Egyismeretlenes lineáris egyenletek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Integritási tartományok
Advertisements

Lineáris egyenletrendszerek
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Algebrai struktúrák.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
Irracionális egyenletek
Matematikai logika.
A sűrűség.
Műveletek logaritmussal
Kalman-féle rendszer definíció
Műveletek mátrixokkal
Globális helymeghatározás Zárthelyi dolgozat Relatív helymeghatározás fázisméréssel.
Illeszkedési mátrix Villamosságtani szempontból legfontosabb mátrixreprezentáció. Legyen G egy irányított gráf, n ponton e éllel. Az n x e –es B(G) mátrixot.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Operációkutatás szeptember 18 –október 2.
Algebra a matematika egy ága
Halmazok, relációk, függvények
Bevezetés a digitális technikába
Hegyesszögek szögfüggvényei
Algebrai törtek.
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Másodfokú egyenletek.
Halmazok Gyakorlás.
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Év eleji információk Előadó: Hosszú Ferenc II. em Konzultáció: Szerda 9:50 – 10:35 II. em
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Lineáris korreláció és lineáris regresszió. A probléma felvetése y = 1,138x + 80,778r = 0,8962.
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Lineáris egyenletrendszerek megoldása
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
A tömeg.
Lineáris algebra.
Exponenciális egyenletek
Koordináta-geometria
Másodfokú egyenletek.
Ismétlő struktúrák.
Vektorok © Vidra Gábor,
Másodfokú egyenletek megoldása
Kétismeretlenes elsőfokú (lineáris) egyenletrendszerek
Szükségünk lesz valamilyen spreadsheet / táblázat kezelő programra Pl. OpenOffice, MS Excel.
Szükségünk lesz valamilyen spreadsheet / táblázat kezelő programra
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Binomiális eloszlás.
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
Lineáris egyenletrendszerek, leképezések, mátrixok
Koncepció: Specifikáció: e par exp i = eb imp bod ib Specifikáció elemzése: tulajdonságok felírása a koncepció alapján + tulajdonságok bizonyítása.
2.2. Az egyenes és a sík egyenlete
1. MATEMATIKA ELŐADÁS Halmazok, Függvények.
Lineáris algebra.
Differenciálegyenletek
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
Valószínűségszámítás II.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Algoritmizálás és programozás tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT Az algoritmuskészítés.
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI/3 HŐTAN
Algebrai kifejezések Nem tudod? SEGÍTEK!.
Hibaszámítás Gräff József 2014 MechatrSzim.
Egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség
SKALÁROK ÉS VEKTOROK.
Demonstrátorok: Sulyok Ági Tóth  István
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Lineáris egyenletrendszerek
III. előadás.
Matematika 10.évf. 4.alkalom
Előadás másolata:

Egyismeretlenes lineáris egyenletek

Kifejezések Számkifejezés Változós kifejezések Ha két kifejezést az egyenlőség (=) jelével kötünk össze, egyenlőséget ill. egyenletet kapunk.

Ha a változós egyenlőség két oldalán levő kifejezés ekvivalens, akkor ez az egyenlőség azonosság. Két kifejezés akkor ekvivalens (azonos), ha az egyikből megkapható a másik a műveletekre vonatkozó szabályok alkalmazásával, véges számú lépésben.

Az egyenlet olyan egyenlőség, amelyben legalább egy változó van. A változót az egyenletben ismeretlennek nevezzük. Ha az egyenletben csak egy ismeretlen van, akkor az egyismeretlenes egyenlet. Ha az ismeretlen elsőfokú (x, y, z, …), akkor az egyenlet lineáris.

Azok az egyenletek ekvivalensek, amelyeknek egyenlő a megoldáshalmazuk. Mely egyenletek ekvivalensek? Kösd össze őket!

példa Egy kétkarú mérleg egyik serpenyőjében 2 piros és 2 kék kocka, a másikban pedig 6 kék kocka van. A mérleg egyensúlyban van. A kék kockák mind 10 g tömegűek. A piros kockák tömege is egyforma, de nem tudjuk mennyi. Meg tudjuk-e határozni a piros kocka tömegét?

Vegyünk le 2 kék kockát mindkét oldalról!                                                                           A mérleg mindkét oldalán változtassuk felére a kockák számát! 1 piros kocka tömege = 2 kék kocka tömege = 2 ⋅ 10 g = 20 g g

Írjunk fel egyenletet! Jelöljük egy piros kocka tömegét x -szel! Vegyünk le 2 kék kockát, (azaz 20 g tömeget) mindkét oldalról! A mérleg mindkét oldalán változtassuk felére a kockák számát!

A mérlegelv szabályai: E.1. Az egyenlet egyik oldalán végzünk átalakítást, pl. disztributív törvény alkalmazása. E.2. Az egyenlet mindkét oldalából ugyanazt a számot ill. kifejezést kivonva (hozzáadva) az egyenlőség megmarad. E.3. Az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a 0-tól különböző számmal ill. kifejezéssel osztva (szorozva) az egyenlőség megmarad.