Utólagos Falszigetelés Készítette: Hernádi Szabina És Tepliczki Gergely

Falszigetelési Módszerek Utólagosan kivitelezett falszigetelések azok az alépítményi szerkezeteket a nedvességhatásoktól védő építőanyagok, melyek az épület vagy építmény falszerkezetének elkészítése után kerülnek beépítésre. Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés az utólagos falszigetelések iránt, mivel Magyarország épületállományának közel 25 %- a károsodik a felszivárgó talajnedvesség következtében, egyre nagyobb mértékben.

Utólagos falszigetelések elkészítésének indokolható tényezői: Falszigeteléssel eredetileg sem rendelkező épületek (jellemzően az 1890-es évek előtti épületek, illetve korábban nagyobb szárazsági fokozatot nem igénylő objektumok) Működőképes vízszigeteléssel nem rendelkező falszerkezetek (jobbára korhadó betétes bitumenes csupaszlemezekkel, illetve régebbi oxidált bitumenes vastaglemezzel ellátott falszerkezetek) Megnövekedett igénybevételi fokozat (amennyiben viszonylagos szárazsági követelmény helyett teljes szárazság biztosítása a deklarált cél, főként korábbi pincei tárolók bevonása a lakótér funkcióba) Megnövekedett nedvességterhelés (talajvíz megjelenése talajnedvesség ellen szigetelt, így alulméretezett szerkezetek esetén)

Talajvíz elleni szigetelés Általában a talajvíz, illetve talajnedvesség elleni vízszintes vagy függőleges falszigetelés nem választható külön a padló-, illetve a lábazati vízszigeteléstől, a tervezési és kivitelezési folyamat során együtt kezelendők.A felszivárgó nedvesség elleni védelem módszereinek főbb csoportjai hatásmechanizmusuk szerint a következők: Mechanikai eljárások Fizikai-kémiai hatású furatinjektálásos módszerek Fizikokémiai illetve elektrokémiai hatású eljárások Tisztán fizikai hatású módszerek, amelyek vízzáró szigetelőréteget helyeznek el a szigetelési síkban, vagyis elzárják a felszívódó talajnedvesség-utánpótlás útját. A fizikai-kémiai hatású furatinjektálásos módszereknél a falba mélyített furatokba gravitációsan befolyatott vagy túlnyomással injektált vegyi anyagok vagy tömítik, vagy szűkítik, illetve hidrofobizálják a falazóanyag kapilláris pórusait, ezzel csökkentik vagy megszüntetik a nedvességfelhúzódást a szigetelőanyag szétterülési zónája fölé. Az utólagos falszigetelések az esetek többségében kiegészülnek szakszerű sólekötést biztosító vakolatrendszerek alkalmazásával, valamint a páradiffúzió intenzitását nem csökkentő felületképzések készítésével.

Injektálásos falszigetelés A vegyipar fejlődésével az utóbbi években olyan injektáló anyagok jelentek meg a piacon, amelyeket a falazatba juttatva véglegesen megakadályozható a kapilláris nedvességfelszívódás. Ezeket az anyagokat ma már általában közepes- és magas nyomáson juttatják a falazatba azért, hogy a kapillárisokban lévő nedvességet is kiszorítsa a beinjektált szigetelő folyadék. Injektálásos utólagos falszigetelés talajnedvesség és talajvíznyomás igénybevétel esetén készülhet, a nedvességterhelés mértéke meghatározza az injektáló anyag típusát.

Injektáló anyagok: Sziloxán mikroemulziók Akrilátgél Poliuretángyanta Hatásukat tekintve a szilikon- és sziloxán emulziók a falazat kapillárisainak falát hidrofóbizálják és megakadályozzák a kapilláris felszívódást, míg az akrilátgélek és poliuretángyanták a pórusokat teljesen kitöltik és vízhatlanná teszik. Ez utóbbiak alkalmasak olyan sérült betonműtárgyak (ivóvíz-, és úszómedencék, szennyvízmedencék, aknák, alagutak, stb.) javítására, szigetelésére is, ahol víznyomás is jelen van. Az injektálással történő utólagos falszigeteléssel készülhet vízszintes, illetve függőleges vízzár. Utóbbi esetben falazati anyagtól, struktúrától, illetve helyszíni adottságoktól függően tömbinjektálás vagy a falszerkezet mögött szigetelő hártya készíthető.

A szigetelés általános menete: Szigetelési sík és furattávolság meghatározása Előkészítő jellegű munkafázisok (fugalezárás) Injektáló furatok készítése Visszanyerhető vagy nem visszanyerhető nyomástartó pakkerek elhelyezése Injektáló anyag falszerkezetbe juttatása Visszanyerhető pakkerek eltávolítása Befejező jellegű munkafázisok A furatok távolságát, dőlési szögét, mélységét, átmérőjét, a pakkerek típusát, az injektálási nyomást, stb. az injektáló anyag típusa, az igénybevételi fokozat, illetve a helyszíni adottságok határozzák meg, ezért már az ajánlatadást minden esetben helyszíni bejárás előzi meg.

Résvágásos falszigetelés A mechanikus falszigetelő eljárások a szerkezet roncsolásával járnak. Lehet ez a (ma már korszerűtlen eljárásnak tekinthető) falazat szakaszos kibontásával járó szigetelőlemez elhelyezés, hullámosított fémlemez besajtolás, illetve a falszerkezet résvágása és szigetelőlemez behúzása. A szigetelési technológia kizárólag talajnedvesség ellen biztosít védelmet. A módszer igen sok előnnyel jár: Az elkészített vízszintes szigetelés folytonos és jól ellenőrizhető. A vágásszélesség pontos állításával lehetőség van arra, hogy csak a falazatot vágjuk el, a nem bontható burkolatok (pl. fabetétek) épsége megőrizhető. Az utólagosan beépített műanyaglemez várható élettartalma meghaladja a függőleges teherhordó szerkezetek élettartalmát. A rések zsugorodáskompenzált, duzzadó cementhabarccsal történő injektálása teljes felfekvést biztosít, megakadályozza a szerkezet esetleges süllyedését.

Szigetelő lemezek típusa: 2,0 mm vastagságú HDPE (magas szilárdságú polietilén) vagy PP (poliproilién) lemez. 3,2 mm vastagságú, modifikált poliészterfátyol (PV) hordozójú bitumenes vastaglemez. az ékelés hatását felvevő, illetve kiegészítő szigetelőrétegként funkcionáló, 1,0 mm vastag műanyaglemez védőréteg.

A szigetelés lépései: szigetelési sík meghatározása előkészítő jellegű munkafázisok (vakolateltávolítás) a falazat szakaszos elvágása (maximális vágási szélesség egy oldalról 130 cm) a szigetelőlemez, illetve védőlemez behúzása a falazatba a falazat nem visszanyerhető, nagy terhelhetőségű, perforált műanyag ékekkel történő kiékelése a rés széleinek gyorskötő cementtel történő lezárása, injektáló csonkok elhelyezése a rések feltöltése zsugorodáskompenzált, nagy teherbírású, réskitöltő cementhabarccsal 8-10 bar nyomáson vízszintes falszigetelés felületfolytonos csatlakoztatása padlószigeteléssel, illetve lábazati szigeteléssel (bitumenes vastaglemez falszigetelés esetén, szükség szerint) befejező jellegű munkafázisok A résvágás síkját, alkalmazhatóságát az igénybevételi fokozat, illetve a helyszíni adottságok határozzák meg, ezért már az ajánlatadást minden esetben helyszíni bejárás előzi meg.