Kovácsné Lakatos Szilvia INFORMATIKA III Kovácsné Lakatos Szilvia

AZ INFORMATIKA MÚLTJA Az őskorban a számolás rögzítése: csontokra vésett rovások, kövek, pálcák, csomók egy kötélen stb. A matematikai műveletek megkönnyítésére: ABAKUSZ 1642: Az első összeadógép: Blaise Pascal 1672: Gottfried Wilhelm Leibniz: a négy alapműveletet és a gyökvonást is el tudta végezni gépével 1805: Joseph Marye Jacquard: programvezérlés elve: műveleti kártyák segítségével forradalmasította a textilipart 1874: George Boole és Augustus de Morgan kidolgozták a formális logikát. (Boole-algebrát)

AZ INFORMATIKA MÚLTJA 1880: amerikai népszámlálás: 55 millió ember adatainak feldolgozása: 500 ember 7 év alatt 1890: Herman Hollerith: lyukkártyás adatfeldolgozó gépével 4 hét alatt elvégezte az adatok feldolgozását. 1914: Leonardo Torres Quevedo: lebegőpontos számábrázolás 1936: Alan Turing: univerzális számítógép matematikai modellje. 1936-38: Konrad Zuse: első szabadon programozható elektromechanikus számítógép (Z1) 1943: Claude Shannon: elektromos kapcsolások és a logika kapcsolata

AZ INFORMATIKA MÚLTJA Az első automatikusan működő általános célú digitális számítógép: MARK1: Howard Aiken Az első elektronikus számítógép: ENIAC. Katonai célokra fejlesztették ki, elektroncsöves számítógép. EDVAC: Neumann elvei alapján készült: belső programtárolású. UNIVAC: Az első kereskedelemben is kapható számítógép Nyomtatott áramkötök (NYÁK) megjelenése: II. VH.

AZ ELSŐ GENERÁCIÓS GÉPEK Az első generációs számítógépek (1945-54) fő jellemzője az elektroncsöves áramkörök. 1948-ban megfogalmazták az elektronikus-digitális számítógépekkel kapcsolatos alapelveket (Neumann-elvek): Tárolt program elve Címezhetőség elve Önálló adat be- és kiviteli eszközökkel rendelkezzen Bináris számrendszeren alapuljon, és elektronikus legyen Képes legyen alapvető logikai műveletek elvégzésére

MÁSODIK GENERÁCIÓ A második generációs gépek (1955-64) fő jellemzője a tranzisztoros áramkörök és a mágneses háttértár. 1947: Tranzisztor felfedezése: William Shockley kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni a tranzisztorokkal. 1955: Ferritgyűrűs memória: Jay W. Forrester Kifejlesztették az első operációs rendszereket és programnyelveket (FORTRAN, COBOL, BASIC)

HARMADIK GENERÁCIÓ A harmadik generációs számítógépekre (1965-74) a szilícium alapú integrált áramkörök a jellemzők. Az IC-t 1958-ban fedezték fel, de csak 65-ben alkalmazták először a számítástechnikában. Megjelenik a monitor és a billentyűzet is. Terjed a mikroprogramozás, ami egyszerűsíti a processzorok tervezését és működését.

NEGYEDIK GENERÁCIÓ A negyedik generáció (1974-től napjainkig) fő jellemzője a mikroprocesszor és a magas szintű integráltság. Egyre nő a szoftverek jelentősége, az új technológiák hatására egyre gyorsabbak, kisebbek és olcsóbbak a számítógépek. A programozás szinte kizárólag magas szintű nyelveken történik.

ÖTÖDIK GENERÁCIÓ 1981-ben Japánban jelentettek be egy új, 10 éves kutatási tervet. Fontos alkotórésze a mesterséges intelligencia, szakértői rendszerek, szimbólumokkal való műveletvégzés. A cél: intelligens számítógép létrehozása, ami lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, következtetni, dönteni. A fejlesztést 1993-ban zárták le és sikeresnek értékelték… Ez a prototípus a világ leggyorsabb és legnagyobb olyan számítógéprendszere, amely tudásalapú információfeldolgozásra képes.

A JÖVŐ Beszéddel vezérelhető számítógép A méretek egyre kisebbek, a processzorok egyre gyorsabbak. Nanotechnológia: atomi szintű eszközök és adattárolás Másik út az igazi emberi gondolkodás modellezése: párhuzamos feldolgozás kutatása Harmadik terület a számítógépes hálózatok feljődése. Folynak a kutatások a gyorsabb ún. optikai számítógépek kifejlesztésére is. Itt az információt fényimpulzusok hordozzák.

MŰKÖDÉSI ELV KÜLSŐ PROGRAMVEZÉRLÉS Egy egyszerű 4 műveletes kalkulátor fő komponensei: billentyűzet: számjegyek (0-9), műveletek begépelését teszi lehetővé. kijelző: egyetlen szám megjelenítésére alkalmas. processzor: regisztereket tartalmaz: eredményregiszter, műveletregiszter, adatregiszter. Ez egy külső programvezérlésű berendezés, belső programot nem tárol, önálló tevékenységre nem képes.

MŰKÖDÉSI ELV B. BELSŐ PROGRAMVEZÉRLÉS Egy belső programvezérlésű számítógép billentyűzete a számokon és a műveleteken kívül az ábécé betűit is tartalmazza, kijelzője általában egy monitor, ami szöveg és grafika megjelenítésére is alkalmas. Rendelkezik memóriával, ami elektronikus tárolóeszköz. Nemcsak adatokat, hanem a gépet működtető gépi utasításokat (programot) is tartalmaz. A processzor hasonlít a kalkulátoréhoz, de a memóriában tárolt gépi utasításokat hajtja végre. Az ilyen gép képes önállóan, tetszőleges ideig kezelői beavatkozás nélkül működni.