Látnivalók Erdélyben Készítette: 7. osztály

A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m). Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-kanyonon keresztülfolyva a Lapos-patak ömlik a Békás-patakba. A szurdok alsó részén, a Kis-Békás-patak mentén található a Kis-Békás-szoros. A Békás-szoros

A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak. A Gyilkos-tó fölé emelkedik északon a Kis-Cohárd (1344 m) sziklája. A környék és a Gyilkostó üdülőtelep közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A Gyilkos tó

Medve-tó A Medve-tó (románul Lacul Ursu): Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szovátán található sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Korondi edények

Parajdi sóbánya Ide járnak a turisták, mert ez Erdély egyik legszebb és legegészségesebb sóbányája.

Ady Endre szülőháza Ady Endre is Erdélyben szültetett a híres magyar költő ebben a kis házban amit a háttérben láttok. A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban.

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város). 2007 július 1-jén 41 971 lakossal rendelkezett. 2002-ben Erdély 21., Románia 52. legnépesebb településének számított. Csíkszereda

Tordai hasadék A Tordai-hasadék (románul Cheile Turzii, németül Thorenburger Schlucht) mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.

Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen! Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ameddig élünk, magyar ajkú népek, Megtörni lelkünk nem lehet soha, Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján, Legyen a sorsunk jó vagy mostoha! Keserves multunk, évezredes balsors, Tatár, török dúlt, labanc leigáz. Jussunk e honban, székely-magyarföldön Szabad hazában éljünk boldogan! Ki tudja innen merre visz a végzet Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát királyunk itt vár a te néped, Székely nemzeted, Kárpát bérceken! A székely himnusz

Vége