A többfokozatú képzés kezelésének problémái a TVSZ-ben László Gyula.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az új felsőoktatási törvény koncepciója Mi várható a felsőoktatásban
Advertisements

Alapképzések kreditjeinek elismerése a mesterképzésben - a TTK-s megfontolások Dr. Varga Zsuzsa OKT egyetemi docens SZTE-TTIK.
 Szociális alapú ösztöndíj kifizetésére: Rendszeres Szociális Ösztöndíj, Rendkívüli Szociális Ösztöndíj, Alaptámogatás, Szakmai Gyakorlati Ösztöndíj,
Felnőttképzés az új OKJ rendszerében
A gazdaság és az oktatás együttműködése
„Szakmai gyakorlat a felsőfokú szakképzésben” WORKSHOP A szakmai gyakorlat megszervezése gazdálkodó szervezetnél, gyakorlóhelyek kiválasztása, minősítése.
Tájékoztató mesterszakos hallgatók részére
Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia november 17. dr. Princzinger Péter.
A bolognai folyamat 2006 Magyar Bálint oktatási miniszter december 14.
Felsőoktatás a közjó szolgálatában Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
V. ETR konferencia április Fogalomrendszer: ETR & ETN Kodácsy Tamás etn at kodasoft.hu.
© 2005 The Gallup Organization T HE G ALLUP O RGANIZATION 1 MAGYAR GALLUP INTÉZET Országos Kreditmonitoring Projekt 2005.
A két tanítási nyelvű képzés helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Fazekas Csaba a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese a Kétnyelvű Iskoláért.
Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái szeptember 30 - október 1. Pécs Trendek és politika a magyar felsőoktatásban.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
Képzések a pécsi bölcsészkaron
Kommunikáció az egyetemen c. konferencia ápr. 28.
A mesterképzések lehetőségei a Bologna- rendszerben.
Munkajogi alapismeretek
Radnainé Gyöngyös Zsuzsanna egyetemi docens tanszékvezető
Tájékoztató Tájékoztató a BA/BSc képzésekben résztvevő hallgatóknak a szakirány választás, a tanári mesterképzésbe való belépés feltételeiről és lehetőségeiről.
Az FSZ képzés és az új OKJ valamint a tervezett törvénymódosítások Bánhidyné Dr. Szlovák Éva PhD. felnőttképzési igazgató .:
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar mkk. ejf
Bölcsész mesterképzések – kitörési pontok és az akkreditációs folyamat tanulságai Dr. Brenner Koloman ELTE BTK dékáni megbízott.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Kommunikáció az egyetemen hallgatói konferencia Pécs, április 26.
Munkahelyi egészség és biztonság
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ február.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Szakirányválasztási eljárás - Orientációs eljárás.
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
TANÁRKÉPZÉS A BOLOGNAI RENDSZERBEN Gaál István DE TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettes.
TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz.
Képzési és Kimeneti Követelmények A gazdaságtudományi képzési terület tapasztalatai László Gyula Budapest, február 9.
Informatika MSc képzés problémái Szegedi Informatikai Találkozó 2009 kerekasztal beszélgetés.
A duális felsőoktatási képzés „kecskeméti” modellje
László Gyula1 Szakmai gyakorlat Szakdolgozat Záróvizsga Tájékoztató a BA III.-IV. évfolyamnak.
Szilágyi Szilvia1 A szakmai gyakorlat szabályai.
Közoktatás-fejlesztési főosztály Friss Péter főosztályvezető
Projekt megnevezése: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem (TÁMOP / ) Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi.
Felsőoktatási Szakképzés
Némethné Kárpáti Nóra mb. tanulmányi osztályvezető
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Oktatási és tanulmányi kérdések a Gazdaságtudományi Karon
A Bologna-folyamat a munkáltatók szempontjából Gerner Péter
2014. november 26. Tordai Péter igazgató Tempus Közalapítvány
A doktori képzés aktuális kérdései Doktoranduszok Országos Szövetsége Szombathely © dr. Kocsis Miklós.
Tájékoztató előadás a szakról ELTE PPK Nyílt Nap január 29. Sportszervező BSc.
Tanulmányi Átlagok 2010/2011 tanév őszi félévéig Korrigált Kreditindex (KKI) Súlyozott Tanulmányi Átlag 2010/2011 tanév tavaszi félévétől Ösztöndíj Index.
Új Nemzeti Kiválóság Program Ösztöndíjak Bírálati szempontok: Dr. Hórvölgyi Zoltán (tudományos dékánhelyettes)
Specializáció választás
Specializáció választás
Ösztöndíj-lehetőségek
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
Az Erasmus eredményei dióhéjban
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
Idegen nyelvek tanítása az alternatív iskolákban
TÁJÉKOZTATÓ A FAKULTÁCIÓ VÁLASZTÁSHOZ
Nappali mesterszakjaink
Hiányzó kreditek (30-60) MBA és Számvitel mesterszak
Ágazati stratégia vs. intézményi implementáció
tanév 1. félévében szakmai gyakorlatot teljesítőknek
Előadás másolata:

A többfokozatú képzés kezelésének problémái a TVSZ-ben László Gyula

(1) Elvi alapvetés Bologna: •adottság és támogatandó a többfokozatú képzés, •adottság és támogatandó a kreditrendszer, •… és mindezt egy lehetőleg egységes, áttekinthető és működőképes szabály- rendszerbe (TVSZ-be) kell/ene/ foglalni.

(2) Egy intézmény – egy TVSZ 2006 után egy (integrált) felsőoktatási intézménynek csak egy TVSZ-e lehet. a)Eltérő kari szokások, kultúrák ütközése. Hogyan kezelhető? Meggyőzéssel? Kényszerrel? Egyszerre? Fokozatosan? b) Eltérő kari szabályzatok egységesítése. Egyeztetett, egységes szabályok, eljárások kellenek. Felduzzasztott egyetlen szabályzat? Csak rövid, keret-jellegű? Egységes szabályzat, „minimalizált” kari mellékletekkel?

(3) Megváltozott feltételek: Tömegoktatás és kreditrendszer a) Nagy tömeget csak egységes, kevés eltérést megengedő szabályozással lehet szervezni, irányítani. Szigorúbb keretek, eljárásrend. b) Miközben a kreditrendszer és az FTv. nagyobb szabadságot ad és igényel.  Egyéni tanterv.  Harmadik eredménytelen tárgyfelvétel alatt/után kétszer figyelmeztetni?  A párhuzamos tárgyfelvétel „alanyi jog”?  Egyre kevesebb cím a tanulmányi ok miatti megszüntetésre.

(4) Felmenő rendszerben hatályossá váló változások Elvileg a belépéskori jogszabályok érvényesek (felmenő rendszerek) –Hány évig kell fenntartani egy már nem létező képzést egy-két hallgató miatt? Hányfajta szabályrend, tanterv párhuzamos megtartása várható el egy szervezet irányításától? –Már nincs is hatályban a régi KKK. –Egyes juttatások viszont azonnal hatályosak. –A halasztás új szabályai is felmenőek, - de a régi szabály már nem található. –Melyik tanterv szerint haladjon? Ekvivalencia-táblázatok.

(5) Régi/új, változó fogalmak a)utóvizsga – javító vizsga; javító vizsga – értékemelő vizsga b)a kredit-rendszerben nincs évfolyam – a statisztikában megmaradt c) tanterv és tanrend; tantárgy, kurzus, tárgyelem

(6) Kreditrendszer – elvek a) Elvileg egy kp = 30 munkaóra. TTK: 1 kontakt óra = 1 kp, KTK: 1 kontakt óra = 1,5 kp. b) Ftv: egy adott ismeretanyagért csak egyszer adható kredit. Programon belül, vagy programok között? Ld. FSZ – BA. c) Egy ismeretanyag többször is számonkérhető? Legyen szigorlat vagy ne legyen? d) A szakdolgozat / diplomamunka hány kredit? 0? 10? 15? 30?

(7) Kreditrendszer – mobilitás a) Elvileg szabad mozgás – eltérő belépési küszöbök mellett b) Csak felsőoktatási kredit fogadható el: a felsőoktatási és középiskolai FSZ egyaránt 55-ös OKJ c) Nincsenek kreditmegállapodások – mi lesz a KÁB- okkal a felvételi idején…

(8) Kreditrendszer - kreditindex a) A hallgatói teljesítmény mérése vs. ösztöndíj- számítási szempontok b) Kreditindex: a félév a mintatanterv szerint sem mindig 30 kp… c) Korrigált kreditindex: csak egy félévre jó…

(9) Képzési ciklusok I. a) FSZ: –Kétfajta (hallgatói és tanulói) szabályrendszer él párhuzamosan. –Kevésbé „befogadott” és szabályozott a TVSZ-ben. –Hallgatói szerződés? Szakmai gyakorlat? b) BA: –A legjobban szabályozott – már ismerjük. –Kivétel: szakirány-választás, szakmai gyakorlat – még nem ismerjük.

(10) Képzési ciklusok II. c) MA: –Még nem tudjuk… –A felvételi szabályzat tanulsága: külön szabályzat (?) d) PhD: –Lebeg a TVSZ és a Doktori szabályzat között (a doktori iskolák relatív önállósága). –36 hónapos egybefüggő tanulmányi idő, nincs (?) félév, vizsgaidőszak, sillabusz, nehezen alkalmazható rá a TVSZ. e) Szakirányú továbbképzés: –Kevésbé szabályozott. –Minőség-ellenőrzés??

 Köszönöm a figyelmet!  … és beszéljük meg!