Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit tehetünk mi magunk a fenntartható fejlődés érdekében
Advertisements

Erdővagyon-gazdálkodás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Mi a CO2 lábnyom? Az CO2 lábnyom az ökológiai lábnyom részeként egy személy, szervezet, termék vagy rendezvény üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti.
Az ökolábnyom Nagypál Anna Bíborka Felkészítő: Niethammer Zoltán
A Délép Ipari Park Kft. Ökológiai lábnyoma
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
FENNTARTHATÓ(?) FEJLŐDÉS
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Digitális nyomkereső (Milyen nyomokat hagynak elektronikus eszközeink a környezeten, illetve kik követik digitális lábnyomunkat?)
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Élelmiszertermékek környezetterhelésének mérőszáma és annak érzékenysége az életciklus elemeire Environmental impact measurement of food products and its.
A gazdasági fejlettség mutatói
Sopron Május 3. Lajtmann Csaba Reflex Környezetvédő Egyesület.
Megújuló energiaforrások.
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
A Föld energiagazdasága
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az ökológiai lábnyom és számítása
Környezetértékelési módszerek
Az ökológiai lábnyom.
Ökológiai lábnyom Készítette:Kupi Marcell
Ökolábnyom Készítette: Lugosi Alexandra
Ökolábnyom Készítette: Bihari Gergely Felkészítő tanár: Homa György Beregszászi Magyar Gimnázium Beregszász, Szőlőhegy utca 25.
Cím: Az ökolábnyom Prezentációt készítette: Pető Zsombor Felkészítő tanár: Lángné Juhász Szilvia Iskola: Gregor József Általános Iskola Szeged, Fő fasor.
Megújuló Energiaforrások
Ökológiai lábnyom Öveges József Szakközép és Szakiskola
megújuló ENERGIÁK Iskola: Vak Bottyán János Általános Iskola
FÖLDRÉSZEK.
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az EU többéves pénzügyi kerete
Természetvédelem 2 Béres Csilla.
Éjféli nap a norvégiai Lofoten szigeteken.
2010. február 5-7..
Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Fenntartható fejlődés
Globális problémák, diák szemmel
Globális problémák.
Benkovics László, február 2013
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Az Amerikai Egyesült Államok ásványkincsei és gazdasága
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS?
Ökolábnyom Szabó Patrik
Itt vagyunk mi.
A globális felmelegedéssel kapcsolatos dilemmák és szkepticizmus
A fenntartható fejlődés
Az éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra (Európa)
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Globalizáció és környezeti problémák
Egyoldalú Gazdasággal rendelkező elmaradott országok THE LEAST DEVELOPED COUNTRIES REPORT 2009 alapján Mavridisz Nikosz Alexandrosz.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
Készítette: Szabó Dóra Ellenőrizte: Gerő Sándor Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum.
GEOTERMIKUS ENERGIA.
ELMONDOM HÁT MINDENKINEK a Méliusz Juhász Péter Könyvtár VII
Ébresztő! A fele elfogyott Hetesi Zsolt Vezető kutató
Ökoiskola- vetélkedő március
A geoszférák környezeti problémái
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Globalizáció.
A mezőgazdasági termelés
Ökológiai lábnyom számítás: gyakorlati alkalmazások
Előadás másolata:

Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 2800 Tatabánya, Cseri u. 35.

Az ökolábnyom nagysága és változásai! Mi a célja? Hol van jelen? Mi is az az ökolábnyom? Az ökolábnyom nagysága és változásai! Mik a vélemények róla? Források

Mi is az az ökolábnyom? A kifejezést William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.

William Rees Mathis Wackernagel

Az ökológiai lábnyom egy érték, ami megmutatja, hogy bizonyos technológiai fejlettség mellett egy társadalom mekkora területű földre, és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez.

Az ökológiai lábnyom célja Az ökológiai lábnyom fő célja, hogy az erőforrás takarékosságra felkeltse a figyelmet a fejlett ipari országokban.

Célja még hogy megelőzze a környezeti problémákat. Világra ható környezeti problémák: Klímaváltozás (elsivatagosodás, szélsőséges időjárási jelenségek, áradások, viharok, aszályok, Sarkvidéki és hegyi jégsapkák olvadása, stb.) Biodiverzitás csökkenése (fajkihalás, erdőpusztulás, genetikai sokféleség csökkenése, mesterséges ökoszisztémák terjedése, stb.) Ózonréteg ritkulása (UV-sugárzás növekedése, megbetegedések, növényi produkció csökkenése, stb.)

Hol van jelen? Az ökológiai lábnyom értéke mindenhol jelen van. Ez az érték kiszámítható egy emberre, egy csoportokra, egy régiókra, egy országokra vagy egy vállalkozásokra is.

Mezőgazdasági terület Az ökológiai lábnyom megmutatja mekkora terület kell egyes területfajtákból egy társadalom ellátásához. Legelő Mezőgazdasági terület Erdő Bioenergia termelés Vízterület Lakott terület

Az ökológiai lábnyom nagysága és változásai

A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...)

Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, ez 2,5-szer nagyobb, mint ami 1961-ben volt. De ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerterület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.

Az érték kiszámításakor figyelembe kell venni az egyes csoportok (mint például egy család vagy város) energia-, étel-, víz-, építőanyag- fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület nagyságát.

Minden emberi tevékenység felhasznál valamennyi földterület, vagy víz területet. Az ökológiai lábnyom ezeknek a területeknek az összessége, ez hat tényezőből áll össze:

„Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága”

Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha A tíz legnagyobb értékkel rendelkező ország(2004-ben): Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha Egyesült Arab Emirátusok: 8,97 ha Kanada: 8,56 ha Norvégia: 8,17 ha Új-Zéland: 8,13 ha Kuwait: 8,01 ha Svédország: 7,95 ha Ausztrália: 7,09 ha Finnország: 7,00 ha Franciaország: 5,74 ha

A legkisebb értékkel rendelkező országok(2004-ben): Costa Rica: 1,91 ha Azerbajdzsán: 1,91 ha Panama: 1,89 ha Gabon: 1,87 ha Irán: 1,85 ha Ecuador: 1,77 ha Szíria: 1,74 ha India: 0,76 ha Angola: 0,76 ha Örményország: 0,75 ha Pakisztán: 0,67 ha Etiópia: 0,67 ha Tadzsikisztán: 0,65 ha Burundi: 0,63 ha Kongó: 0,62 ha Haiti: 0,62 ha Nepál: 0,57 ha Mozambik: 0,56 ha Banglades: 0,50 ha

Az ökológiai lábnyom térségenként Ökológiai lábnyom (ha) Biológiai kapacitás (ha) Ökológiai hiány (ha) Afrika 1,33 1,73 -0,4 Ázsia, Csendes-óceáni térség 1,78 1,11 0,67 Észak-Amerika 11,7 6,2 5,5 Kelet-Európa 4,9 3,1 1,7 Nyugat-Európa 6,3 2,9 3,4 Világ 2,85 2,18

Mik a vélemények az ökológiai lábnyomról? Az ökológiailábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, legtöbbször azért, mert nem veszi figyelembe a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem igaz mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élőket külön egyénnek való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.)

Források www.google.hu http://hu.wikipedia.org