A képek és a szövegrészek forrása: Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997.  Az antik világ Corvina 1990  Cincia Valigi: Róma és a Vatikán Plurigraf 1994.

Az ókori Róma művészete Összeállította: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása: Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? – kattints az gombra!

Bevezető Előzmények: Görög kultúra hatása Szobrok és freskók másolatai Vallás Istenek:- a bölcsesség szülöttei Görög mitológia hatása Történelmi korszakok: Királyság kora Köztársaság kora Császárság kora Újat alkottak az építészet és a portrészobrászat területén

A RÓMAI BIRODALOM

Freskó Nedves vakolatra festett kép. Száradáskor a vakolat mélyebb rétegeibe is beszívódik a festék, ezért rendkívül időálló.

Portré Személyekről készült művészi arckép (festmény, szobor vagy fotó), mely hűen tükrözi az ábrázolt személy külső és belső tulajdonságait. Bevezető Marcus Aurelius

Építészet Pantheon (Róma)

Templomok Pantheon Belső tér hangsúlyossága Kör alaprajz (centrális elrendezés) Kupola öntött betonból

Vízvezetékek Pl.: Pont du Gard Vízvezeték és híd Jellemzői: ritmus, könnyedség. Vízvezetékek Róma a vízvezetéket hordozó hidak építésével jelentős mértékben hozzájárult az ókori települések civilizálódásához.

Pont du Gard A Pont du Gard ipari létesítmény. Hossza 275 m, magassága 49 m. A pontosan faragott köveket malter nélkül illesztették össze. Ez a híd része annak a vízvezeték- és hídrendszernek, amely a dél-franciaországi Nimes városától 48 km hosszan húzódott az Uzes közelében található Eure-forrásig. Funkcióját tekintve köz-hasznú építmény, mindenféle dísz és ciráda nélkül. A kor vízel-látási rendszerének mintapéldája. A műszaki és művészeti érté-kek sajátos harmóniája emeli ki a hasonló építmények sorából. Az építményt boltívek ismétlődő sora, és ezek aránya teszi könnyeddé, harmonikussá. A boltívet kissé ék alakúra faragott kövekből rakták a függőleges pillérekre két oldalról szimmetrikusan. Ahol az ív összeért un. zárókő támasztotta meg. Ezután már terhelhető a boltív, hiszen a tömeget a boltív a pillérekre vezeti.

Colosseum dór, ión, korinthoszi oszlopok emeletenként Cirkuszok

A Colosseum felülről Ellipszis alaprajz

A Colosseum Az Amphiteátrum Flavium (ez a Colosseum igazi neve) építése i. sz. 72-ben Vespasianus idejében kezdődött és 80-ban Titus avatta fel. A megnyitási szertartást 100 ünnepnap követte. Az ünneplés folyamán kb. 2000 gladiátor és 9000 vadállat vesztette életét. Az amfiteátrum négy emelet magas. A három alsó emeletet boltíves nyílások képe-zik, a negyedik emeleten téglalap alakú ablakok vannak. Mind a három boltíves emeleten 80 bejárat volt. A legalsó emeleten a bejáratok számozva voltak, kivéve azt a négyet, mely megfelel az épület tengelyeinek. A hosszú tengelyeken volt az épület főbejárata (egyiken a gladiátorok érkeztek, a másikon szállították el a halot-takat), a rövid tengelyeken a két császári bejárat. A számok alapján a közönség megtalálta a bejáratot, mely a társadalmi rangjához méltó ülőhelyhez vezetett. Az amfiteátrum 50 ezer embert is be tudott fogadni. Az állat- és gladi-átorküzdelmeken kívül hajócsatákat is láthatott a közönség, hiszen az arénát el tudták árasztani vízzel. Az aréna alatt egész föld alatti folyosórendszer látható. Ezeken közle-kedtek a gladiátorok, itt engedték ki a vadállatokat és innen irányí-tották a játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket.

Diadalívek Titusz diadalíve A győzelem emlékét hirdetik Feliratok Domborművek Párkányzatok Egyszerűség Nemes arányok A diadalív vagy diadalkapu eredetileg növényekből készülő ideiglenes alkotmány volt. A császárok szinte mind építtettek maguknak diadalíveket saját dicsőségükre. Titusz diadalíve

Constantinus diadalíve

Constantinus diadalíve (konstantinusz) I. sz. 316-ban a császár uralkodásának 10. évfordulójára épült és a Milvius hídnál a Maxentius feletti győzelmét ünnepli (i. sz. 312). Arányainak harmonikus elosztása, a tetőrész pontos beosztása, melynek középső részén helyezkedik el az ajánlási emlék-felirat és a sok dekoratív elem ízléses elhelyezése nem kelt a nézőben túlzsúfolt benyomást. A dekorációk nagy része régi korokból származik, előtte más em-lékműveket díszített. Egyedül a hosszú keskeny frízek származ-nak Constantinus idejéből. Ez a diadalív művészettörténeti szempontból néhány igen fontos és közvetlen összehasonlításra ad alkalmat; a régebbi szobrok pontosan megkülönböztethetők a IV. sz.-ban készült művektől. Egy újfajta művészet születése érződik, mely teljesen új élet-felfogásból fakad.

Lakóházak

Vettiusok háza Átrium Lakószobák Bejárat

Római lakóház A görög és az etruszk örökséget ötvöző római lakóház a külvilággal alig érintkező épület. Kevés ablaka volt, az utcára szinte nem is nyílt, hiszen az utca mocskos, zajos. A házat kívülről nem díszítették. Helységei egy felül nyitott, oszlopos udvar, az átrium köré épültek, ez volt a ház központja, legfontosabb helysége. Az átrium közepén medence, az impluvium gyűjtötte össze az esővizet, ami a tetőnyílás, a compluvium alatt volt. Az esővizet a medencéből kis csatorna vezette egy vízgyűjtőbe, ez volt a cisterna. Az átriumban állt a házi tűzhely és az étkezőasztal. Hátul, az átrium két szárnya közt a tablinum, a családfő tartózkodási helye, a fogadóterem nyílt. A császárkori domus a tablinum mögött egy oszlopos tornáccal bővült, ez volt a peristylium, amely egy belső kertet fogott közre. Ebben a korban a család élete áttevődött az atriumból a peristyliumba és a belőle nyíló szobákba. A ház ilyen alaprajza kifejezte a római család befelé fordulását, és azt, hogy a római polgár a magánéletet mereven elválasztotta a közélettől.

Gorsium (Tác mellett található az ókori városka maradványa) Ha van rá lehetőség érdemes megnézni azokat az ókori emlékeket, amelyeket a régészek feltártak! Óriási élmény pl. Gorsiumban sétálni, és el-képzelni hogyan is nézhe-tett ki az ókorban a városka. Utalást találunk az épületek funkciójára (arra, hogy mire használ-ták), megnézhetjük a szín-házat, sőt megcsodálhatjuk a palota padlófűtésének rendszerét, hiszen ezt már akkor kitalálták a rómaiak. Melegvizet áramoltattak a padló alatti kacskaringós vájatokban, ez fűtötte a palota termeit.

Marcus Aurelius lovas szobra Ember és állat harmóniája Hárompontos alátámasztás Egyetlen épen maradt császárkori lovas szobor A szobor és környezete

Marcus Aurelius Emberséges, igazságos, tudós császár Portré

Császárok portréi Caracalla császár Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

Császárok portréi Vespasianus császár Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk. A Colosseum építtetője

Brutus (triumvirátus tagja) Császárok portréi Brutus (triumvirátus tagja) Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

Festészet Szomorú fej (Pompei) Pompei és Herculaneum két tragikus sorsú ókori város. Kb. 18 óra alatt pusztította el lakóit a Vezúv kitörése. Betemette a vulkáni kőzápor és hamu, s mint egy időkapszulában másfél év-ezredig pihent elfeledve. Egy vízve-zeték építésekor bukkantak a szinte teljesen épen maradt épületekre, ut-cákra. Így maradhattak ránk szinte teljesen épen a lakóházakat díszítő falfestmé-nyek.

Házaspár portréja Pompeiből Az asszony klasszikus mozdulattal emeli ajkához az íróvesszőt, a tógába öltözött férfi egy tekercset tart a kezében. A házaspár jellegzetesen mediterrán vonásait a festő igen pontosan ábrázolja.

I. e. II. századi görög eredeti nyomán készült freskó a herculáneumi bazilika falát díszítette.

Herculaneum

Táncoló nők Lendület, (szín- és forma-) ritmus

Pannónia ókori emlékei Aquincum (Óbuda) Savaria (Szombathely) Gorsium (Tác)

Ókori városrész romjai Gorsium (ma: Tác)

Gorsium Sírkő az i. sz. II. századból Flavia Usiau sírköve

Aquincum (ma: Budapest-Óbuda)

Aquincumi mozaik (részlet)

Savaria (ma: Szombathely)

Római művészet (vázlat) Építészet: Templomok - Pantheon Vízvezetékek - Pont du Gard Cirkuszok - Colosseum Diadalívek- Titus Lakóházak- átriumos ház Szobrászat: Köztéri szobrok -Marcus Aurelius lovas szobra Császárok portréi - külső és belső tulajdonságokat ábrázolnak Festészet: falfestmények, mozaikok -portrék