teheti meg: adókedvezmény szolgáltatói kedvezmények hozam Széles körben ismert az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció (akkor 1 millió tag), de az egészségpénztár ennél kedvezőbb, hiszen a szolgáltatásokhoz azonnal hozzá lehet férni, nem csak évtizedek távlatában (nyugdíjkorhatár elérése)

A Patikapénztár lényege: ahogy az ügyfeleinkkel bánunk A Patikapénztár lakossági piac minden egyes kártyatulajdonos (még ha munkáltató is áll mögötte) önálló döntéshozó  az ügyfeleket egyesével kell kiszolgálni, Kulcs: az adminisztráció és az ügyfélszolgálat

Az ügyfélközpontúságot kiszolgáló legfontosabb működési alapelvek Informatika: patikakártyás rendszer Szolgáltatói stabilitás Ügyfélközpontúság

Informatika: a patikakártya működése banki pontossággal (CIB) Egyéni számlavezetés és ügyfélszolgálat (Patikapénztár) Autorizáció (GIRO Bankkártya Zrt) POS terminál és Virtuális POS (K&H, OTP, Takarékbank, saját rendszer)

Szolgáltatói stabilitás: pontos, szerződésben rögzített elszámolás Üzleti hét zárása után a heti forgalom utalása - előlegként (banki költségek csökkentése) – szerződésben rögzített feltétel: két nap késedelem után a Patikapénztár büntetőkamatot fizet (eredménygarancia) A szolgáltatók a készpénzes számlákat a hónap zárását követően küldik A számlák a rendszerben történő lekönyvelése az egyéni számlán (adóköteles, adómentes) Évvége: elszámolás, a végleges számla kiállítása A tagok számára jelentkező azonnali haszon: a pénztári vagyon befektetését elegendő hetente felülvizsgálni, ami magasabb jóváírt hozamokat eredményez

Ügyfélközpontú kommunikáció Telepatika – a Patikapénztár helyi tarifával hívható ügyfélszolgálata Egyenleg-lekérdezés éjjel-nappal Személyes ügyintézés: 800 – 1600 óra között A bankoknál már megszokott online ügyintézés a honlapon előzetes regisztráció után egyéni tagjaink, munkáltatóink és szolgáltatóink számára azonnali e-mail üzenet a pénzmozgásokról (jóváírás, költés, hozam) meghatározott időszakra forgalmi kimutatás Félévente kártyaforgalmi kimutatás papír alapon is Munkáltatók számára személyes kapcsolattartó Havonta megjelenő elektronikus hírlevél

A Patikapénztár indulása 1999 őszén Patika Egészségpénztár nyílt egészségpénztár, csatlakozhat mindenki, aki elfogadja az alapszabály rendelkezéseit alakulás: 1999. november Patika ZRt. a pénztár működtetésére részvénytársaságot alapítottunk gyógyszerészek és pénzügyi befektetők közreműködésével alakulás: 2000. tavasza

Az első generációs problémák (2000. év) A gyógyszerészek ellenállása Nincs bizalom a nem azonnali készpénzbevételt jelentő kártyás rendszer iránt a nem részvényes gyógyszertárak körében. A lakosság érdektelensége A mai értéken 100 millió forintos kampány és 40 millió forintos költségű értékesítési hálózat ellenére az emberek nem lépnek be a pénztárba: 2000 végén 500 pénztártag. A munkáltatók bizalmatlansága Miért nincs konkurencia, ha a Patikapénztár annyira sok előnnyel jár a tagok és munkáltatók részére?

Az első generációs problémák kiküszöbölése Probléma: nincs szolgáltató A megoldás: párbeszéd a gyógyszerészet minden szegmensével (Magyar Gyógyszerész Kamara, Szövetségek, helyi szervezetek, a gyógyszertárak egyesével, vidéki roadshow) Az eredmény: 2001. végén 550 szolgáltató Probléma: nincs tag A megoldás a) azonnali megválás a sikertelen értékesítési hálózattól b) személyes kapcsolatok révén munkáltatói beléptetés Az eredmény: 2001. végén 14 ezer tag

Második generációs probléma (2002-2004): a szervezet A probléma: nem szokványos problémák, a megoldásokra nincsenek sablonok (folyamatos stressz) A megoldás: kulcsemberek, vezető-kiválasztás kizárólag előreléptetéssel kicsi, rugalmas szervezet alapvetően programok, automatikus folyamatok és a saját területén profi munkatársak minden feladatnak megvan a saját felelőse helyettesíthetőség átlagéletkor: 31 év

Harmadik generációs probléma (2003-2007): a konkurencia a tény: a Patikapénztárnak 5 évig nem volt igazi versenytársa, holott ezt két éven belülre prognosztizáltam az új iparági jellegből adódóan: kialakulatlan etikai normák (a konkurensek következmények nélkül házalhattak évekig azzal, hogy a Patikapénztár törvénytelenül működik) a felügyeleti díjképzési gyakorlatából következően nyomásgyakorlás a konkurensek nem jobbak akartak nálunk lenni, hanem minket legyőzni, ezért az ügyfelek minőségi kiszolgálására koncentráltunk Patikapénztár: folyamatosan fejlesztett minőségi szolgáltatás Új Pillér: a Patikapénztár prémiumterméke a szektor legalacsonyabb költségével Tradíció Nyugdíjpénztár: valódi vagyonkezelés

Fontos a versenyelőny, de az igazán az extrém versenyelőny biztosítja a hosszú távú sikert Extrém versenyelőny: a vállalat a versenytársak által nem másolható versenyelőnye Patikakártya: zárt, erős ellenőrzést biztosító elszámolási rendszer, árkedvezmény Szolgáltatók: magasan képzett háttér a tagok kényelme érdekében A szektor átlagát meghaladó hozam az egészségügyi folyószámlára Prevenció: odafigyelés az országban már 250 gyógyszertárban: ingyenes szűrés a családnak Függetlenség: az érdekmentes működés biztosítja a legjobb szolgáltatásokat Nonprofit működés: a működés nyeresége a tagokat illeti meg Merész kommunikáció a sajtóban

A Patikapénztár minőségi szolgáltatásának elemei Tagi elégedettség: A bevételek 2 munkanapon belüli garantált jóváírása A tagok számára költhető egyenlegről és a szolgáltató-helyekről éjjel-nappal elérhető információ (telefonon egyszerű menüsor, könnyen kezelhető honlap Az egészségpénztári szektor legjobb hozama Munkaadói elégedettség A munkaadót teljesen tehermentesítő adminisztráció Szolgáltatói elégedettség A kiadások naprakész könyvelése és heti, késedelmi kamat garanciával történő utalása Ingyenes szolgáltatói csatlakozás Ugyanakkor a technika (pl. Internet, kártyás autorizáció) csak eszköz, nem vállalati működési cél!

Hogyan termel pénzt a minőségi szolgáltatás? A Patikapénztár az önkéntes egészségpénztári piac egyik legdrágább terméke (működési költség), mégis folyamatosan növeli a bevételekben mért piaci részesedését. Kis létszámú szervezet (jelenleg 21 fő szolgál ki 102 ezer tagot, és összesen 10 ezer munkáltatót és szolgáltatót) A naprakész, banki pontosságú adminisztráció miatt elegendő a 3 fős telefonos ügyfélszolgálat Gyors panaszkezelés – naponta 1-2 személyes ügyfélkapcsolat Biztonságban a tagok pénze: bizalom A patikakártyás információkat proaktívan, folyamatosan küldjük partnereinknek Megalakulásunk óta a versenytársainkat megelőző hozam 10 év működés után implicit garancia - minden 3. ember alkusz nélkül (nincs jutalékfizetés) csatlakozik hozzánk

Ajánlott irodalom CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0808&article=2008-0225-1009-26HYNR Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0823&article=2008-0608-2204-13TLFG Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem