Modláné Görgényi ildikó Főigazgató Budapest 2011. Június 30. Az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tevékenysége a szakképzés vonzerejének növelése érdekében Modláné Görgényi ildikó Főigazgató Budapest 2011. Június 30.

Szakképzés Magyarországon Iskolai rendszer-közoktatás, szakképzés, felnőttoktatás Iskolarendszeren kívül- felnőttképzés

Szakképzés Magyarországon Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Középfokú oktatás Szakképző iskolák (9-10. évfolyam általánosan művelő szakasz) Szakközépiskola (9–12. évfolyam) általánosan művelő szakasz érettségivel zárul Gimnázium általános képzés (9–12. évfolyam) (13–14/15. évfolyam) Szakképzési szakasz Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Alapfokú oktatás Általános iskola Munkaerőpiac Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények (11-12/13. évfolyam) Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Középfokú oktatás Szakképző iskolák (9-10. évfolyam általánosan művelő szakasz) Szakközépiskola (9–12. évfolyam) általánosan művelő szakasz érettségivel zárul Gimnázium általános képzés (9–12. évfolyam) (13–14/15. évfolyam) Szakképzési szakasz Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Alapfokú oktatás Általános iskola Munkaerőpiac Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények (11-12/13. évfolyam) Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Középfokú oktatás Szakképző iskolák (9-10. évfolyam általánosan művelő szakasz) Szakközépiskola (9–12. évfolyam) általánosan művelő szakasz érettségivel zárul Gimnázium általános képzés (9–12. évfolyam) (13–14/15. évfolyam) Szakképzési szakasz Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Alapfokú oktatás Általános iskola Munkaerőpiac Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények (11-12/13. évfolyam) Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Középfokú oktatás Szakképző iskolák (9-10. évfolyam általánosan művelő szakasz) Szakközépiskola (9–12. évfolyam) általánosan művelő szakasz érettségivel zárul Gimnázium általános képzés (9–12. évfolyam) (13–14/15. évfolyam) Szakképzési szakasz Felsőfokú oktatás Egyetem, főiskola Alapfokú oktatás Általános iskola Munkaerőpiac Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmények (11-12/13. évfolyam) Szakképző iskolák Szakképző iskolák Szakképző iskolák Középfokú oktatás Középfokú oktatás Középfokú oktatás Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz) Szakiskola (11-12-13. évfolyam szakképzési szakasz)

Folyamat KÖVETELMÉNY FOLYAMAT Szakmai vizsga SZVK KP vizsgatevékenység Követelménymodul feladatprofil Szakmai vizsga tanulói munkaforma Tananyag- egység tulajdonság-profil cél kompetencia mérés

Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés rész-szakképesítései Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Géplakatos szakképesítés 4109 0099 0220 3108 4108 6090 5105 0105 0106 0107 0108 0221 3095 4107 6108 5096 0095 0095 0095 0095 0095 0225 0347 4096 6109 6109 6109 0096 0096 0096 0096 0096 0346 0359 4111 4111 4111 4111 0109 0109 0109 0109 0109 0345 0345 0345 4095 4095 4095 4095 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 Gépbeállító rész-szakképesítés Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 0220 0110 0111 3095 3108 4095 4096 4107 4108 0221 0225 0345 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0346 0347 0359

Szakmai- és vizsgakövetelmények, 420 szakképesítés A módszerek kidolgozása szükséges. Informatikai, szakmai-tartalmi módszerek. A vizsgafeladatokat a szakképesítésért felelős szaktárca állítja össze A vizsgaszervező a vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnökével jóváhagyatja Vizsgafeladatok Írásbeli Interaktív Szóbeli Gyakorlati Szakmai- és vizsgakövetelmények, 420 szakképesítés

A SZAKKÉPZÉSI REFORM PRIORITÁSAI Gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása A duális képzés általánossá tétele érdekében a gyakorlati oktatás kiemelt támogatása A képzés hatékonyságának javítása (munkaerő-piacra képzés); ezzel a foglalkoztathatóság biztosítása A képzési ciklusidő, a szakmai tartalom és a vizsgarendszer újragondolása, racionalizálása A rendszer költség-hatékony működtetése Pályaorientáció, pályakövetés

Tartalom NIVE jogszabályi háttere NIVE főbb tevékenységei Kiemelt programok NIVE stratégiája Szeretném bemutatni az intézet tevékenységén keresztül, hogy milyen aktivitások hathattak a szakképzés vonzerejére. A bemutatáshoz meg kell világítsam az intézet sajátos helyzetét, amely jogszabályokkal megerősített. Tevékenységei közé tartoznak az EU forrásból fejlesztett kiemelt programok. A vonzerő szempontjából , pedig igen fontos stratégiájának megalapozottsága és folyamatos átgondolása. A felsorolt pontok mentén szeretnék haladni. Megjegyzem hogy ahol a vonzerő, vagy annak tapasztalatairól kerül szó, ott a betük piros színüek lesznek.

1.NIVE jogszabályi háttére Szakképzési törvény Felnőttképzési törvény Tankönyvpiac rendjéről szóló törvény Szakképzési hozzájárulási törvény 292/2006. (XII.23.) Kormányrendelet Egyéb rendeletek Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye 1990-ben alakult. A tevékenységének jellege alapján közintézmény, a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján pedig önállóan működő és gazdálkodó országos hatáskörű szervezet. Az Intézet feladatai alaptevékenységekből és vállalkozói tevékenységekből tevődnek össze. A szakképzésről, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat lát el, amelyet a végrehajtási rendeletek részleteznek. Az intézet tevékenységi körét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetről szóló 292/2006. (XII.23.) Kormány rendelet, valamint a miniszter által aláírt hatályos alapító okirat tartalmazza.

2. NIVE főbb tevékenységei 2.1. Kutatás, kutatásszervezés 2.2. Fejlesztés 2.3. Tanácsadás 2.4. Képzés és képzésszervezés 2.5. Képzés- és vizsganyilvántartás 2.6. Támogatás és bevalláskezelés 2.7. Szolgáltatás 2.8. Felnőttképzési Akkreditációs Tanács A NIVE tevékenységeit az átláthatóság érdekében nyolc csoportba tettem. Ezek a következőek: 2.1.Kutatás, kutatásszervezés 2.2. Fejlesztés 2.3. Tanácsadás 2.4. Képzés és képzésszervezés 2.5. Képzés- és vizsganyilvántartás 2.6. Támogatás és bevalláskezelés 2.7. Szolgáltatás 2.8. Felnőttképzési Akkreditációs Tanács

Szakképzés vonzóvá tételéhez alapelvek Rendszerelvű legyen El lehessen igazodni benne Sikerélmény legyen benne Megélhetést biztosítson Alapokat adjon az életpálya tervezéshez Folyamatos munka Előrejelző Az intézet eddigi tapasztalatai arról, hogyan tette vonzóvá tevékenységével a szakképzést 21 éves visszatekintést igényel. Természetesen abban a sajátos helyzetben, amelyben az intézet országos hatásköréból eredően van közvetve vizsgálható a vonzerő kérdése, hiszen a NIVEolyan dokumentumrendszereket fejleszt, amely a képzés az oktatás alapjához szükséges. Eddigi tevékenységünkre, a folyamatos fejlesztés, korrekció, módosítás a jellemző,annak érdekében, hogy a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek a szakmai anyagok. Éppen ezért nagyon fontos, a rendszerelvűség, hogy megfelelően el lehessen igazodni a szakképzésben. Olyan tartalma és módszere legyen,amely sikerélményt ad, és a végzett a megszerzett szakképesítéssel el tudjon helyezkedni. Ha pedig váltani kell lépni tudjon önállóan, vagy kis segítséggel Van megfelelő tudása az életpálya tervezéshez Amennyiben ezt szeretnénk elérni úgy gondolom hogy folyamatos, tapasztalatokat, hatásokat összegyűjtő, ugyanakkor előrejelző munka biztosítása szükséges

2.1. Kutatás, kutatásszervezés, A fejlesztéseket megalapozó tanulmányok, kutatások Más szervezet által készített kutatások összegyűjtése Más szervezetek bevonása a kutatásba Az NSZFI szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos elemzéseket kutatásokat végez, kezdeményez, szervez és koordinál. A kutatásokkal megalapozza, a felmerült problémák megoldását, új utak keresését A fejlesztéseket megalapozó tanulmányokat, kutatásokat úgy határozza meg, hogy figyeli a környezetet, ha más szervezet végzett ilyet, akkor azt felhasználja.. Éppen ezért a más szervezet által készített kutatásokat összegyűjtjük, és/vagy más szervezetet bevon a kutatásaiba

2.2. Fejlesztés Szakmaszerkezet Szakképesítések szakmai és vizsgakövetelménye Tantervek Tankönyvek, tananyagok, tartalomelemek Az Intézet ellátja a szakképzés és felnőttképzés tartalmának és dokumentumrendszerének folyamatos fejlesztését a szakmai és vizsgáztatási követelmények, a központi programok (tantervek), tankönyvek, tananyagok, tartalomelemek és tanulmányi segédletek vonatkozásában. Együttműködve a kamarával. Az intézet kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élő (mozgássérült, hallássérült, látás-sérült, tanulásban akadályozottak) tanulók részére adaptált központi programok (tan-tervek) kidolgozására Közreműködik a hátrányos helyzet leküzdését segítő, rehabilitációs képzési programok kidolgozásában.

2.3. Tanácsadás Gyors elemzések Helyszíni tanácsadás, konzultáció E-tanácsadás Fejlesztések bevezetése A tanácsadás vizsgálja, elemzi és értékeli a szakképzést folytató intézményekben szervezett szakmai képzés eredményességét, valamint közreműködik a szakképzés területén alkalmazható minőségfejlesztési modellek és rendszerek bevezetésében. Gondoskodik a felnőttképzéshez és szakképzéshez kapcsolódó képzés segítő szolgáltatásokról a mérés-értékelés,és a módszertani fejlesztés vonatkozásában. A szaktanácsadás célja a szakképző intézmények oktató-nevelő munkájának, az iskolafenntartók, döntéshozók szakképzéssel kapcsolatos feladatvégzésének segítése. E tevékenysége keretében élő visszajelzést kap a vonzerőről, de ez a jelzés még nem rendszerelvű, csak esetleges A szaktanácsadás az iskolafenntartóknak, a szakképzésért felelős minisztériumoknak, a képzésben érdekelt szervezeteknek a szakképzés korszerűsítése érdekében végzett feladataihoz elemzéseket végez a szakképző intézmények szakmai működésének és képzési kínálatának összehangolására, a regionális munkaerőpiac által támasztott igények alapján, további segítséget nyújt programok bevezetésében. A szaktanácsadás az érvényben lévő tankönyveket elemzi a taníthatóság és tanulhatóság szempontjából, amelynek a tanulói oldalon van szerepe a vonzerő kérdéskörében

2.4. Képzés, képzésszervezés Akkreditált pedagógus továbbképzések 1-3 napos szakmai, módszertani képzések 1-2 napos konferenciák, konzultációk 1 napos tájékoztatások, felkészítések Mintegy 80 féle képzés keretében több mint 4.500 pedagógus képzése valósult meg Az Intézet szervezi a pedagógusok, andragógusok és oktatási intézményvezetők szakmai továbbképzését, amelyek 1-2-3- naposak. 25 akkreditált pedagógus-továbbképzési program szerepel jelenleg a kínálatunkban. Az elmúlt három év során 34 akkreditált képzést indított, közel 600 pedagógus vett ezeken részt. Tanúsítványt adó, elsősorban a vizsgáztatásra felkészítő rövid képzéseinek az utóbbi három évben mintegy 4500 szakértő-tanár résztvevője volt. A vonzerő kérdésköre itt úgy is felmerülhetl, hogy a pedagógus választhat, melyik képzésre jelentkezik be.

2.5. Képzés- és vizsganyilvántartás Országos vizsganyilvántartás (évi 160 000 vizsgázó) Országos felnőttképzési statisztika Törzslapnyílvántartás(bizonyítvány hiteles dokumentuma) Térség Integrált Szakképző Központok nyilvántartása Az Intézet központi nyilvántartást vezet a szakmai vizsgákról, a törzslapokról, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató képzőkről, vizsgaszervező intézményekről, a regisztrációt követően a térségi integrált szakképző központokról. Az adatok elemzéséből jól érzékelhető, mely szakképesítésekből képeztek többet, melyek a divatos szakmák, és melyekből nincs vagy nagyon gyér a létszám.

2.6. Támogatások, bevalláskezelés 1 Munkaerő -piaci alap(MPA) központi keretéből, egyedi döntések alapján szerződés kötések A MPAdecentralizált keret terhére szerződés megkötése, megközelítőleg 42.000 tanuló képzésének támogatását jelentette 4.500 gyakorlati képzést folytató regisztrált gazdálkodó szervezet A NIVE ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat. Ennek keretében végzi, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket gyakorlati képzés szervezésével teljesítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartását, a szakképzési hozzájárulás beszedését, ellenőrzését, a visszaigénylések kiutalását, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az elszámoltatását, a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos pályázatok előkészítésével, lebonyolításával, elszámoltatásával és kifizetésével kapcsolatos feladatokat, együttműködik a szakképzési hozzájárulás beszedésének érdekében – a jogszabályban előírtak szerint – az állami adóhatósággal. A gazdálkodó szervezetek affinítása az adatokból érezhető.

2.6. Támogatsok, bevalláskezelés 2 Ösztöndíj A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének fő célja, hogy a szakiskolai képzésben részt vevő tanulók számára vonzóbbá tegyék a gazdaság által igényelt szakmákat. Az ösztöndíj forrása a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj programban résztvevő szakiskoláktól összesen 15984 tanuló részére történt szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és felzárkóztatási pótlék igénylés. Rá egy évre összesen 22179 tanuló részére történt szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és felzárkóztatási pótlék igénylés. A növekvő tendencia alapján megállapítható a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj motiváló hatása.

2.7. Szolgáltatás 1 Szakmai versenyek: A fogyatékkal élő tanulok részére Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 21 szakmacsoportban Vizsgaszervezés: Közel 400 szakképesítés, mintegy 2000 vizsga, több mint 30000 vizsgázó Vizsgadokumentumok: 2.300 féle vizsgatétel, 1.350.000 oldalnyi vizsgaanyag expediálása A fogyatékkal élő tanulók részére meghirdetett tanulmányi versenyek mindig is nagy vonzerőt jelentettek, hiszen a versenyek tárgyjutalmain kívül a nyertesek az adott vizsga moduljainak részleges, vagy teljes mentesülését érvényesítheti iskolájában, sőt akár állásajánlatot is kaphat a versenyen megjelenő cégektől. Hasonlóan a vonzerőt növelő tevékenység a szakmai előkészítő érettségi tantárgy versenye is. Az intézet szakképzési és felnőttképzési információs és tájékoztatási szolgálatot működtet. A szakmai vizsgákkal kapcsolatos tartalmi (írásbeli, szóbeli, interaktív vizsgatevékenység, stb.), módszerbeli, szervezési, koordinálási, valamint a szakmai vizsgaelnök-jelöléssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat végzi.

2.7. Szolgáltatás 2 Tankönyv Szakképzési könyvtár Europass bizonyítvány-kiegészítő Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központja Magyarországon a kiadványok tankönyvvé minősítésének feltételeit jogszabály írja elő. A szakképzési tankönyvek esetében a jóváhagyást és az engedélyt a szakképesítésért felelős miniszter adja meg. Intézetünk a nemzetgazdasági miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tankönyveinek minősítő eljárását végzi. Az intézet állítja össze a nemzetgazdasági miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tankönyvjegyzékét is, amelyből az iskolák megrendelhetik tankönyveiket. A tankönyveknek nagy szerepe van a vonzerőben és a megtartásban is Az egyetlen Szakképzési és Felnőttképzési könyvtár működik az intézetben széles gyűjteménnyel és nagyszámú szolgáltatással. Intézet mindig is élen járt az új oktatási módszerek támogatásában. Jó példa erre a tanirodai oktatás fejlesztéseként kidolgozott módszer, amely során a tanulók fiktív vállalkozást működtetnek. A gyakorlat során áru- és pénzmozgás, árutermelés nem történik, a folyamatok adminisztratív végrehajtása valósul meg. A képzés szempontjából a gyakorlócég figyelembe veszi a valódi üzleti gyakorlatot. A való gazdaság szimulációja fejleszti a tanulók kreativitását, önálló kezdeményező készségét, vállalkozó kedvét, felelősségérzetét, csapatmunkáját, nyelvi készségeit, mindazon képességeket melyek feltétlenül szükségesek a mindennapi gyakorlatban. A szimulált vállalkozás gazdasági környezetét (szállítók, vevők, bank, közüzemek) az Intézetünknél működő Cégszolgálati Központ, illetve a gyakorlócégek hálózata biztosítja. A vonzerőt erősíti ez a módszer.

2.8. Felnőttképzési Akkreditációs Testület működtetése Intézmény-akkreditáció Program-akkreditáció A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) feladat és jogkörét a működésére vonatkozó kormányrendelet illetve miniszteri rendeletek az alábbiak szerint szabályozzák: dönt a felnőttképzés folytató intézmény- és program-akkreditáció iránti kérelmekről; elvégzi a felnőttképzési intézmények és programok minősítését, minőségének hitelesítését; ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményétől függően dönt az intézmény, illetve program akkreditációjának visszavonásáról; az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert; működéséről félévente beszámolót készít a miniszternek; jóváhagyja a szakértők képzésének, továbbképzésének programját; működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizottság határozatait és javaslatait.

3.Kiemelt programok 3.1. HEFOP 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása 3.2. HEFOP 3.5.1 ”Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” 3.3. Szakiskolai fejlesztési program 3.4. TÁMOP 2.2.1 „ A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” A NIVE végzi az európai uniós forrásból a következő kiemelt programokat HEFOP 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása befejeződött, a fenntarthatóság stádiumában van 3.2. HEFOP 3.5.1 ”Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” befejeződött, a fenntarthatóság stádiumában van 3.3. Szakiskolai fejlesztési program befejeződött, a fenntarthatóság stádiumában van 3.4. TÁMOP 2.2.1 „ A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” folyamatban van.

3.1. HEFOP 3.2.1 Az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések új szerkezete (alapszakma, rész-, elágazó, ráépülő szakképesítések) Az iskolarendszeren kívüli szakképzési lehetőségek bővülése Moduláris szerkezetű szakképesítések rendszere Kompetencia alapú szakmai követelmények Tananyagegységekbe szervezett képzési folyamat Moduláris-, és kompetencia alapú vizsgarendszer Az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű munkája volt a szakképesítési rendszer moduláris és kompetencia alapú átalakítása. A fejlesztés célja a szakmarendszer jobb átláthatóságának, átjárhatóságának, nagyobb szakmaválasztékának kialakítása (különös tekintettel az alacsony iskolázottságúakra), illetve a rugalmas karrierutak felépíthetőségének biztosítása volt. Az új szakmaszerkezet és a hozzá kapcsolódó dokumentumok jellemzői: moduláris felépítés, kompetencia alapú szakmai és vizsgakövetelmények és központi programok (szakmai tantervek); nagy szakmaválaszték: 424 szakképesítés és közel 1250 szakképesítés-kimenet; 80 szakképesítés megszerzésének lehetősége általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára és közel 400 ún. rész-szakképesítés megszerzésének lehetősége az alacsonyabb tanulási képességgel vagy teljesítménnyel rendelkezők számára; továbbképzésre ösztönzés 150 szakképesítés-ráépüléssel. Ez a fejlesztés a tanuló hallgató oldaláról vonzó a beszámíthatóság, a pontos vizsgaanyag szempontjából. Azonban sok a körülményekhez igazítandó munka van vele, így biztonsággal fenntartható

3.2. HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és bevezetése 11 konzorciumi partner a regiókból Közel 1.000 tananyag modul E-learning tananyagok Tananyag-adatbázis létrehozása Tanártovábbképzés, disszemináció több mint 4.000 fő részére A fejlesztés alapvető célja volt a felnőttképzés programválasztékának bővítése, a felnőttképzésben dolgozó tanárok és szakértők módszertani kultúrájának fejlesztése, Lehetővé vált az új – moduláris szakképzést támogató – tananyagok, valamint új szakmai képzések programjainak kifejlesztése és bevezetése a felnőttképzésbe; kiegészítő – az előzetes tudást mérő, az álláskeresést segítő – programok és tananyagok kidolgozása; a távoktatás fejlesztése, különösen e-learning alapú tanulást támogató tananyagok és módszerek kidolgozása; a különböző célcsoportok igényeihez igazított felnőttképzési módszertan kidolgozása és bevezetése, melynek segítségével eredményesebb és hatékonyabb képzések valósíthatók meg; a felnőttképzés módszertani adatbankjának létrehozása, mely biztosítja a korszerű adattárolást, biztonságos tárhelyet ad valamennyi program számára; a regionális képző központok tevékenységi körének és képzési kínálatának bővítése, hálózatszerű működésük fejlesztése. A program mind tartalmában, mind módszerében a szakképzésbe való belépés vonzerejét növelte

3.4. Szakiskolai Fejlesztési Program 9. évfolyamon Hátrányos helyzetűek reintegrációja 9-10. évfolyamon Közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása 11-12. (13.) évfolyamon Szakképző évfolyamokon módszertani fejlesztés Valamennyi évfolyamon Önfejlesztés, minőségfejlesztés, mérés-értékelés 2003–2009 között az intézet kormányzati támogatással megvalósította a Szakiskolai Fejlesztési Programot (SZFP) a szakiskolákban folyó képzés megújítására. A komplex iskolafejlesztési program átfogó célja az volt, hogy javítsa a szakiskolai képzés minőségét és hatékonyságát, emelje a képzés és a képzésben résztvevők szakmai és társadalmi presztízsét, megbízható alapot adjon a sikeres szakmai életúthoz elengedhetetlen további tanuláshoz, a szakmai és személyes fejlődéshez. A program közvetlen célja volt, hogy bevonja és benntartsa a hátrányos helyzetű és a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat a szakiskolában, csökkentse a tanulói bukások, lemorzsolódások számát, segítve ezzel a fiatalok számára a szakképzettség megszerzését, illetve a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit. Az adatok azt mutatják, hogy átütő hatása nem volt a projektnek

3.5. TÁMOP 2.2.1 Alprojektek: Pályakövetés Minőségfejlesztés Vizsgaellenőrzés Tananyagfejlesztés Mérés-értékelés Pedagógus-továbbképzés Idegen nyelv - kompetenciafejlesztés Munkahelyi gyakorlati képzés Tájékoztatás, népszerűsítés A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.2.1 kiemelt projekt fejlesztései egyrészt a szak- és felnőttképzési rendszer egyes elemeinek fejlesztésére irányulnak (pályakövetés, minőségbiztosítás, szakmai vizsgarendszer fejlesztése), másrészt a képzési tartalmat érintik (mérés-értékelés, tananyagfejlesztés). A projekt emellett jelentős humánerőforrás-fejlesztési komponenst is tartalmaz (szakmai tanároknak a munkahelyi körülmények közötti továbbképzése és idegen nyelvi továbbképzése, a tanulók gyakorlati képzésére hajlandó vállalkozói kör felkészítése). A projekt főbb fejlesztései: Kidolgozott Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésével olyan eszközt kapnak a szakképző intézmények, amelynek segítségével mind a felnőttképzésben, mind az iskolai rendszerben egy, az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer követelményeit teljesítő minőségirányítási rendszert működtethetnek. A szakmai vizsgarendszer fejlesztésének célja, hogy megtörténhessen a szakmai vizsgák ellenőrzési rendszerének az érintettek által is elfogadott kialakítása és előremutató reformja. A vizsgaellenőrzés rendszerében a minőségbiztosítás kiépítésével közelednek egymáshoz a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott elvárások és a szakmai bizonyítványt megszerzők tényleges kompetenciái, így erősödik a szakmai vizsga társadalmi-gazdasági elfogadottsága, valamint biztonságosabbá és hitelesebbé válik a vizsgarendszer. A tananyagtartalom-fejlesztésben nem csak a szakiskolákban tanító tanárok, de a gazdaság szereplői, szakemberei is aktívan részt vesznek, biztosítva ezzel a megfelelő eredményt és a szakképzésből kikerülő diákok munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodását. A szakképzésből így kikerülő és a munkaerőpiacon elhelyezkedő munkavállalók a szakmák társadalmi megítélését, elismertségét pozitívan befolyásolják.

Szakképzés vonzóvá tétele a szakképesítési rendszer moduláris és kompetencia alapú átalakítása. A fejlesztés célja a szakmarendszer jobb átláthatóságának, átjárhatóságának, nagyobb szakmaválasztékának kialakítása (különös tekintettel az alacsony iskolázottságúakra), illetve a rugalmas karrierutak felépíthetőségének biztosítása. Összefoglalva a szakképzés vonzereje növelésének alappillére volt a szakmastruktúra fejlesztése az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása. Az moduláris képzési jegyzék, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó, szakmai és vizsgakövetelmények egyaránt meghatározó jelentőségű dokumentumai mind az iskolarendszerű mind a felnőttképzésnek. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) modernizálása során a képzésnek a gazdasági igényekhez közelítése céljából bevontuk a gazdaság szereplőit, a munkakör-elemzés módszer alkalmazásával. E módszer szerint gyakorlati szakemberek (egy-egy adott foglalkozás művelői) vettek részt a képesítési követelmények azonosításában illetve a kompetencia követelmények megfogalmazásában. A moduláris képzés alapvetően kimenet orientált, és a kompetenciafejlesztést deklarálja fő feladatának, így biztosítva a szakképzés rugalmasabb voltát, valamint jobb reagáló-képességét a tanulók és a gazdasági szféra igényeire. Az Országos Képzési Jegyzék moduláris átalakítása során kerültek bevezetésre az ún. rész-szakképesítések, amelyeket akkor szerezhet meg valaki, ha egy szakképesítés valamennyi modulját nem, de ezek előre meghatározott részhalmazát elsajátította. Ez fontos szerepet játszik mind a speciális szakiskolákban – amelyek korábban a munkaerőpiac számára kevésbé releváns ún. „készségfejlesztő képzést” folytattak – mind a felnőttképzésben, ezzel bővítve az állam és a munkaerőpiac által is elismert képesítést megszerzők körét. Azonban még rengeteg a tenni való amelyben egy hatékony pályakövetési rendszer működtetése gyorsabb és hatékonyabb intézkedéseket tehet lehetővé. Ugyanakkor kiemelt szerepet tulajdonítok a médiának is, sőt a gazdaságban kialakuló bérezésnek is.

Intézet néhány fontos stratégia szempontja Szakmaiság Koordináció Hitelesség Szolgáltatási szemlélet Partnerség -Munkaadói érdekképviseletek -Munkavállalói érdekképviseletek -Szakmai szervezetek -Civil szervezetek Méltányosság Szakmai konszenzus Nyíltság, nyitottság, hozzáférhetőség . Együttműködik hazai szakképzési, felnőttképzési, közoktatási, felsőoktatási intézményekkel, közművelődési, gazdasági, szakmai és civil szervezetekkel, gazdasági kamarákkal. Ahhoz hogy feladatait ellása, hogy a szakmák elismertségét és vonzerejét növelje A stratégiáját is át kell gondolnia ahol kiemelt szerepet kap Szakmaiság Koordináció Hitelesség Szolgáltatási szemlélet Méltányosság Szakmai konszenzus Nyíltság, nyitottság, hozzáférhetőség Partnerség, együttműködés a Munkaadói érdekképviseletekkel, Munkavállalói érdekképviseletekkel, Szakmai szervezetekkel, Civil szervezetekkel

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Modláné Görgényi Ildikó igorgeny@nive.hu www.nszi.hu