SZÁMÍTÁSTECHNIKA © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest.

Az előadások a következő témára: "SZÁMÍTÁSTECHNIKA © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest."— Előadás másolata:

1 SZÁMÍTÁSTECHNIKA © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest

2 A tárgy célja általános számítástechnikai alapműveltség a mindennapi munka hatékonyságának növelése felhasználói szintű ismeretek –szövegszerkesztés (Word) –táblázatkezelés (Excel) –prezentáció és grafika (PowerPoint) –szükséges információ megszerzése –kommunikáció

3 Tematika Bevezető Kiadványszerkesztés (2 óra) Táblázatkezelés Vírusok, vírusvédelem Prezentáció és grafika digitális fényképezés Hardware ismeretek Adattömörítés Szerzői jogok Beszámoló

4 Feltételek 1 óra előadás 2 óra gyakorlat 2 zárthelyi (gyakorlati feladatok megoldása) 35-35 pont, legalább a felét el kell érni 1 teszt (az előadások anyagából) 30 kérdés – 30 pont gyakorlati jegy: 0 - 50 pont: 1 51 - 63: 2 64 - 76: 3 77 - 90: 4 91 - 100: 5

5 Irodalom dr. Kovács Tivadar - dr. Kovácsné Cohner Judit - Ozsváth Miklós – G. Nagy János Mit kell tudni a PC-ről? Az OKJ és ECDL vizsgákhoz szoftver kézikönyvek,...

6 Mit tud a számítógép? Gondolkodik …

7 Mit tud a számítógép? Gondolkodik … NEM! Programot hajt végre amelyet emberek írnak amely cserélhető

8 Nem helyettesíti az embert! A programkészítés folyamata A probléma megfogalmazása A megoldási módszer (algoritmus) kitalálása A program elkészítése A program bevitele A program működtetése

9 Tehát miért használható a gép? Gyorsan megoldja a feladatot A módszert tetszőleges mennyiségű adatra tudja alkalmazni Jól és megbízhatóan dolgozik (?!) Ha a problémát akár egyetlen ember megoldotta a világon...

10 A számítógép és a felhasználó A számítógép megold bármilyen problémát, HA a megoldás módját közöljük vele

11 Buktatók Összeeszkábált gép Silány program Mindent-a-számítógéppel-akarok- csinálni

12 Ki az okosabb? MI! ha MI nem írunk rá programot, és MI nem működtetjük, akkor mire jó a gép? … Na ugye!

13 Nem kell félni! “Mi lesz, ha elrontom?” “Mi lesz, ha rosszul csinálok valamit?” Semmi! maximum megformázzuk a winchestert...

14 Beszélgetés a géppel A gépnek lelkivilága van, mint a barátunknak, barátnőnknek. Beszélgetni kell vele!

15 Beszélgetés a géppel A gépnek lelkivilága van, mint a barátunknak, barátnőnknek. Beszélgetni kell vele! Parancs (Hiba)üzenet...

16 Beszélgetés a géppel Hogyan segít a gép? üzenetsor állandó (feladatú) billentyűk hangjelzés...

17 Hibaüzenetek A gép “csúfolódik” Nem árt (a gépnek) (Mindenki volt kezdő…) A gép nem jegyzi meg, hányszor hibáztunk...

18 Hibaüzenetek Vegyük észre!!! Fejtsük meg! (angolszótár) Derítsük fel az okot! Hárítsuk el a hibát!

19 Egy kis történelem... Fodor János előadása alapján

20 Egy kis történelem... Számítástechnika -- számolás kapcsolata Ősember - ujjak Rómaiak - calculus (agyagtábla párhuzamos vonalakkal); kalkulátor digitus - ujj; computare - rovásfára felróni Európa, XII. sz.: az egyszerű alapműveletek is csak az egyetemi szintű képzésben! (római számok...)

21 Egy kis történelem... 1642: Pascal - az első ténylegesen működő számológép (négy alapművelet) XVI-XVII.sz.: textilipar - új alkatrészek fogasléc, fogaskerék, bütyköstengely ezek a mechanikus számológépek fejlődéséhez járultak hozzá (a négy alapműveletet elvégző gépek) 1805: lyukkártya (Jacquard)

22 Egy kis történelem... Nem lehet e mechanikai lehetőségeket a számolásban is felhasználni? 1828, Babbage: differenciagép (matematikai táblázatok készítésére) a programozott gép ötlete - ezért tekintik a számítógép egyik szülőatyjának megvalósítása 1944-ben (Aiken) a gép neve: Mark I. mechanikus alkatrészek, elektromechanikus jelfogók és kapcsolók

23 Egy kis történelem... 1880, USA: népszámlálás 55 millió ember adatai feldogozás: 500 ember 7 évi munkája mire megjelentek a feldolgozott adatok, már nem voltak érvényesek! 1890, USA: népszámlálás feldolgozás: 4 hét alatt, Hollerith gépével lyukkártyagép + elektromágneses számláló –az IBM elődjét alakította meg (1896)

24 Egy kis történelem... 30-as évek: kettes számrendszer egyszerűsíti a gépi számítástechnikát (adattárolás, logikai műveletek is) a Mark I.-ig: 0. generáció

25 1. generáció (~1958-ig) ELEKTRONCSŐ lyukkártya, lyukszalag ENIAC gép: 1000 művelet másodpercenként Neumann János, 1944 - a számítógépek működésének alapelvei

26 Neumann János - alapelvek Soros működés, teljesen elektronikus egyszerre egy művelet, nagyon gyorsan Kettes számrendszer használata elektronikusan könnyebben megvalósítható Belső memória alkalmazása nem kell minden lépés után az embernek beavatkoznia, a belső memóriában a részeredmények tárolhatók

27 Neumann János - alapelvek Tárolt program elve az utasítások számként kifejezhetők ugyanúgy a belső memóriában tárolhatók, mint bármely más adat a gép önállóan képes dolgozni (program) Univerzális gép nem kell különféle gépeket készíteni speciális feladatokra

28 2. generáció (~1965-ig) tranzisztor megbízhatóbb, jóval kisebb méret és energiafelvétel, mint az elektroncső esetén 1955: az első tranzisztoros számítógép operációs rendszerek megjelenése programozásuk könnyebb áttörés a kutatásban, az iparban, stb 1 millió művelet másodpercenként

29 3. generáció (~1972-ig) integrált áramkör (IC) vezetékek helyett nyomtatott áramköri lapok a méret sokadrészére csökken a tárolókapacitás nő winchester, monitor, programnyelvek kompatibilis gépcsaládok a szoftver súlyának növekedése 10-15 millió művelet másodpercenként

30 4. generáció (~1990-ig) LSI (nagy bonyolultságú áramkörök) 70-es évek eleje: 3 mm élhosszúságú lapon 2000 tranzisztor, ellenállás, dióda Microsoft IBM PC (1981) 100 millió művelet másodpercenként

31 5. generáció (~1990-tõl) VLSI áramkörök mesterséges intelligencia 1000 millió művelet másodpercenként 200-300 millió tranzisztor egy processzorban 65 nm-es technológia

32 A gép darabjai Gép Monitor Billentyűzet Egér Nyomtató

33 A gép összerakása Csatlakozók Mindennek megvan a helye Elektromos hálózat Monitor Billentyűzet Egér COM, LPT Midi, Joystick, Audio USB

34 tápkábel ventillátor monitor táp billentyűzet monitor Egér, modem nyomtató

35 Soros csatlakozó (egér, modem) Párhozamos csatlakozó (nyomtató) csavarok

36 A gép Gombok és kapcsolók Billentyűzet

37 Space, szóköz Alt Ctrl Esc(ape) F1-F12 Tab Caps Lock Shift „nyilak”Shift ENTER (lf, cr) Backspace Numerikus billentyűzet

38 Bekapcsolási hibajelenségek Nem indul a ventillátor Nem indul a monitor Indul, csak nincs kép Egyfolytában csipog a gép “Keyboard Error” “Non system disk or disk error”