Információs technológiák terjedése és hálózatosodás a gazdálkodók körében: lehetőségek és korlátok Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Gazdaháló Konferencia 2012 Gödöllő, augusztus 30.

Honnan hová?

Az iparosodás jelei és azokon túl •Nagy volumenű termelés •Specializált gépek •Eljárások és termékek standardizálása •Menedzseri szemlélet előtérbe kerülése •A „hatékonyság” mint vezérelv használata (Every farm a factory - Fitzgerald)

A gazdálkodó munkakörnyezete és interakciói

Alapvető információk a mezőgazdaságban •hazai (regionális) és EU-s agrár-, vidékfejlesztési és környezetvédelmi szabályozás •EU-s és fennmaradó nemzeti agrár-, vidékfejlesztési támogatási rendszer •a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) agrárszabályozása •hazai (helyi, regionális), EU-s és világ agrárpiaci információk (trendek, árak, hírek,minőségi elvárások) •input termékek piaca (trendek, árak, hírek) •szolgáltatási, finanszírozási és földpiaci trendek, árak, hírek •termeléshez szükséges környezeti információk (időjárás, növényvédelem, állat- és növényegészségügy) •technológiai ismeretek (alkalmazott kutatási eredmények)

Hungary – a rural country

A „csodafegyver”(?): IKT •Gyorsabb, pontosabb információellátás •Új típusú információk •Több, versenyző információforrás •Egyablakos hozzáférés •Könnyű információ- és tapasztalatcsere •Könnyebb együttműködés más gazdálkodókkal, szakértőkkel Az előnyök ellenére nincs tömeges elterjedés

Az információmenedzsment egyéni útjai „Mint egyéneknek, a gazdálkodóknak megvannak a preferált információs forrásaik, amelyek között annak fényében választanak, hogy milyen specifikus információra van szükségük. Az információgyűjtés mélysége az információhoz kapcsolódó döntés bonyolultságán és fontosságán múlik.” (Hill)

Az információs technológiát befolyásoló tényezők A gazdálkodó személye (kor, tapasztalat, személyiség, iskolázottság) Közösségi kultúra (kapcsolati háló, szervezeti tagságok) A gazdaság jellemzői (méret, típus, komplexitás, fekvés) Célok Döntéshozatali és információkezelési stratégiák Bizalom

Innovációk diffúziója? Vagy valami más? •Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket. (Valente) •„…akkor beszélhetünk diffúzióról, ha a számítógépek iránti igényt és a szakismereteket a már felhasználó személyek vagy háztartások adják át a még nem felhasználóknak.” (Eranus-Láng-Letenyei) •Faktorok: relatív előny, kompatibilitás, komplexitás, kipróbálhatóság, megfigyelhetőség

Diffúzió(?) és adaptáció Magyarországon Egy hazai kutatás alapján (Eranus-Láng-Letenyei): Személyes kapcsolatok hatása 35,7% Intézményes kapcsolatok hatása 64,3% (munkahely, iskola, hivatalnok ismerős) Felhasználásbeli különbségek (e-Kérelem igényfelmérés, 2008): Kor, iskolázottság, településtípus A nem használat okai: Nem érdekli: 32 százalék (Információs írástudás?) Túl bonyolult: 20 százalék Túl drága: 15 százalék

Egy fókuszcsoportos kutatás tanulságai •Intézmények, szerepének megerősítése •Marketing és értékesítési lehetőségek hiánya •Hálózati diszfunkciók lokális szinten •Személyre szabottabb szolgáltatások igénye (bizalom, biztonság, használhatóság, tartalom) „Ha meg tudnak győzni, akkor miért ne?”

Kommunikációs eszköz és/vagy célszerszám?

Vége