Önkormányzati Ifjúsági feladatok EA.:Bodor tamás

ifjúságI korosztályok értelmezése A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint: kb. a 8-12 évesektől a kb. 25-30 évesekig (a kortárscsoport megjelenéséről a másokért való felelősségvállalásig) a magyar lakosság 27 %-a. Az „Új Nemzedék Jövőjéért Program” szerint: a 14-35 éves korosztály. Posztadoleszcencia jelenség – jellemző az iskolába járás meghosszabbodása, a kereső munkavállalás későbbi megkezdése, a családalapítás kitolódása, a szülői családtól való függetlenedés elhúzódása.

Alapgondolatok Az ifjúság mint erőforrás – fejleszteni, támogatni kell őket (nem problémaként tekinteni rájuk), ill. elősegíteni társadalmi integrációjukat A legfontosabb társadalmi beállítódások 12 éves korig kialakulnak (dr. Dieter Tiemann) Horizontális (ágazatközi) megközelítés erősítése Strukturált párbeszéd (EU) – részvétel – participáció – a fiatalok bevonása („a fiatalok saját maguk legjobb szakértői”) Primer prevenció – elsődleges megelőzés (kiterjesztő értelemben) A helyi közösségek érzékenyítése az ifjúság ügyei iránt („végek dicsérete”)

Ifjúsági feladatok ellátása (folyamatábra) Helyzetelemzés (kutatás) Stratégia Cselekvési terv Párbeszéd Monitoring

Ifjúsági feladatok ellátása Országosan Ifjúságkutatás - Ifjúság 2008 (előtte 2000., 2004.) Stratégia: Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) Elfogadta a Parlament 2009. október 26-i ülésén a 88/2009. (X.29.) OGY határozattal. „Új Nemzedék Jövőjéért Program” – a Kormány Ifjúságpolitikai Keretprogramja Elfogadta a Kormány: Cselekvési terv - I. Cselekvési Terv: elfogadva a 1012/2010.(I.22.) sz. Korm. határozattal – lejárt 2011. december 31-én, az új előkészítése folyamatban. Jelenleg nincs ifjúsági törvény (nincs meghatározva az állami közfeladatok rendszere)

Ifjúsági feladatok ellátása Párbeszéd - nincs nemzeti ifjúsági tanács (12 szervezet megbízásából ifjúsági delegáltak; a magyar elnökség alatt - Európai Hallgatók Hálózata: AEGEE, Ifj. Konz. Kör, Magyar Ifjúsági Konferencia koncepciója) Monitoring tevékenység - nincs (Ifjúságügyi Koordinációs Bizottság volt, az Új Nemzedék Jövőjéért Programban szerepel a NIT felállításának támogatása)

Mennyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni a közügyekbe Mennyire van lehetősége a fiataloknak beleszólni a közügyekbe? (a kérdésre válaszolók százalékában) Forrás: Ifjúság2008 A politika iránti csekély affinitás összefüggésben lehet azzal is, hogy a vizsgált korosztály döntő többsége, nagyjából háromnegyede úgy érzi, hogy a politikusokat nem érdekli igazán a fiatalok véleménye. Úgy érzik, hogy az országos politikusok még a helyi politikusoknál is kevésbé figyelnek az ifjúság álláspontjára. Ez azt is maga után vonja, hogy a 15–29 évesek úgy vélekednek, alapvetően nincs beleszólásuk a közügyekbe, különösen az országos ügyekbe. Hipotézisünkkel ellentétben, az állandó lakhely szerinti település típusától független, hogy miként vélekednek a fiatalok a közügyekbe való beleszólás lehetőségéről. Elmondható azonban, hogy minél magasabb iskolai végzettségű a kérdezett – és ezzel párhuzamosan minél jobban érdeklődik a politika iránt –, annál nagyobb valószínűséggel állítja, hogy a fiataloknak van lehetőségük beleszólni az országos, illetve a helyi közügyekbe. Ugyanakkor még a diplomásoknak is csak 27, illetve 21 százaléka vélekedik pozitívan a politikai aktivitás esetleges eredményéről. A 15−29 éveseknek egyébként 52 százaléka szokott tájékozódni a helyi közügyekben. Akik tájékozódnak, azok kétszer akkora arányban vélekednek a politikába való beleszólás pozitív lehetőségeiről, illetve arról, hogy a politikusokat mennyire érdekli a 15–29 évesek véleménye.

Az önkormányzat ifjúsági tevékenységének lehetséges felépítése (folyamat jelleggel)

Helyi Ifjúsági munka Mindazon tevékenységek, amelyek az ifjúsági korosztályok és velük közvetlenül foglalkozók közötti interakciókban jelennek meg. Cselekvési tere: jellemzően a szabadidős idősáv (harmadlagos szocializációs terep) Új kihívások: a felkereső ifjúsági munka, a virtuális ifjúsági közösségi terek, az iskola nevelési, tanórán kívüli funkciója Szolgáltatásszervezési modell: multifunkciós ifjúsági közösségi terek (IKSZT, információs és tanácsadó iroda+ifjúsági klub)

Helyi Ifjúsági munka Ifjúsági szolgáltató tevékenység (ifjúsági szolgáltatások) Személyes ifjúságsegítés (tanácsadás) Közösségépítés Önkormányzati ifjúsági munka Ifjúsági projektek menedzselése (rendezvényszervezés) Ifjúsági szervezetek (alapítvány,egyesület), ifjúságsegítő intézmények Ifjúsági érdekképviseletek Virtuális ifjúsági munka

A polgármesteri hivatal lehetséges szervezeti modellje Alpolgármesterek Jegyző Aljegyző Tisztségviselői Osztály Jogi és képviselői Osztály Munkaügyi, Informatikai és Szervezési Osztály Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztály Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály Oktatási, Kulturális és Sport Osztály Közgazdasági és Adóosztály

ÖNKORMÁNYZATI feladatok 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. Fejezet –Feladat-és hatáskörök - Önkormányzati feladat- és hatáskörök 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.

Ifjúsági feladatok ellátása (LEHETSÉGES ÚT) Helyzetelemzés (ifjúságkutatás – a fiatalok szükségleteinek megismerése) Ifjúsági stratégia (hosszú-, középtávú célok, fejlesztési tervek – ennek része a szükséges döntések pl. rendeletek, határozatok meghozása) önkormányzati feladatok meghatározása Cselekvési tervek (rövid távú megvalósítás konkrét intézkedésekkel, forrásokkal, felelősökkel, határidőkkel) Párbeszéd (a fiatalokkal és közösségeikkel folytatott, intézményesített - struktúrált párbeszéd) Monitoring tevékenység (folyamatosan)

Gyermek és ifjúsági részvétel (Párbeszéd) szervezeti keretek települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok települési diákönkormányzatok gyermek és ifjúsági érdekegyeztető fórumok/tanácsok/kerekasztalok helyi ifjúsági közösségek/egyesületek, országos szervezetek helyi csoportjai ifjúsági közmeghallgatás/falugyűlés

Ifjúsági szolgáltatásrendszer A helyi ifj. szolgáltatásrendszer általános elemei: Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás Multifunkciós ifjúsági közösségi tér Felkereső ifjúsági munka, mobil szolgáltatások Virtuális ifjúsági munka Táborozás Diákönkormányzati és diákképviseleti tevékenység Képzési rendszer, szakmai-módszertani koordináció Forrásallokáció, pályázatok Gyermeki, tanulói és állampolgári jogok érvényesülése - párbeszédrendszer

Magyar ifjúságpolitikai struktúra Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális-, Családügyi és Ifjúságért Felelős Államtitkárság Ifjúsági Főosztály Országos szint NCSSZI – Kutatási Igazgatóság (Gyermek és Ifjúságkutatás) NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági Programigazgatóság FLP, GYIA, MIK, ifj. szakma képzési, módszertani fa. RISZI DA, DD, ÉA, ÉM, KD. KM, NYD Regionális Mentor hálózat (megyei ifjúsági szakmai módszertani központok – kialakulóban) Megyei Kistérségi Kistérségi pilot projektek IKSZT-k, ifjúsági közösségi terek, ifj. információs és tanácsadó irodák, ifj. referensek, ifj. segítők stb. Települési

Köszönöm a figyelmet! bodor.tamas2010@gmail.com