A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A „KLASSZIKUS” KULTÚRA-ÉRTELMEZÉS

„Klasszikus” kultúra – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII „Klasszikus” kultúra – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII. kötet, Budapest, 1893, 890. o. ► „Művelés, művelődés (kultura), általában mindazon tevékenység, mely bármely tárgyat megnemesít, vagy valamely célra alkalmassá tesz; szorosabb értelemben a művelődés ezen tevékenységnek eredménye. Tehát épp oly joggal beszélhetünk egy szántóföldnek műveléséről, mint a tudományok és művészetek, vagy az embernek mint egyénnek és a nemzeteknek művelődési menetéről (civilizáció).” [k. t.] ► „A művelődéstörténet feladata ..., hogy azokat az általános törvényeket kutassa, és megvilágítsa, melyek szerint az emberiség, őskorától fogva, a különböző fizikai föltételek alatt tudatosan fejlődött, bizonyos eszmék hatása alatt fokozatosan emelkedett vagy süllyedt.” [k. t.]

A SZOCIOLÓGIA KULTÚRA-ÉRTELMEZÉSE

Kultúra – kulturális jelenségek I Kultúra – kulturális jelenségek I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások  kultúra  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 689. o (culture) „Egy adott csoportra jellemző normák, értékek és anyagi javak. A társadalom fogalmához hasonlóan a kultúra is igen széles körben használatos a szociológiában és más társadalomtudományokban is (főleg az antropológiában). A kultúra az emberi társadalmi együttélés egyik legsajátosabb jellemzője”

Kultúra – kulturális jelenségek II Kultúra – kulturális jelenségek II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások  kultúra  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o „...A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom tagjai által ismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai a szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá. ...nagyobb része a gyermekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik.”

Kultúra – kulturális jelenségek II. ANDORKA R Kultúra – kulturális jelenségek II. ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o  kultúra  egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző  normák & értékek  mindennapi és tudományos ismeretek  irodalmi, művészeti, zenei alkotások  ember alkotta tárgyi környezet.  működőképes társadalmi élet alapfeltétele → a társadalom tagjai által ismert tudás [...használata] → az általuk elfogadott normák & értékek [... „alkalmazása”]

Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.”

Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o.  kultúra  emberi viselkedésformák [„szerepek”] → tanult [egyéni elsajátítás (...akár csoportos formában is)] → „készségfüggő” → „tartós” [~ „következetes” használat, alkalmazás] → „kontextus-függő” [értelmezés-] [...lényege, „haszna”:]  eszmék & képzetek átörökítése generáció I. → generáció II. embercsoport A. → embercsoport B

Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.” [→ nem „biológiai” átörökítés!] → „…a kultúra átadásának rejtett erői a szimbólumok, melyek közül különösen a nyelv játszik kitüntetett szerepet” → „rejtett erő”: spontán információ-gyűjtés a környezetből „…a beszéd és viselkedés terén, különösen a gyerekkorban.” → a kultúra összetett és tartós jelenség → „Az emberi kultúrák sokszínűsége és veleszületett komplexitása megdöbbentő.” → „A legegyszerűbb társadalomban felnövekvő gyermek is kulturális hatások millióit gyűjti össze élete során, amelyet (igaz, némileg átalakult formában) pontosan átad a következő generációnak.” → függetlenül a formalizált oktatástól → „tökéletlenül”

Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► a Huxley-modell  Huxley, Julian [1887 – 1975] – angol biológus, evolucionista → az UNESCO egyik megszervezője és első igazgatója [1946 – 1948] → „kultúrafelosztás” → a kulturális és biológiai evolúció összehasonlítása → fő komponensek [3]   szellemi tényezők [mentifacts]   társadalmi tényezők [sociofacts]   anyagi tényezők [artifacts]

Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► a Huxley-modell I.  szellemi tényezők [mentifacts] → „…a kultúra központi, időtálló része” [alap; fundamentum] → „…elvont és mentális tényezők” → „…az ember azon képességéhez kötődnek, hogy gondolkodik és ötleteket kovácsol, s ezek formálják az eszményeket és a valóságképeket, amelyekhez a kultúra más jegyeit viszonyítjuk.” → vallás → nyelv → hiedelmek → népszokások → művészeti hagyományok

Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► a Huxley-modell II.  társadalmi tényezők [sociofacts] → „…a kultúrán belül az egyének és a csoportok közötti érintkezést szabják meg.” → egyének szintjén → családszerkezet → szaporodási szokások → gyermeknevelés → csoportok szintjén → politikai rendszer → oktatási rendszer

Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P. : Geográfia Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. ► a Huxley-modell III.  anyagi tényezők [artifacts] → „…a kultúra materiális megjelenése.” → adott csoportok technológiai, anyagi képességeinek függvénye → „…a táplálkozási, lakás-, utazási és egyéb szükségletekkel szembeni alapvető igények” kielégítése → területhasznosítás → mezőgazdasági kultúra → munkaeszközök → formatervezés → képzőművészeti „árucikkek”

„... földrajzi kérdések kulturális szempontú megközelítése.” Kultúrföldrajz – definíciók III. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206. o. ► kultúrföldrajz → Wagner & Mikesell: „... földrajzi kérdések kulturális szempontú megközelítése.” ► Sauer, Carl [1923] The Morphology of Landscape → környezeti determinizmus elvetése → módszertani újítások → iskolateremtés ► „Berkeley-iskola” ► kutatási területek  kulturális jellemzők diffúziója  kulturális körzetek lehatárolása  kulturális ökológia  földrajzi specializáció

A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., 7. 2. ábra Szubkultúrák Térbeli dimenzió Belső összetevők

A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., 7. 2. ábra egy adott térség összes kulturális jelensége egy adott kultúra belső összetevői – szellemi; társadalmi; anyagi egy adott térség egy adott szubkultúra-szintjének egyik összetevője egy adott szubkultúra-szint

I. 4. 1. Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

I. 4. 1. Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön Hieronymus Bosch: A földi gyönyörök kertje.; Museo del Prado, Madrid.

Motley, Archibald, Jr.: Casey and Mae in the Street, 1948.

Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. forrás: KOVÁCS Z Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o. → „A ma élő ember egyetlen faj [Homo sapiens sapiens], amely több egyenrangú fajtára, ... földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán.” ► emberfajták → eltérő sajátosságok → [külső] morfológia: bőr-, hajszín, testméret → [belső] fiziológia: hőszabályozás, vércsoportok  kialakulásukhoz vezető folyamatok [3]   földrajzi elszigetelődés [izoláció]   környezethez való alkalmazkodás [adaptáció]   génállományban bekövetkezett változások [mutáció] → az első markáns differenciálódásra utaló jegyek: késő paleolitikum ► „nagyrasszok” [4 (3)]   europid   mongolid   negrid   veddo-ausztralid (vitatott) → besorolhatatlan népcsoportok: pigmeusok, busmanok, hottentották

Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P. : Geográfia Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., 5. 4. ábra Kelet-Európa Észak-Amerika KÖZÉP- ÁZSIA Nyugat-Európa Kelet-Ázsia Közép-Amerika KISÁZSIA Észak-Afrika India Délkelet-Ázsia KÖZÉP- AFRIKA Dél-Amerika Kelet-Afrika Polinézia negrid europid mongolid Dél-Afrika

Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P. : Geográfia Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., 5. 4. ábra Kelet-Európa Észak-Amerika Nyugat-Európa KÖZÉP- ÁZSIA KISÁZSIA Kelet-Ázsia Észak-Afrika Közép-Amerika India KÖZÉP- AFRIKA Délkelet-Ázsia Kelet-Afrika Dél-Amerika Polinézia Dél-Afrika negrid europid mongolid

Az emberfajták keveredése KOVÁCS Z Az emberfajták keveredése KOVÁCS Z.: Népesség és településföldrajz, Budapest, 2002, 39. o., 6. ábra Mesztic mongolid europid Zambó Mulatt negrid

I. 4. 2. A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

I. 4. 2. A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek id. Pieter Brueghel: Bábel tornya. 1563; Kunsthistorisches Museum, Bécs.

Nyelv – definíció I. Magyar értelmező szótár. MTA Nyelv – definíció I. Magyar értelmező szótár. MTA. [Arcanum, DVD Könyvtár VI.] nyelv [e] főnév -et, -e [e, e] ... 2. Az emberi társadalom, ill. valamely nép története folyamán kialakult olyan, beszédhangokból összetevődő sajátos jelrendszer, amely meghatározott szabályok szerint (mondatokká) kapcsolódó szavakból és e szavaknak egymáshoz, valamint a mondanivalóhoz való viszonyát kifejező egyéb elemekből áll, s a gondolatok megformálásának, kicserélésének eszköze. ► jelrendszer  meghatározott szabályok → beszédhangok → szavak → mondatok ► kommunikációs eszköz

A népesség nyelvi megoszlása I. forrás: KOVÁCS Z A népesség nyelvi megoszlása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o.  nyelvek osztályozása A. eredet szerinti osztályozás ► nyelvtörzs[ek] ► nyelvcsalád[ok] → „A népesség rasszok és nyelvek [nyelvtörzsek] szerinti megoszlása nagyfokú egybeesést mutat a Földön.”  europid → ~indoeurópai  mongolid → ~kínai-tibeti  negrid → ~bantu B. nagyságrend szerinti csoportosítás ► anyanyelv ► beszélt nyelv ► közvetítő nyelv  beszélt nyelvek száma: ~ 6900 (forrás: www.ethnologue.com)

A nyelvek területi átalakulása forrás: HAGETT, P. : Geográfia A nyelvek területi átalakulása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 211. o.; 7. 5. ábra A nyelvek területi átalakulása In situ változások Külső hatásokra végbemenő változások A népességszám mennyiségi változása A nyelvek minőségi változása A népesség keveredése Nyelvi diffúzió (jövevényszavak) FÖLDRAJZI IZOLÁCIÓ FOGLALKOZÁSI IZOLÁCIÓ ELKÜLÖNÜLŐ NÉPEK KEVEREDŐ NÉPEK SZÉLSŐSÉGES & HOSSZAN TARTÓ KORLÁTOZOTT Társadalmi, szakmai dialektusok, zsargon KÉTNYELVŰSÉG „pidzsin” nyelvek HELYI DIALEKTUSOK KEVERÉKNYELV „kreol” nyelvek ÚJ NYELV

Becsült részesedés a világ nyelveiből [%] A világ nyelvei [nyelvcsaládok] forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 209. o.; 7. 1. táblázat. NYELVCSALÁD Becsült részesedés a világ nyelveiből [%] Jellemző nyelvek Terület 1 INDOEURÓPAI 47 angol, német, hindusztáni India, Európa,Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika 2 SINO-TIBETI 25 kínai, thai, tibeti Kelet-Ázsia 3 AFROÁZSIAI 5 arab, héber, berber Észak-Afrika, Közép-Kelet, Etiópia 4 DRAVIDA tamil, telugu Dél-India, Sri Lanka AFRIKAI szuahéli, hausza Fekete-Afrika 6 MALÁJ-POLINÉZ indonéz Malajzia & Indiai- & Csendes-óceáni szigetvilág 7 JAPÁN-KOREAI japán, koreai 8 URAL-ALTÁJI mongol, finn, török Kelet-Európa, Délnyugat- & Közép-Ázsia 9 MON-KHMER kambodzsai Délkelet-Ázsia 10 AMERIKAI INDIÁN < 1 ~ 1200 különböző nyelv Észak- & Dél-Amerika

A nyelvcsaládok elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

Az indoeurópai nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom Az indoeurópai nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

A finnugor nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom A finnugor nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] forrás: HALLER, D A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] forrás: HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, 2007, 260. o.

A legelterjedtebb nyelvek a Földön forrás: KOVÁCS, Z A legelterjedtebb nyelvek a Földön forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 41. o.; 2. táblázat. ► anyanyelvként [millió fő] ► beszélt nyelvként [millió fő] 1. kínai 1 050 angol 2 200 2. 650 1 120 3. spanyol 235 francia 390 4. hindi 195 250 5. portugál 157 245 6. orosz 150 190 7. indonéz 180 8. bengáli 179 ... 11. német 110 120 12. 90 olasz 18. 60

Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 forrás: www Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 forrás: www.ethnologue.com forrás: www.ethnologue.com [~ 2005, becslés][first-language speakers] Anyanyelvként Nyelvcsalád Ág [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti, 873 2 Spanyol Indoeurópai Újlatin 322 3 Angol Germán 309 4 Arab Afro-ázsiai Sémi 206 5 Hindi Indoárja 181 6 Portugál 177 7 Bengáli 171 8 Orosz Szláv 145 9 Japán 122 10 Német 95

Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 forrás: www Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 forrás: www.ethnologue.com forrás: www.ethnologue.com [~ 2009, becslés][first-language speakers] Anyanyelvként Nyelvcsalád Ág [millió fő] 1 „Kínai” Sino-tibeti, 1 213 2 Spanyol Indoeurópai Újlatin 329 3 Angol Germán 328 4 Arab Afro-ázsiai Sémi 221 5 Hindi Indoárja 182 6 Bengáli 181 7 Portugál 178 8 Orosz Szláv 144 9 Japán 122 10 Német 90

Mandarin – kínai 1 213 Spanyol 329 Angol 328 Arab 221 Hindi 182 forrás: www.ethnologue.com [~ 2009, becslés][first-language speakers]Az első 20... Anyanyelvként Nyelvcsalád Ág [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti, 1 213 2 Spanyol Indoeurópai Újlatin 329 3 Angol Germán 328 4 Arab Afro-ázsiai Sémi 221 5 Hindi Indoárja 182 6 Bengáli 181 7 Portugál 178 8 Orosz Szláv 144 9 Japán 122 10 Német 90 11 Jávai 12 Wu Sino-tibeti 13 Telugu Dravida 14 Marathi 15 Vietnami 16 Koreai 17 Tamil 18 Francia 19 Olasz 20 Pandzsábi Indoiráni

A Föld nyelvei forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

I. 4. 3. A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

I. 4. 3. A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások id. Pieter Brueghel: A lázadó angyalok bukása (részlet); 1562.

Vallás – definíciók I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások I.  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995. (religion) „Egy közösség tagjainak hitrendszere, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szimbólumok használatát, illetve a közösség tagjai által elvégzett rituális szokásokat. A vallás nem feltételezi szükségszerűen a természetfeletti lényekben való hitet. Bár a vallást és a mágiát elválasztó határvonalakat nehéz meghúzni, széles körben osztják azt a véleményt, hogy a mágia nem egy közösségi rituálé központi eleme, hanem elsősorban egyének tevékenysége ” [685. o.]

Vallás – definíciók II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások II.  HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, 2007. (lat. religio ’az istenek tiszteletére vonatkozó lelki szemlélet’ eredete: lat. religare ’ismét összekötni’, let. religere ’gondosan megfigyelni’) → „...az embernek a természetfölöttihez, vagy a legvégső realitáshoz való kötődésének kompexum[a] ...” [229. o.]

Vallás – definíciók III. forrás: GLASENAPP, H Vallás – definíciók III. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8. o.  vallás → „Vallásnak azt – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.” [k. t.] → „Az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.” [k. t.]  „etikailag fejlett vallások” [8]  brahmanizmus [hinduizmus]  dzsainizmus  buddhizmus  kínai univerzizmus  párszizmus  zsidó vallás  kereszténység  iszlám

A Föld népességének vallási megoszlása forrás: KOVÁCS, Z A Föld népességének vallási megoszlása forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 43. o.; 3. táblázat. Vallások Részarány [%] 1. Keresztény 33,0 katolikus 17,8 protestáns 6,2 ortodox 3,8 egyéb 5,2 2. Iszlám 19,6 3. Kínai univerzista 15,6 4. Hindu 12,8 5. Buddhista 6,0 6. Egyéb 13,0

VILÁGVALLÁSOK

id. Pieter Brueghel: Zarándoklat a Golgotára (részlet); 1564. VILÁGVALLÁSOK id. Pieter Brueghel: Zarándoklat a Golgotára (részlet); 1564.

Világvallások forrás: BELLINGER, G. J. : Nagy valláskalauz Világvallások forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. ► világvallás → „...azok a vallások, ...amelyek azáltal különböznek a többi, csak meghatározott régiókra, vagy népekre vonatkozó vallástól, hogy tanaikat egyetemes érvénnyel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.”   egyetemes érvényességű[nek tekintett] tanok   elterjedés a Föld „minden” régiójában → kultúrföldrajzi határokon átívelő terjeszkedés/„hatás”   [átlag feletti] részesedés a világ népességéből

A vallások csoportosítása I. forrás: GLASENAPP, H A vallások csoportosítása I. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8 – 9. o. ► vallások csoportosítása [2] → „öt nagy vallás” → „...együttesen a vallásos emberiség kilenctized[e]...” csoportok [2] „Hindukustól keletre” → „az örök világtörvény vallásai” [3] → „...a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, hanem keletkezés és elmúlás egymást követő, váltakozó folyamatában szüntelenül megújul.”   hinduizmus   buddhizmus   univerzizmus „Hindukustól nyugatra” → „a kinyilatkoztatás vallásai” [2] → „...a kozmosznak és lakóinak létezését a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből eredeztetik.”   kereszténység   iszlám

A világ vallásai forrás: BELLINGER, G. J. : Nagy valláskalauz A világ vallásai forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. A VILÁG VALLÁSAI [~1990] Követők Elterjedésük az országokban A valláskövetők összes százaléka A világnépesség százaléka [%] Kereszténység 1 548 592 000 223 41,1 32,4 Iszlám 817 065 000 162 21,7 17,1 Hinduizmus 647 567 000 84 17,2 13,5 Buddhizmus 295 570 000 7,9 6,2 Univerzizmus 187 994 000 55 5,0 3,9 Zsidóság 17 838 000 112 0,5 0,4 Szikhizmus 16 149 000 19 0,3 Baháizmus 4 442 000 194 0,1 Dzsainizmus 3 349 000 5 Egyéb vallások 226 129 000 6,0 4,7 Összes vallás 3 764 695 000 100,0 78,7

A világvallások eredete I. – magterületek forrás: KOVÁCS Z A világvallások eredete I. – magterületek forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra ► univerzizmus → Kr. e. VI. sz-tól ► buddhizmus ► hinduizmus → Kr. e. 400-tól ► kereszténység → Kr. u. 30-tól ► iszlám → Kr. u. 622-től Jeruzsálem Punjab Gangesz -völgy Mekka - Medina

A világvallások eredete II. – terjeszkedés I. forrás: KOVÁCS Z A világvallások eredete II. – terjeszkedés I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra ► kereszténység → Római birodalom  313: Nagy Konstantinus → vallásszabadság  391: Theodosius → államvallás  1054: schizma  15. sz. → „Újvilág” [európai gyarmatok]  16. sz.: reformáció

A világvallások eredete II. – terjeszkedés II. forrás: KOVÁCS Z A világvallások eredete II. – terjeszkedés II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra ► Iszlám  622: Mohamed megtérése  632: Mohamed halála → dzsihád  634: Szíria  637: Irak  642: Egyiptom ~ 650: Észak-Afrika & Közép-Ázsia  711: Ibéria → 732: Tours/Poitiers-i csata → 1492: Granada eleste  1456: Konstantinápoly

A vallások elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

A vallások elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

A világvallások elterjedése a Földön I A világvallások elterjedése a Földön I. – kereszténység forrás: Wikipédia

A világvallások elterjedése a Földön II. – iszlám forrás: Wikipédia

A világvallások elterjedése a Földön III A világvallások elterjedése a Földön III. – hinduizmus forrás: Wikipédia

A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf. forrás: Wikipédia

A világ vallásai forrás: Wikipédia