4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

4. 5. Nemzeti (etnikai) kisebbségek, a nemzetiségi kérdés A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

NEMZET, NEMZETISÉG ETNIKUM.           NEMZETISÉGI KÉRDÉS Delacroix: A Szabadság harcba vezeti a népet (1830) Musée du Louvre, Párizs.

A nemzet - Alapfogalmak értelmezése I. „EVOLÚCIÓ” ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

A nemzet - Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET „HIERARCHIA”

A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III. forrás: KOVÁCS Z A nemzet – Alapfogalmak értelmezése III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. ► nemzetállami gondolat → 19. század első fele ► államnemzet → „...egy ország valamennyi állampolgárának közössége.” → francia nemzetkoncepció ► kultúrnemzet → „...olyan közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múlt mellett a területi, nyelvi kulturális egység és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátságok, értékrendek jellemzenek.” → német nemzetkoncepció ►nemzeti / etnikai kisebbség → „...olyan etnikai csoport...., amely számarányát tekintve kisebbségben él az adott ország többségi etnikumához képest.”

„Nemzet”–fogalom meghatározások I „Nemzet”–fogalom meghatározások I. forrás: TÓTH Sándor: A nemzet európai modelljéről. Kriterion, Bukarest, 1993, 181. o. „A nemzet az emberek történelmileg kialakult közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett.” 1913 ‘Marxizmus és nemzetiségi kérdés’ JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN

„Nemzet”–fogalom meghatározások II „Nemzet”–fogalom meghatározások II. forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984, 202., 192. o. „A nemzet modern kategóriarendszerünkben – függetlenül a szó etimológiájától és történelmi jelentéseitől –, olyan képzetek, fogalmak és feltételezések összességét fogja át, amelyek ebben a formában csupán a 18. század vége óta léteznek…. …a modern nemzet és a tudományos történetírás a 18.-19. század fordulóján egymással nemcsak párhuzamosan, hanem egyszersmind genetikus kapcsolatban születtek meg….” SZŰCS JENŐ

„Nemzet”–fogalom meghatározások II „Nemzet”–fogalom meghatározások II. forrás: SZŰCS Jenő: Nemzet és történelem. Budapest, 1984. SZŰCS JENŐ: A nemzeti társadalom „gondolati modellje”. A nemzet a 18. század vége óta az adott csoport tagjai számára:  standartizált értékek hordozója, összegzője;  a gazdasági, társadalmi-politikai, kulturális szféra („tényleges, vagy óhajtott”) elrendezési kerete;  a csoportlojalitás (domináns) tárgya.

Alapfogalmak értelmezése III.  Nemzetiségi kérdés Különböző ön (azonosság)-tudatok (identitás) szembesülésében gyökerező és a hasonulás (asszimiláció) lehetősége és mértéke köré fonódva kibontakozó bizalmi válság (lojalitás). Lojalitások konfliktusa Asszimiláció Különböző identitástudatok  Nemzetiségi viszonyok - A különböző etnikumok helyi közösségeinek térbeli elterjedése. (Mértéke, jellege) - Az etnikumokat a politikailag megszervezett és kulturálisan integrált nemzetekhez fűző többszintű társadalmi kapcsolatrendszer.

Alapfogalmak értelmezése IV Alapfogalmak értelmezése IV. forrás: JÁSZI Oszkár: A nemzeti államok kialakulás és a nemzetiségi kérdés, 1986 [1912], 267. o.  Nemzetiségi kérdés „A nemzetiségi kérdés mindenütt a világon – azt lehet mondani – fizikai szükségszerűséggel lép fel ott, ahol ... az átmenet a modern ipari polgári állam felé megtörténik, és ahol ...a... demokrácia kialakulása nem egy homogén néptömeget, hanem különböző nyelvű embercsoportokat, nemzetiségeket talál...”

Alapfogalmak értelmezése V.  Etnikum A személyes, közvetlen és folyamatos kommunikáció társadalmi keretein alapuló helyi nyelvközösség. (Egyéb identitásjegyek: vallás, „kultúra”) hely  nyelv  személyes  közvetlen  folyamatos kommunikáció „közeg” ~ közösség

Etnikai földrajz – definíciók I. „... a világ, egyes országok, régiók etnikumainak (múltbéli és jelenlegi) térbeli eloszlásának sajátosságait (etnikai határaikat, dinamikáját, népességszámát stb.) kutatja. Szoros a kapcsolata a történeti földrajzzal és az etnikai demográfiával. Az etnikai közösségek és a földrajzi környezet közötti kapcsolatokat történelmi távlatban vizsgálja, rámutatva a természeti faktorok jelentős és a társadalmi-gazdasági viszonyok meghatározó szerepére.” TRJOSNYIKOV, A. F., (szerk.), 1988 (Idézi: KOCSIS Károly, 1998. Etnikai földrajz. In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz I., Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 279. o.)

Etnikai földrajz – definíciók II. Etnikai földrajzi kutatás „Általános” cél: Különböző etnikumok elterjedését meghatározó ok-okozati viszonyok feltárása, az elterjedés jellegének leírása. „Közvetlen” cél: Megjeleníteni az etnikumot (népcsoportot) a földrajzi térben (térképen).  A nemzetiségi megoszlás térszerkezetének feltárása. Tárgy:  Egy adott területegység népességének nemzetiségek, (bizonyos népszámlálási-statisztikai kategóriák) szerinti megoszlása.  Bármiféle, a nemzetiségi megoszlással összefüggő, társadalmi – térbeli probléma.

Kisebbségek etnikai területe A nemzet(ek) etnikai területe Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése I. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. Kisebbségek etnikai területe A nemzet(ek) etnikai területe államhatár Államterület

(Izland, Csehország, Dánia, Írország) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Portugál modell” (Izland, Csehország, Dánia, Írország) 1. modell

(Albánia, Macedónia, Mongólia) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése III. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Magyar modell” (Albánia, Macedónia, Mongólia) 2. modell

(Lengyelország, Svédország) Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése IV. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. „Orosz modell” (Lengyelország, Svédország) 3. modell

Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V Állam és nemzet kapcsolatának térbeli modellezése V. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 290. o., 15. ábra. 4/a modell 4/b modell „Ex-jugoszláv modell” „Spanyol – francia modell” (Grúzia, Szlovákia, Románia)

Kisebbségek osztályozása forrás: KOVÁCS Z Kisebbségek osztályozása forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 52 – 55. o. ► nagyság szerint   tényleges kisebbség → abszolút számban → anyanemzethez viszonyított arányban  „diszkriminált többség”  apartheid-rendszerek ► származás alapján   autochton [őshonos] → „helyben maradó” kisebbség: külső hatás [államhatár-változások]   allochton [áthelyeződő] → vándorlások → erőszakos / kikényszerített → menekülés → szabad elhatározás ► földrajzi helyzet alapján   tömbterületek [kompakt etnikai területek]   vegyes [kevert] települések, zónák, sávok   szórványok [diaszpóra] → perifériákon élő kisebbségek

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása I. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 1. típus  az időszerű államhatárokkal felszabdalt összefüggő etnikai tömbterületek → a szomszédos állam államalkotó [többségi] nemzetéhez kötődő „idegen” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbje [sávja] az államhatár menti övezetben [] → „saját” nemzeti kisebbségek ékként benyúló összefüggő tömbjei a szomszédos állam felségterületén, váltakozva a szomszédos állam többségi nemzetéhez kötődő „idegen” kisebbségek összefüggő területeinek államhatáron átnyúló beékelődéseivel []  területileg sokszorosan összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  jól kirajzolódó nyelvhatár → egységesítő etnikai folyamatok → asszimiláció  Délkelet-Közép-Európa [SK/HU] 1. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 2. típus az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, részben szórvány-helyzetű etnikai tömbterületek → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan nem szomszédos] államban kialakult határmenti- és szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek összefüggő etnikai tömbjei között  területileg & politikailag összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  bonyolult geopolitikai helyzet  jól kirajzolódó nyelvhatár  egységes etnikai tömbök → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Kelet-Európa; Baltikum [orosz kisebbségek] 2. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása III. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 3. típus az időszerű államhatárokkal [többszörösen] szétszabdalt, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államhatár-változások  magas politikai feszültség-potenciál [perifériák]  egységes etnikai tömb[ök] → széttartó politikai folyamatok → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés → szeparatizmus  Nyugat-Európa; Közel-Kelet [baszkok / kurdok] 3. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása IV. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 4. típus  az időszerű államhatároktól független, összefüggő, anyaország nélküli etnikai tömbterületek → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  etnikai elkülönülést figyelmen kívül hagyó államfejlődés  viszonylagos politikai feszültség-potenciál  egységes etnikai tömb[ök] → gyenge/hiányos politikai szerveződések → egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Nyugat-Európa; [Svájc / rétorománok] 4. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása II. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 5. típus az időszerű államhatárokkal az anyaországtól többszörösen elválasztott, nem összefüggő, szórványosodó etnikai területek → beékelődő „idegen” állam felségterületének sávja az anyaországhoz közeli [aktuálisan esetleg nem szomszédos] államban kialakult szórvány-helyzetű „saját” nemzeti kisebbségek szórt etnikai zárványai között  területileg & politikailag összetett állami-etnikai viszonyok  jelentős államhatár-változások  bonyolult geopolitikai helyzet  elmosódó nyelvhatár  szétforgácsolódó etnikai tömbök / „vegyes” népesség → elkülönülést felszámoló etnikai folyamatok → erős asszimiláció / felszámolódás  Kelet-Európa; Baltikum [orosz / német kisebbségek] 5. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása VI. forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. ► 6. típus  az időszerű államhatároktól független, anyaország nélküli etnikai szórványok [diaszpórák] → az állami szerveződés szintjére külső [politikai-] és belső [politikai-, kulturális-, gazdasági- és történelmi-] okokból következően el nem jutott etnikai [nyelvi/ kulturális / vallási / gazdasági] közösségek  lehetséges politikai feszültségforrást jelentő állami-etnikai viszonyok  az államfejlődést figyelmen kívül hagyó, etnikai elkülönüléshez vezető migrációs folyamatok  viszonylagos politikai feszültség-potenciál  etnikai szórványok [lokális többség; gettóképződés] → széttartó/hiányzó politikai folyamatok → [kezdetleges] egységesítő etnikai folyamatok → erős etnikai identitás / kötődés  Dél-; Nyugat-; & Kelet-Európa [romák / zsidók (→1948)] 6. típus

A kisebbségek etnikai földrajzi osztályozása forrás: KOCSIS Károly, 1998 (In: TÓTH – VUICS (szerk.): Általános társadalomföldrajz), 294. o., 16. ábra. 2. típus 1. típus 3. típus 6. típus 4. típus 5. típus

forrás: Erdély, honismereti fotóalbumok 4. 6. A magyar kisebbségek földrajzi megoszlása, etnikai kisebbségek Magyarországon forrás: Erdély, honismereti fotóalbumok

A MAGYAR KISEBBSÉGEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Győrfi András. http://www.gyorfiandras.hu

Európai nemzeti kisebbségek [1990 körül] forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 17. Nemzeti kisebbség Abszolút szám 1 Orosz 15 120 000 2 Magyar 3 157 000 3 Török 3 000 000 4 Olasz 2 600 000 5 Német 2 445 000 6 Albán 2 390 000 7 Ír 2 300 000 8 Lengyel 1 669 000 9 Ukrán 1 528 000 10 Portugál 1 030 000 11 Szerb 983 000 12 Spanyol 953 000 13 Fehérorosz 860 000 14 Francia 670 000 15 Görög 564 000 16 Román, moldáv, vlach 540 000 Nemzeti kisebbség % 1 Albán 42,0 2 Ír 30,3 3 Macedón 25,2 4 Magyar 20,3 5 Moszlimok 18,7 6 Szlovén 13,6 7 Szerb 10,7 8 Orosz 10,3 9 Szlovák 9,4 10 Horvát 8,7 11 Fehérorosz 8,4 12 Portugál 7,6 13 Finn 6,4 14 Török 5.7 15 Bolgár 5,0

A magyar kisebbségek számának és számarányának változásai a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.) Év SZLOVÁKIA (Felvidék) UKRAJNA (Kárpátalja) ROMÁNIA (Erdély) SZERBIA (Vajdaság) HORVÁT-ORSZÁG SZLOVÉNIA (Muraköz) AUSZTRIA (Őrvidék) abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % abs. % 1880 574 862 23,1 105 343 25,7 1 045 098 26,1 265 287 22,6 49 560 1,9 13 221 17,7 11 162 4,2 1910 881 326 30,2 185 433 30,6 1 658 045 31,7 425 672 28,1 119 874 3,5 20 737 23,0 26 225 9,0 1930 585 434 17,6 116 584 15,9 1 480 712 25,8 376 176 23,2 66 040 1,7 15 050 - 10 442 3,5 1941 761 434 21,5 233 840 27,3 1 711 851 28,9 456 770 28,5 64 431 - 16 510 20,1 - - 1950 354 532 10,3 139 700 17,3 1 481 903 25,7 418 180 25,8 51 399 1,4 10 246 10,8 5 251 1,9 1961 518 782 12,4 146 247 15,9 1 616 199 25,9 442 560 23,9 42 347 1,0 9 899 11,0 5 642 2,1 1970 552 006 12,2 151 122 14,5 1 625 702 24,2 423 866 21,7 35 488 0,8 9 064 10,0 5 673 2,1 1980 559 801 11,2 158 446 13,7 1 691 048 22,5 385 356 18,9 25 439 0,6 8 617 9,5 4 147 1,5 1991 567 296 10,8 155 711 12,5 1 604 266 20,8 339 491 16,9 22 355 0,5 7 636 8,5 6 763 1,8 2001 520 528 9,7 151 516 12,1 1 416 844 19,6 290 207 14,3 16 595 0,4 5 445 4,5 6 641

A magyar kisebbségek száma a Kárpát-medence országaiban (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)   Felvidék Kárpátalja Erdély Vajdaság Horvát ország  Muraköz Őrvidék Kárpát-medence  1880 574 862 105 343 1 045 098 265 287 49 560 13 221 11 162 2 064 533 1910 881 326 185 433 1 658 045 425 672 119 874 20 737 26 225 3 317 312 1930 585 434 116 584 1 480 712 376 176 66 040 15 050 10 442 2 650 438 1941 761 434 233 840 1 711 851 456 770 64 431 16 510 - 3 244 836 1950 354 532 139 700 1 481 903 418 180 51 399 10 246 5 251 2 461 211 1961 518 782 146 247 1 616 199 442 560 42 347 9 899 5 642 2 781 676 1970 552 006 151 122 1 625 702 423 866 35 488 9 064 5 673 2 802 921 1980 559 801 158 446 1 691 048 385 356 25 439 8 617 4 147 2 832 854 1991 567 296 155 711 1 604 266 339 491 22 355 7 636 6 763 2 703 518 2001 520 528 151 516 1 416 844 290 207 16 595 5 445 6 641 2 407 776

A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [1880 – 2001] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

A magyar kisebbségek számának változásai a Kárpát-medence országaiban [1880 – 2001, Erdély nélkül] (forrás: KOCSIS Károly, 1998: Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, p. 22 & GYURGYÍK László – SEBŐK László [szerk.], 2003: Népszámlálási körkép Közép-Európából, 1989 – 2002., TLA, Budapest.)

MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Interetnikus tudásmenedzsment – Kelet-Közép-Európa Térinformatikai elemző és megjelenítő eszközök A NÉPESSÉG NEMZETISÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA KELET-KÖZÉP-EURÓPA ORSZÁGAIBAN. ETNIKAI TÉRKÉPSOROZAT A 2002 KÖRÜLI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TELEPÜLÉSI, KISTÉRSÉGI SZINTŰ NEMZETISÉGI ADATSORAINAK ALAPJÁN. 2005

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Kelet-Közép-Európa országainak településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat:

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovákia településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Ukrajna településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Románia községeiben, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szerbia-Montenegro községeiben, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Horvátország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Szlovénia településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Burgenland településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001. forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 1990 2001 2001 2001 Cigány 48 072 48 685 142 683 190 046 129 259 53 323

A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001. forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 Cigány 48 072 48 685 142 683 190 046 129 259 53 323 Német 37 511 33 792 30 824 62 233 88 416 53 040 Szlovák 12 745 11 816 10 459 17 692 26 631 18 056 Horvát 17 577 14 345 13 570 15 620 19 715 14 788 Román 8 730 8 482 10 740 7 995 9 162 8 215 Ukrán 674 4 885 - 5 070 4 779 4 519 Ruszin 1 113 1 098 1 292 1 068 Szerb 2 953 3 388 2 905 3 816 5 279 4 186 Szlovén 2 627 3 187 1 930 3 040 3 442 3 119 Lengyel 3 788 2 580 2 962 3 983 2 659 Görög 1 640 1 921 2 509 6 140 1 974 Bolgár 1 370 1 299 1 358 1693 1 118 Örmény 37 294 620 836 300

A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma, 1990, 2001. forrás: KSH Hazai kisebbség Az anyanyelvet vallók A nemzetiséghez tartozást vallók A nemzetiségi, kulturális hagyományokhoz kötődők Családi, baráti közösségben a nyelvet használók száma 1990 2001 Cigány 48 072 48 685 142 683 190 046 129 259 53 323 Német 37 511 33 792 30 824 62 233 88 416 53 040 Szlovák 12 745 11 816 10 459 17 692 26 631 18 056 Horvát 17 577 14 345 13 570 15 620 19 715 14 788 Román 8 730 8 482 10 740 7 995 9 162 8 215 Ukrán 674 4 885 - 5 070 4 779 4 519 Ruszin 1 113 1 098 1 292 1 068 Szerb 2 953 3 388 2 905 3 816 5 279 4 186 Szlovén 2 627 3 187 1 930 3 040 3 442 3 119 Lengyel 3 788 2 580 2 962 3 983 2 659 Görög 1 640 1 921 2 509 6 140 1 974 Bolgár 1 370 1 299 1 358 1693 1 118 Örmény 37 294 620 836 300

A nem magyar nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A cigány nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A cigány nemzetiségű népesség száma Magyarország településein, 2002. 0 - 50 50 - 100 100 - 250 250 - 500 500 - 1000 1000 - 2500 2500 - 5000 nincs adat 10000 - 5000 - 10000 Jelmagyarázat: [fő] forrás: www.mtaki.hu

forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz

forrás: A 2005. évi Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről

A német nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A román nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A szlovák nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A horvát nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A szerb nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

A szlovén nemzetiségű népesség aránya [%] Magyarország településein, 2002. 0 - 1 1 - 10 10 - 20 20 - 35 35 - 50 50 - 65 65 - 75 nincs adat 85 - 100 75 - 85 Jelmagyarázat: forrás: www.mtaki.hu

forrás: Háttéranyag a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz