„A tanárképzés és tanár-továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A Leonardo program mint a szakmai tanár (továbbképzés) eszköze” Budapest - 2005.12.08. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

Az előadás tartalma A tanári szakma és a tanári kompetenciák iránti figyelem erősödésének okai Nemzetközi trendek a tanárpolitikában Az EU kialakulóban lévő új közös pedagógus politikája Néhány hazai következtetés

1. A tanári szakma iránti figyelem A tanári szakma és a tanári kompetenciák iránti figyelem az elmúlt évtizedben világszerte az előtérbe került Ennek több egymást erősítő oka van: A elöregedés és generációváltás A tanári munka minősége és a tanulás Aktív tanári munkaerő-politikák tapasztalatai A tanári munkával kapcsolatos új igények A szakmára felkészülés megszokott módjának megkérdőjeleződése >

2. Nemzetközi trendek/1 Soha nem látott mennyiségű új tudás a tanárokról és a tanárpolitikákról OECD: - Tanárpolitikai elemzés (2002-2005) - Rendszeres pedagógus adatfelvétel EU: - Eurydice elemzéssorozat (2002-2004) (tanárpolitikai tudástár négy kötetben - Key topics)

A tanári munkaerőpiac szabályozása (szükséglet, kereslet, kínálat) 2. Nemzetközi trendek/2 A tanári munkaerőpiac szabályozása (szükséglet, kereslet, kínálat) Az alkalmazás és foglalkoztatás feltételeinek alakítása Felkészülés a szakma gyakorlására A pedagógus munka minőségének fejlesztése >

3. Az EU közös pedagógus politikája/1 A tanárokkal kapcsolatos új közös politika - a Lisszaboni folyamat egyik eredménye Lisszabon: az oktatás felértékelődése A 2010-ig szóló munkaprogram: a 13 stratégiai célja között az első: „A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése” A munkaprogram keretében működő tanárokkal foglalkozó csoport (2003-2004) -közös európai alapelvek kidolgozása

3. Az EU közös pedagógus politikája/2 A koppenhágai folyamat: a szakképzés-politikai együttműködés megerősítése (2002) Közös szakképzés-politika és közös tanárpolitika A szakképzésben dolgozó tanárok és oktatók is a közös tanárpolitika célcsoportját alkotják A tanárképzés mint a szakképzés (így a közös alapelvek része a „European Qualifications Framework” létrehozásának

3. Az EU közös pedagógus politikája/2 A közös alapelvek – a közös tanár-politika alapdokumentuma Az „Objectives 2010 munkacsoport” javaslata Joint Interim Report (2004) – mandátum a közös alapelvek megfogalmazására Az „Alapelvek” első megfogalmazása – szakértői anyag (2004 vége) Viták a tagállamokban (Magyarországon is volt) „Tesztelő konferencia” (2005 július) Egyéb viták (pl. ATEE, ENTEP) Várható elfogadás: 2006

3. Az EU közös pedagógus politikája/4 A közös tanár-politika megvalósításának lehetséges eszközei Az EU (oktatási) Tanács és a Európai Parlament tervezett közös ajánlása (2006 elején) Nyitott koordináció: kétéves ágazati jelentések és joint report-ok Strukturális támogatások Közös szakképzési politika Oktatási programok

4. Hazai következtetések/1 Pedagógus munkaerőre vonatkozó politika kidolgozása és ennek középpontba helyezése a nemzeti oktatásfejlesztési stratégiában Az OECD és az EU keretei között született tudásháttér használata és policy ajánlások követése Az európai folyamatok dinamizáló hatásának kihasználása – beleértve eben a progresszív európai szakképzési politikát

4. Hazai következtetések/2 A Leonardo programban rejlő lehetőségek kihasználása – e program sajátosságai alapján Leonardo prioritások Klasszikus tevékenységek (pl. mobilitás, közös projektek, nyelvtanulás) kihasználása Egyéb területek, például: Partnerség (pl. iskola-egyetem együttműködés a gyakorlati képzésben) Moduláris programtervezés a képzésben Kompetencia alapú kvalifikációs rendszer a tanári szakma esetében Pedagógiai innováció (pl. tanárok felkészítése kooperatív módszerek alkalmazására) >

Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető lesz a következő helyről: www.oki.hu/halasz

A tanárok iránti figyelem/1 Generációváltás a tanári szakmában A tanári szakma elöregedése, és tömeges nyugdíjba vonulás a fejlett országokban Fenyegető kihívás vagy egyedülálló lehetőség? Lehetőség: az újak új kompetenciákkal léphetnek be és segíthetik az iskolák átalakulását

A kevésbé mérhető dolgok nagy hatása A tanárok iránti figyelem /2 A tanári munka minősége és a tanulás eredményessége Új, kifinomult módszerekkel szerzett kutatási eredmények („teachers matter”) A családi háttér után legnagyobb hatás (nagyobb, mint pl. csoportnagyság, épület vagy eszközök) A kevésbé mérhető dolgok nagy hatása Az iskolai szervezeti környezet szerepe

Államok egymástól történő kölcsönös tanulása („policy learning”) A tanárok iránti figyelem /3 Aktív állami tanári munkaerő-politikák tapasztalatai Az aktív pedagógus munkaerő-politikát folytató államok teszteredményeinek látványos emelkedése A pedagógus munkaerőre vonatkozó politikák eszközrendszerének fejlődése Államok egymástól történő kölcsönös tanulása („policy learning”)

Egész életen át tartó tanulásra történő felkészítés A tanárok iránti figyelem /4 A pedagógus munkával kapcsolatos új igények Egész életen át tartó tanulásra történő felkészítés Tantárgyakhoz nem kötött kompetenciák fejlesztése Társadalmi heterogenitás, diverzitás kezelése Új technológiák használata Alkalmazkodás új értékelési rendszerekhez Kommunikáció a társadalmi környezettel Iskolai szervezeti szerepek, team-munka >

A tanárok iránti figyelem /5 A szakmára történő felkészülés Hol tanuljuk meg a szakmát? (vita a kezdő, betanító és folyamatos képzés szerepéről) A gyakorlati tudás és a gyakorlatban történő tanulás felértékelődése minden területen A felsőoktatási reformok hatása: alapvető struktúrák fellazulnak, új szervezeti lehetőségek tárulnak fel

Nemzetközi trendek/1 Szükséglet, kereslet, kínálat A szükséglet és a kínálat nehezen kalkulálható - sokváltozós komplex rendszerben kell gondolkodni Mindig egyszerre van hiány és többlet (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) A hiány relatív, a mennyiségi és minőségi hiány szétválaszthatatlan (gyengébb minőséggel történő helyettesítés)

Nemzetközi trendek/2/1 Alkalmazás, foglalkoztatás Differenciált megoldások alkalmazása (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) Rugalmas alkalmazási formák (részfoglalkozás, rugalmas bérezés, helyi béralku-elemek) Munkaidő rugalmas szabályozása (pl. kötelező óraszám helyett feladatleírás - S)

Nemzetközi trendek/2/2 Alkalmazás, foglalkoztatás A pályára kerülés alternatív utjai Új munkamegosztás a pedagógusok és a kisegítő személyzet között (pl. UK) Az intézményi szint szerepének előtérbe kerülése . szakmaválasztás mellett/helyett munkahelyválasztás . aktív intézményi szintű személyzeti politikák

Nemzetközi trendek/3 Felkészülés a szakma gyakorlására Az új igényeket tükröző standardok meghatározása (képzők speciális akkreditációja) Kezdő, betanító és folyamatos képzés egy rendszerben történő kezelése Az erőforrások újraosztása a kezdő, betanító és folyamatos képzés között Az iskolákban történő gyakorlati tanulás felértékelődése A betanítási szakasz és a mentorálás felértékelődése

Nemzetközi trendek/4 A minőség folyamatos fejlesztése A továbbképzés jelentésváltozása folyamatos szakmai fejlődés az egyéni tanulás mellett az iskolaszintű közös fejlesztés, a fejlesztő-kutató munka beszámítása a továbbképzésbe Kereslet-vezérelt továbbképzési rendszerek Iskolára szabott (tailor-made) képzések Az iskolai önértékelésben és a minőség fejlesztésben való részvétel a pedagógus munka részévé válik – ez is tanulás

Magas szintű multidiszcipliáris képzés (BA, MA, PhD) Európai alapelvek (European principles for teachers’ competences and qualifications)/1 Magas szintű multidiszcipliáris képzés (BA, MA, PhD) Tantárgyi tudás Pedagógiai készségek A tanulás támogatásához szükséges kompetenciák Társadalmi-kulturális dimenzió értése A kompetenciák meghatározása LLL perspektívában történjen Állandó tanulás, sokféle tapasztalat Evidenciákra épülő reflexió

Mobilitás (európai, oktatási rendszeren belüli, rendszerek közötti) Európai alapelvek/2 Mobilitás (európai, oktatási rendszeren belüli, rendszerek közötti) Partnerség, együttműködés, társadalmi párbeszéd Kulcskompetenciák Másokkal dolgozni (kooperatív, együtt-tanulást segítő kompetenciák) Tudással, technológiával, információkkal dolgozni (a tanár mink „tudás-munkás”) A társadalomban dolgozni (a tanár mint aktív társadalmi szereplő)

„Tesztelő konferencia”/1 A konferencia célja: annak tesztelése, hogyan fogadják a tagországok az alapelveket Megerősítés – de sok kritika és kiegészítés A szakoktatókra több figyelem A partnerség erősítése (gyakorlati képzés, a szakmába történő ki-be lépés) Iskola mint intézmény szerepének erősítése (munkáltató, képzőhely, munkahelyek sokfélesége)

„Tesztelő konferencia”/2 Erősebb hozzákötés a európai felsőoktatási és szakképzési folyamatokhoz (Bologna, EQF) A tanári szakma belehelyezése az egész életen át tartó tanulás kereteibe Rugalmasság és mobilitás: többféle belépés, sokféle tapasztalat és a nem formális tanulás elismerése Intelligens szervezet: „Minden tanár kutató, minden iskola kutatóhely”

A közös szakképzési politika alkalmazása a tanári szakmára Az EU szakképzési politikájának progresszív elemei jelentősen hozzájárulhatnak a tanárképzés és -továbbképzés megújításához Kvalifikációk kompetencia alapú meghatározása Kvalifikáció átláthatósága, nemzetközi kompatibilitása Moduláris építkezés A képzés gyakorlati oldalának kiemelt kezelése Gyakorlatban szerzett tudás elismertetése Innovatív pedagógiai módszerek

Az EU tanárpolitikája és az oktatási programok A programok új nemzedéke (2007-2013) – erősebb hozzákapcsolás a Lisszaboni folyamathoz Az oktatási programoknak a közös tanárpolitika implementálását is szolgálniuk kell A tanárok célcsoport lesz mindegyik programban Mindegyik programban lesznek a tanárok képzését és továbbképzés támogató elemek