Az erőegyensúly korszakának vége

Új hatalmak jelentek meg Olaszország: gazdaságilag fejletlen, de földközi tengeri ambíciók – Ausztriát és Fro-t is zavarja Németország: „jóllakott” Keleti kérdés újra napirenden 1876 bolgár forradalom Versengés a gyarmatokért

Iparosítás és az új imperializmus Európában nincs terjeszkedési lehetőség, No a legerősebb Felgyorsult versenyfutás a gyarmatokért Új szakasz: összeomlott a spanyol birodalom (1898) Pax Britannica és szabadkereskedelem A világ ipari műhelye A bécsi rendszer fontos – de bukott – kihívás a brit hegemónia szempontjából Fro revansvágy, No gyarmatokat akar

1873-1896 gazdasági depresszió Felerősíti a versenyt és vámok újra, szabadkereskedelem bukása Szociáldarwinizmus 1884-85. berlini konferencia Szabályozta a versenyt Afrika felosztása, határok kijelölése (50 gyarmat) Rabszolgaság betiltása

NBr. Ipari hatalmát pénzügyire váltotta Befektetések 1858. India közvetlenül a korona alá Intézményépítés, iskolák, vasutak Szingapúr, Malajzia, Burma 1875. szuezi csatorna részvényei megvásárlása (1869) 1882. Egyiptom megszállása 1878. Ciprus és Afganisztán miatt Oo ellene

Fro nemzetközi hitelét szeretné visszaállítani 1880s Francia-Indokína Sziám ütközőzóna lett USA is beszáll – 1898. háború Japán – 1905. Mandzsúria; 1895. Tajvan; 1910. Korea A Holland Kelet Indiai Tsg területei is közvetlen uralom alá

Kína 1839-42. első ópium háború 1856. második ópium háború Hongkong NBr-hoz Kikötők nyitva a briteknek 1856. második ópium háború Mindenki számára nyitott lesz (Oo. USA) A szárazföldre is jogokat kaptak 1899. John Hay – Nyitott Kapuk Elve Jegyzék

Afrika Britek: Belgium – Kongó Szabad Állam No – DNY, K, Kamerun, Togo Egyiptom – Nílus – 1898. Fashoda 1899. búr háború – Rhodézia létrejön Cape – Kairó vasútvonal ötlete Belgium – Kongó Szabad Állam No – DNY, K, Kamerun, Togo Portugália – Moz, Angola, Zöld-foki Szigetek Spo – Egyenlítői Guinea

A gyarmatosítás miatt mindenki flottát épített Tocqueville jóslata De USA, Oo is saját problémák, ami miatt a peremen A gyarmatosítás miatt mindenki flottát épített Harca világpiacokért – de ingatag és kiszámíthatatlan a világgazdaság NBr, Fro, Ausztria-Ma meg akarta tartani a pozícióit No, USA, Oo, Japán, Olaszo javítani akarta

Franciaország Vereség, megalázottság 1871. márc. 28 (18) – máj. 28. Párizsi Kommün Anarchisták és marxisták – munkásosztály A poroszok elleni milíciák megmaradtak Munkásosztálybeli vezetők Febr. royalista nemzetgyűlés – Bordeauxba ment 50 e kivégezés No ellenség, Olaszo kihívás, britekkel romló kapcsolat (1882. Egyiptom, 1884. Kongó, 1893. Sziám, 1898. Fashoda)

Hadsereg nagy, de belső ellentétek Royalista tisztikar Dreyfus ügy Tartalék kevesebb, mint No A századfordulótól erősödő nacionalizmus – főleg második marokkói válság) Támadó stratégiába lökte Tőke, ipar, gépgyártás, fegyvergyártás Befektetések – Oo (vasutat kellett építenie) Cél Olaszo elszakítása a 3-as szövetségből NBr-t meggyőzték, hogy Fro léte biztonsági érdek

Olaszország Egységes 30 millió lakos Nyugtalanította Fro-t, Monarchiát 1882. megnyugtatta a Mon-t De Fro felkészült a kétfrontos háborúra É-D ellentét, antimilitarizmus, katolikus egyház ereje, gyenge tisztikar 1896. Abesszínia 1911. líbiai háborúba beavatkozik – püi katasztrófa Cél: francia flotta semlegesítése – NBr szövetsége kell

Japán 1868. Meidzsi reformok Nyersanyaghiány Cél: nyugati befolyás elkerülése Oktatás, jogrendszer, alkotmány gazdaság Hadsereg, haditengerészet Nyersanyaghiány 1894-95. háború Kínával – megszerzi Koreát, Tajvant 1902. brit szövetség 1904-5. háború Oo-gal - Mandzsúria

Németország Már a léte fenyegeti Fro-t és a Mon-t A teljes egyensúlyt megbontotta Ipar, kereskedelem, flotta, hadsereg Tripitz flottája 2. Nagy tartalékok 1914-re a legerősebb (66 millió lakos) Képzett munkások, katonák Védővámokkal támogatott mg Elektromos-, vegyipar, optika Motiváció a terjeszkedésre

Diplomáciája gyenge 1890 után Földrajzilag sem kedvező helyzet Weltpolitik nyugtalanítja a világot Pl. bagdadi vasút terve Gyarmati terjeszkedését nem engedik Belpolitikában nem egységes célok Tengerészet, hadsereg, bankok Nacionalizmus Emiatt kell látványos külpolitika

Osztrák-Magyar Monarchia Lassú iparosítás, de beérte Fejlett mg és élelmiszeripar Mo-n Vas, acél, textil, szén GDP = Fro-gal Elektromosság és vasútépítés Területi és társadalmi különbségek Szlávok a legszegényebbek Nemzeti összetartás nem kompenzálja 1867. ellenére állandó ellentét Mo-gal Haditervek Mo megszállására

A kisebbségek már a századfordulóra szétfeszítik Románia, Szerbia Lengyelek helyzete volt a legjobb Konfliktus a Balkánon és Olaszországgal Hadsereg az egyetlen intézmény, ami egyesítette a nemzetiségeket A költségvetése GDP arányosan elmaradt Flotta jelentéktelen Elfogadott, hogy No kell a biztonsághoz