Érzelmek és kultúra összefüggései A cég emblémájának beillesztése: Kattintson a Beszúrás menüre Válassza a Kép parancsot Határozza meg a cég emblémáját tartalmazó fájl helyét Kattintson az OK gombra Az embléma méretezése: Kattintson az embléma területére. Az embléma a körülötte megjelenő négyzetek segítségével méretezhető Ezeknek a mozgatása húzással lehetséges. Ha az alakzat méretezése közben a SHIFT billentyűt lenyomva tartja, az alakzat oldalainak aránya nem változik meg. Érzelmek és kultúra összefüggései

Történelmi hatások Az érzelem felfogásának változásai Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán

Az érzelem felfogásának változásai Arisztotelész Sztoikusok Középkor Descartes Hume

Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán A családi kapcsolatok változása Szégyen, bűntudat kialakításának változása Nemhez kötött érzelmek Az érzelemfeldolgozás technikái

Az érzelmek társas konstruktivista megközelítése Bizonyítékok: kulturális különbségek Utku törzs: nincs düh? India: lajya érzelme Definíciók Biológiai, prototípus, szindróma, folyamat, az érzelmek „népi teóriái”. A társas konstruktivizmus erős és gyenge formái

A társas konstruktivizmus erős formája szerint Az emberi érzelmek hiedelmeken alapuló, a nyelv által kialakított, a kultúrából származó társadalmi produktumok.

A társas konstruktivizmus gyenge formája szerint Van egy sor természetes érzelmi válasz, amit aztán a társadalom valamennyire felépít. Hogy mennyire, hogyan, milyen elemekből és milyen szándékkal, az vizsgálat tárgya.

A társas konstruktivizmus eredményei Kultúrák közti összehasonlítás Előírások az érzelmekre, népi „gyógymódok” az érzelmek kezelésére Az érzelmek fejlődése (szocializálás) Az érzelmek konstrukciója felnőtteknél

Az érzelmek szociológiai modelljei (Kemper) „Noha az egyén az érzelem helye - csakis őbenne mérhető az érzelem -, a társas mátrix határozza meg, ki, milyen érzelmeket, mikor, hol, milyen alapon és milyen okból fog nagy valószínűséggel tapasztalni, illetve hogyan fejezi ki azokat.” A szociológiai modellek a társas mátrixot és paramétereit foglalják elméleti keretbe.

A szociális kapcsolatok és az érzelmek A szociális kapcsolatok két dimenziója: hatalom és státusz Az érzelmek széles skálája valós, elővételezett, képzelt vagy felidézett társas kapcsolati kimenetelek nyomán jön létre.

A kimenetelek lehetőségei Én a másikhoz képest ill. a másik hozzám képest hogyan változik a két változó (hatalom és státusz) mentén, ill. ki a felelős a kimenetelért, én, a másik vagy egy harmadik.

Az én hatalmának Növelése: biztonság érzés Túlzott növekedés: bűntudat, félelem, szorongás a bosszútól Csökkenése: félelem, szorongás

A másik hatalmának Csökkenése: biztonság Növelése: félelem, szorongás

Az én státuszának Növelése: elégedettség, öröm, boldogság Csökkenése: Ha az én az ágens: büszkeség Ha más az ágens: hála Csökkenése: Ha más az ágens: szégyen Ha az én az ágens: depresszió

A másik státuszának Növekedése: Csökkenése: Ha kedvelem: elégedettség Ha nem (és más az ágens): irigység, féltékenység Csökkenése: Ha szeretem és én vagyok az ágens: bűntudat, szégyen, ha más az ágens: szomorúság, szánalom Ha nem szeretem: káröröm

Az elvárásokkal kapcsolatos érzelmeket vizsgáló modell Két dimenzió: optimizmus-pesszimizmus és magabiztosság-bizonytalanság ++: derűs bizalom, + -: óvatos optimizmus, - +: rosszindulatú pesszimizmus, - -: depresszió

A 4 negatív érzelemre (bűntudat, szégyen, szorongás és depresszió) Büntetési paraméterek: típus (hatalom vagy státusz) Arányosság (a büntetett cselekménnyel) A büntető vonzereje

A szeretet-kapcsolatok Szeretet és szerelem megkülönböztetése: a szerelemben extrém mennyiségű státuszt adunk a másiknak, miközben hatalmat nem használunk.

A csoportra vonatkozó érzelmek Durkheim: megosztott érzelmekben áll a kohézió, a rituálék segítik Goffman: minden interakció rituális természetű, fókuszuk a résztvevők szelfje Collins: a csoport érzelmi energiája jó esetben az elvégzett rítus után nő. Az ilyen interakcióban közös tárgyra irányul a figyelem, a résztvevők egymásra hangolódtak.

Érzelmi munka Hochschild: érzési szabályok és kifejezési szabályok Felszínes és mély érzelmi munka Viselkedéses és kognitív technikák

Érzelmek és a szelf G.H. Mead: szimbolikus interakcionizmus A szelf társas teremtmény: a szerepfelvételen keresztül alakul. Ekkor a másik szerepét vesszük föl és abból nézünk magunkra. Rosenberg ebből vezeti le az érzelmeket a következő szempontok segítségével: Ok-okozati összefüggés Szociális konszenzus Kulturális forgatókönyvek