A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai 2012. DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN

A kultúra ontológiája KH(E)P Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúrértelmezés

A kultúra absztrakt értelmezése (A kultúra genezisének és működésének néhány tanulsága) I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás (1. bk.) II. Az egyes ember leválása az emberi nemről (társadalomról) – a biológiai program meghaladása (1. bk.) III. A kultúra sajátos kettőssége: „A” létrehozott örökség, eszközállomány „B” létrehozó, a társadalom ható tényezője IV. A kultúra megújítása, fejlesztése V. A kultúra és társadalom sajátos viszonya (szoftver és hardver), az ember és közösségek szerepe

A kultúra ontológiája KH(E)P Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúraértelmezés 4

A kultúra-fogalom pozicionálása és értelmezési módjai. Nézetek a kultúráról Cicerótól a 18. század közepéig – a kultúra fogalom fejlődése felvilágosodás Keresztény teológia Vico A modern-klasszikus kultúrafogalom (G. Klemm) Toussaint Bacon Újhumanista, Kant, Herder, Schiller Cicero Pufendorf Adelung

Jellemző kultúrafelfogások a 19 Jellemző kultúrafelfogások a 19. századtól napjainkig – a közhely: számtalan kultúra fogalom van. Kultúrfilozófia Kulturális antropológia Multikulturális Trompenaars-Turner Kultúrtörténeti A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Újhumanista, Kant, Herder, Schiller Kovács 23 János kulturális gondolkodása Pszicho- analízis Morfológiai Életfilozófiai Szemiotikai Kerekes László kultúrafelfogása

A klasszikus kultúra-fogalom kialakulása felvilágosodás Kant, Herder, Schiller Vico Keresztény teológia A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) univerzális XVIII. század vége A XIX szd. harmadik harmadáig a kultúra eszméjének kizárólagos letéteményese Toussaint Bacon Cicero Pufendorf Christopher Adelung

A KULTÚRA klasszikus fogalma A kultúra klasszikus fogalma a 18. század végére érte el formai és tartalmi kiteljesedését. Az európai társadalmi fejlődésre jellemző modern kultúra fogalom ekkorra lett: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött objektivációk, javak összesítője 3. és az emberi viszonyok legátfogóbb szabályozója.

A kultúra klasszikus-modern fogalmának struktúrája 1. Szubjektív (alanyi) elem 2. Objektív (tárgyi) elem 3. Szabályozó (normatív) elem A legáltalánosabb (letisztult) séma (sablon)

A kultúra klasszikus fogalmának három értelmezési módja I. absztrakt (általános - ontológia) II. normatív (különös - anatómia) III. plurális (egyedi - antropológia)

A kultúra értelmezési módjainak eltérő szerepe Absztrakt – általános, elméleti – a kultúra ontológiája Különös - kánon (kánonok), kulturális anatómia (az ember viselkedésének kulturális meghatározottsága). Ez az értelmezési mód a kulturális tervezési gyakorlat elméleti alapja. A civilizációs azonosságok és eltérések elemzésének kiindulása Egyedi – köznapi szóhasználat, tudományos szakterületek, kulturális antropológia, kultúraközvetítés (mindennapi antropológia) 4. A szerepek felcserélésének veszélyei!

A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia) Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere ------ az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők).

A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Újidealisták a modern-klasszikus fogalom „frissítői” az európai kánon aktualizálói Multikulturális politikai mozgalmak Kulturális antropológia A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Kultúrtörténeti Pszicho- analízis Morfológiai Életfilozófiai Szemiotikai A klasszikus kultúrafogalom pozícionálása a 19. századtól

A kultúra és a kultúra-fogalom értelmezési tartományai 1. A kultúra ontológiája absztrakt – általános, elméleti közös megegyezésen alapuló fogalmi rendszer leírása 2. A kultúra anatómiája Az európai (civilizációs) kánon, normatív, különös, az ember és közösségeinek kulturális viszonyait vizsgálja kulturális antropológia, újidealista kultúrfilozófia, kultúraközvetítés Tudományok konkrét (egyedi) értelmezése

A kultúra-fogalom egyedi értelmezése (kulturális antropológia) A 19. század utolsó harmadától a klasszikus kultúra-fogalom végtelen számú variációja ismert, leginkább a különböző tudományterületekhez, társadalmi munkamegosztáshoz kötődően. Antropológiai, irányzatok, iskolák (Bohannan, Paul – Glazer, Mark, ) A döntő, hogy valamennyi kultúra meghatározás a klasszikus kultúra-fogalomhoz viszonyított, abból ered. (a tudományok kultúraértelmezései is)

Kulturális entitások (a kultúra létrejöttében általános, működésében konkrét Herskovits) Az egyén kultúrája és közösségi integrációi (életkor, nem, társadalmi helyzet, szocio-ökológiai környezet… ) A helyi társadalom kultúrája A kistérség, megye, régió kultúrája (kulturális vidékfejlesztés) Az ország kultúrája, nemzeti kultúra Nyugati és más civilizációk Posztmodern kor, globalizáció, multikultúra – Europatriotizmus Átvezetés a harmadik értelmezési módba 16

A multikulturalizmus eredete, irányzatai Kulturális antropológia 19 – 20. szd. (tudományos kérdés) Kulturális relativizmus 20. század vége (média, közbeszéd – PC) Politikai multikulturalizmus 20-21. sz. (kultúra, identitás, politika --- „kánon ellen” – a dekonstrukció kánonná emelése - Kizárólag EuroAmerikában) 17

Az újidealista (filozófiai) kultúrafelfogása A kultúra fogalmát (a kultúrát már csak megosztva) továbbra is az emberi önmeghatározásra alkalmas elméleti keretnek tartják, ezért ragaszkodnak e fogalmi tartomány érvényességi keretéhez, ahol és ameddig még ember az ember; ehhez rendelnek a klasszikus örökségből bizonyos követelményeket, értékeket, normákat. Az irányzat jelentősebb képviselői: Henric Rickert Wilhelm Windelband Georg Simmel, Alfred Weber 20. században Ian Hunter, Friedrich Tenbruck, R. Safranski, F. Fukuyama. Amartia Sen, Christopher Lasch és it. 18

Az újidealista (filozófiai) kultúrafelfogás Azonosságok a klasszikus séma alapján: szabályozó (norma) elem: az idealizmushoz való kötődésük, metafizikai sokszínűséggel (multiverzum) tárgyi elem: a kultúra zárt (objektiv) rendszer – „mag” és „héj” területekre osztott, a tulajdonképpeni kultúrához viszonyítva alanyi elem: a személyiség intenzív részvétel az objektivációk elsajátításában az egyén részvétele a személyiségfejlesztésre koncentrál, egyedi döntések, akarat következménye 19

A kultúraelsajátítási modell alapfogalmai S O mag objektivációk (Om) személyiség intenzitás (Si) személyiség fejlesztés (Sf) héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) mag objektivációk (Om) személyiség fejlesztés (Sf) héj objektivációk (Oh) 20

A „multiverzum” kultúraelsajátításának rendszere (az ATAK-modell) norma (N) héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) alkotás 2. technikai vívmány személyiség fejlesztés (Sf) 4. kreatív kultúraelsajátítás 3. autonóm fogyasztás mag objektivációk (Om) héj objektivációk Oh 21

A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia) Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere ------ az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők). 22

A kultúraközvetítés elméleti alapja - kiegészítés: Egy összehasonlító civilizációelemzés elméleti alapja (Tipikus példa a kultúra ontológiája (fogalmak leírása), a kulturális anatómia (absztrakciós szintek kijelölése, működési módok) és a kulturális antropológia együttes használatának, alkalmazásának, melyre a kupolát a kultúraközvetítéssel helyezzük el, amennyiben az egész összehasonlításnak gyakorlati célja van.) 23

A civilizáció fogalmának jellemző használata 1. genealógiai 2. dichotonóm 3. szintetizáló 4. globalizációs 5. futurológiai

A kultúra közvetítésének értelmezése, tudástartalmai I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás – az egyén számára elsajátítható: nevelés – művelődés – LLL – neveléstudomány II. A kultúra sajátos kettőssége: kulturális antropológia, kulturológia III. A kultúra megújítása, fejlesztése: kreatív pedagógiáktól a művészetelméletig IV. A kultúra és társadalom sajátos viszonya: történelem, szociológia, kommunikáció, kpcm V. Kulturális funkciók az emberben, a közösségekben (csoportokban) A kultúra és a társadalom közötti viszony vezérlői – kultúraközvetítés identitás-centruma. Az egész életen át tartó tanulás és a magyar közművelődés viszonya --- intézmények, közösségek 25

A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók hatnak a kánon(ok) elsajátításában A kulturális funkciók az egyén és közösségei működését vezérlő olyan transzmitter modulok, amelyek az egyénre jellemző és a kultúra befolyási övezetébe tartozó, attitűd-meghatározó pszichikus és mentális kódokat hordozzák és tárolják. Vannak olyan, az egyén és közösségei működését befolyásoló egyéb attitűd-meghatározó funkciók, amelyek elsődlegesen a természet befolyási övezetébe tartoznak, ilyenek például az éghajlat, vagy a természetföldrajzi tényezők, vagy az időjárás. Ezek összefoglalóan a természeti attitűd-meghatározó funkciók. Vannak olyan, az egyén és közösségei működését befolyásoló funkciók, amelyek az egyén adottságaiból következnek, mint a kor, a nemi hovatartozás, a testméret, a megjelenés. Ezek a személyiség attitűd-meghatározó funkciók, és vannak olyanok, amelyek bizonyos szocio-ökonómiaiai tényezők által befolyásoltak, mint: társadalmi osztály, foglalkozás vagy munkanélküliség, gazdasági helyzet, ezek a státusz attitűd-meghatározó funkciók (Helman, 2003). 26

bizalom identitás tájékozódás viszonyulás alkalmazkodás K U L T Ú R Á Ö A T Á R S A D L M I N É Z Y E K O bizalom identitás tájékozódás viszonyulás alkalmazkodás

A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók szerepe A kulturális funkciók az egyén és közösségei kulturális létezésének centrum-övezetét képezik, annak vezérlő egységei. A kulturális funkcióknak más a szerepe azonos és különböző kultúrák közötti kapcsolatokban. Azonos kultúrában a funkciók kulturálisan kondicionált szervomechanizmusként hatnak, eltérő kultúrák közötti kapcsolatban az egyén és közösségek működését segítő kulturális immunrendszerként fejtik ki hatásukat. 28