„Korszakváltás a büntetés-végrehajtásban” A fovatartottak önkárosításának megelőzési lehetőségei és ennek korlátai Dr. Hamula János 2013. 11. 05.

AGRESSZIÓ „Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozni” Ranschburg 1977

AGRESSZIÓ Agresszivitás nélkül nem lehet élni. nem tudja érvényesíteni akaratát rivalizálással teli világunkban, akiből ez teljesen hiányzik

Autoagresszió a mindenfajta hatalom nélküli, tehetetlen  egyén önmaga ellen irányuló agressziója (Ez gyakran része lehet egy tagolt zavarspektrumnak, és kapcsolatban állhat öningerléssel.)

Indirekt destruktív magatartás alkoholizmus, drogfogyasztás, kockázat vállaló viselkedés (risk taking behavior) inger kereső magatartás(sensation seeking) újdonság kereső magatartás (novelty seeking)

Önkárosító viselkedés (Self-Injurious Behavior, SIB) az önkárosító viselkedés (SIB) a figyelem megragadásának egyik leghatékonyabb módja, olyannyira, hogy bármi legyen is eredetileg az a hatás, amely megkísérli megszakítani az önkárosító viselkedést, egyben elegendő ok lehet annak állandósításához (Oliver & Head, 1990)

Önkárosító viselkedés 1802-ből 149 serdülő (>8%) jelzett önkárosító magatartást, köztük több lány (10%), mint fiú (6%). A legtöbben éles szerszámmal vagy égetéssel tettek kárt magukban. A serdülők kevesebb mint 1%-a számolt be öngyilkossági szándékkal összefüggő önkárosító magatartásról. Huszonéves korra az önkárosító magatartásról beszámolók aránya 3%-ra csökkent, a nemek között már nem volt egyértelmű különbség, egyik önkárosítási mód gyakorisága sem volt kiemelkedő. (Moran P 2012)

A totális intézmény A börtön a totális intézmény (Goffman, 1961) az emberi élet 3 legfontosabb szférája (munka, szabadidő, alvás) egy helyen, nagy számú társ közvetlen közelségében, azonos résztvevőkkel, azonos autoritás alatt, mindenkire egyformán érvényes formális szabályok szerint zajlik, és a különböző tevékenységek összekapcsolódnak egy racionális tervben (napirend), aminek célja az intézmény hivatalos céljainak megvalósítása

A börtön Elvont A szabadság A kényelem A heteroszexualitás Az autonómia A biztonság

Depriváció csökken az önbecsülés, csökken az önértékelés, megnő a szorongás, az énkép negatívizálódik.

Prizonális frusztráció Személyzet frusztrációs hatása személyzeti elvárások konfliktusok nem teljesült igények szabályokkal való ütközés a fokozott igazságérzetre épülő sérelmek izoláció az ingerkereső magatartás gátoltsága

Prizonális frusztráció A fogvatartottak frusztrációs hatása a csoportban elfoglalt hely a csoporton belüli interakciók ellenséges beállítódás anyagi ellehetetlenülés nem értékrendnek megfelelő csoport környezet

Háttere örökletesség szociokulturális hatások (= szocio-genetikus öröklés) problémákkal megbírkózni nem tudás (inszufficiens coping) örökletes hajlamot mutató betegségek (szkizofrénia, PMD, bipoláris kórkép, major depresszió) impulzív-agresszív viselkedésre való hajlam

Személyiség sajátosságai nem szereti önmagát érzékeny az elutasításra krónikus dühöt érez önmagával szemben elfojtja a másokkal szembeni dühét agresszív érzéseit impulzív és az impulzivitását nem tudja kontrollálni nem tervez előre Ingerlékeny a stressz ellen rossz megküzdési stratégiái vannak hajlamosak a szituációkból elmenekülni nem érzékelik a külső megerősítést, belső nem képes a késleltetésre

Gyógyszeres beavatkozás D-2 receptor blokkoló - haloperidol Szerotonin (5-hydroxytryptamin – 5HT)szint növekedését elősegítő gyógyszerek - buspiron Béta blokkolók csökkentik az agresszív epizódok számát Antiepileptikum csökkenti az agressziót - carbamazepin

Pedagógiai módszer A jutalmazó olyan eszközök birtokában van, ami az irányított szükségleteinek kielégítését szolgálja. A büntető olyan eszközök birtokában van, amelyekkel, kényelmetlenséget okozhat

Pedagógiai módszerek jutalmazás ha az irányított erősen vágyik a jutalomra, ha a felajánlott jutalom kielégíti valamilyen szükségletét, ha képtelen önmaga kielégíteni igényét, függenie kell az irányítótól ha a jutalom értékét veszti vagy időben túl távoli ha az el nem fogadható viselkedés beválik ha a jutalom elérése túl nehéz

Pedagógia módszer- büntetés Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. Büntetni nem szabad más jelenlétében, ez megszégyenítés Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, (tanult tehetetlenség)

Pedagógia módszer- büntetés ha az elrettentő, fenyegető, ha az megfosztja valamitől, ha elég elrettentő, hogy a nemkívánatos viselkedést megszüntesse ha képtelen elmenekülni a büntető helyzetből.

Pszichoterápia az együttműködésre és kölcsönös támogatásra irányuló magatartásformák megtanulása az empátiás készség és a tolerancia fejlesztése megfelelő önértékelés és önkontroll kialakítása

Büntetés végrehajtási módszerek 1.A fogvatartottal szembeni tolerancia 2.Következetes elvárás 3.Egyértelmű kommunikáció alkalmazása 4.Megfelelő elhelyezés 5.Rugalmas reakció készség 6. A fogvatartott személyiségének ismerete 7.Személyzet megfelelő interakciós készsége

Dia címe A személyzet tagjainak tartózkodniuk kell minden olyan magatartástól, amely provokálja a rájuk bízott fogvatartottakat, példamutató hozzáállásukkal és cselekedeteikkel törekedniük kell arra, hogy pozitív emberi magatartásmintát mutassanak a fogvatartottak számára.(Rendészeti szakvizsga 2012)

Köszönöm a figyelmüket! „Az emberi társadalom kiépülését, fennmaradását csak az agresszió kulturális korlátozásával lehetett és lehet a jövőben is elérni.” Csányi Vilmos