A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulása Kutatásvezető:

Az előadások a következő témára: "A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulása Kutatásvezető:"— Előadás másolata:

1 A határon túli magyar felsőoktatás és kutatás fejlődése a rendszerváltozás után A határon túli magyar felsőoktatás és K+F támogatása és hasznosulása Kutatásvezető: Berényi Dénes akadémikus (NKFP)

2 Az előadás szerkezete 1.Röviden a kutatásról: –Időhorizont: 1990-2001 –Metodika (IKA, AKA, MKM/OM, MTA DOMUS és Arany János Közalapítvány+mélyinterjúk,empirikus felmérés stb.) 2.A magyar nyelvű felsőoktatás térszerkezetének történelmi változásai Szakaszai: –Trianon előtt – lassú kiépülés –A két világháború és a diktatúra korszakában stagnálás –1990 után lázas, de stratégia nélküli fejlesztés Problémák: a)ösztöndíjas invázió, kihelyezett tagozatok b)az alapítványi egyetemek helyzete

3 Felsőoktatási intézmények Trianon előtt

4 Magyar felsőoktatási intézmények (1922-1990)

5 Magyar felsőoktatási kezdeményezések (1991-től)

6 (Részben) magyar nyelvű állami és alapítványi felsőoktatási intézmények

7 A kutatás legfőbb kvantitatív jellemzői 1.Szerbia/Vajdaság –A háború okozta problémák: embargó, tömeges migráció, belső ellentétek –Az újvidéki egyetem ellenállása, 2.Szlovákia/Felvidék: A szétválás utáni belső zavarok, a meciari kisebbségpolitika A felsőoktatók közötti érdekellentétek: Pozsony, Nyitra Magyarországi fejlesztési zavarok: a kihelyezett tagozatok logikája 3.Románia/Erdély: Nagyvárad originalitása Erős székelyföldi lobbiérdek (Kozma Tamás) 4.Ukrajna/Kárpátalja: Tudatos, stratégiailag megalapozott fejlesztés

8 A vajdasági támogatások

9 A romániai/erdélyi támogatások

10 A szlovákiai/felvidéki támogatások

11 Az ukrajnai/kárpátaljai támogatások

12 Magyarországi támogatások

13 Demográfiai folyamatok Eltérő adatsorokkal rendelkezünk a szomszédos országok vonatkozásában Románia esetében lehetett a legpontosabb előrejelzést megadni, mert ott rendelkezésre álltak korévenkénti bontásban az adatok Szlovákia és Szerbia-Montenegró tekintetében 5 éves bontásban álltak rendelkezésre az adatok Ukrajna esetében sajnos nem álltak rendelkezésemre részletes adatok, ezért az iskoláskorú populáció számát a magyarok vonatkozásában nem lehetett kiszámítani. Ezért Kárpátalja tekintetében végeztünk számításokat.

14 A magyarság számának alakulása a Kárpát-medencében A népszámlálások megközelítőleg azonos időpontban történtek Románia: 1992 – 2002(1 624 959 fő - 1 434 377 fő) Szlovákia: 1991 – 2001(567 296 fő - 520 528 fő) Ukrajna: 1989 – 2001(163 111 fő - 156 600 fő) Szerbia-M.: 1991 – 2002(343 942 fő - 293 299 fő) Összesen: 2 404 804 főFogyás: 294 504 fő

15 Felvidék

16 Erdély

17 Az erdélyi magyar iskoláskorú populáció alakulása

18

19 A felvidéki magyar iskoláskorú populáció alakulása

20

21 A vajdasági magyar iskoláskorú populáció alakulása

22 Kárpátalja iskoláskorú populációjának alakulása

23 A magyar iskoláskorú populáció fogyásának mértéke Vizsgált periódus: Középiskolás korúak: 2001/02-2016/17 Egyetemista korúak: 2001/02-2021/22 Középiskolás korúak fogyása Egyetemista korúak fogyása Szlovákia43%47% Románia37%40% Szerbia-M.34%39%

24 Fejlesztési irányok Szükséges nem csupán a felsőoktatás, de a közoktatás fejlesztésében is hangsúlyos szerepet vállalni Új irányvonalak:  Hangsúly az intézménymenedzsmenten  Felnőttképzés kiterjesztése (közép- és felsőfokú intézmények szintjén)  Rugalmas kínálatépítés a közoktatás, szakképzés és felsőoktatás szintjén is

25 A bolognai folyamat következményei – Európai Felsőoktatási Tér Hatásai a magyar felsőoktatási rendszerre – „Egységes magyar felsőoktatási tér?” A határon túli magyar felsőoktatási intézmények telepítésének tapasztalatai - II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, Beregszász - Sapientia Egyetem, Erdély - Selye János Egyetem, Rév-Komárom A vajdasági magyar intézménytelepítés lehetőségei – a munkaerőpiac szerepe A határon túli felsőoktatás fejlesztésének szükséges irányai

26 Köszönöm figyelmüket! Egyed Albert egyeda@mmi.hu