Tudásod a jövőd! TÁMOP-2.1.2. – 12/1. Munkaerő‐piaci kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei Magyarországon

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok „– Mire jó, ha megtanulod a betűket? – kérdezte Pöszke. – Mindent el tudok olvasni, amit leírtak – válaszoltam én. – És hol vannak a betűk? – kérdezte Pöszke. – A legtöbb a könyvekben van, de mindenütt vannak – mondtam én. (…) Megmutattam Pöszkének, hogy mennyi betű van az utcán. A boltokban meg a vendéglőkön neonból, a kirakatokban kézzel írva, a házak falán fényes táblákon, a kapuk mellett a házitelefonoknál kis keretben, a teherautók oldalán színes festékkel, a hirdetőoszlopokon, csak soroltam, és nem akart vége lenni. Most jöttem rá, hogy eddig én se tudtam, hogy mennyi betű van az utcán.”

Az írott anyanyelv funkciói Figyelmeztetés eszköze Információ-átadás eszköze Kommunikációs eszköz Személyes azonosító (A teljesség igénye nélkül :)

Janikovszky Éva könyvében egy mindenki számára triviális, már tudat alatti ismeretből születik a „mirejó” játék, aminek a lényege az, hogy koncentráltan figyelünk egy jelenségre, és újra felfedezzük annak csodáját a magunk számára, és örülünk, hogy részesei vagyunk – a betűk, a számok, vagy bármi egyéb eszköz, ismeret lehet a „mirejó” tárgya.

Például: A digitális kompetenciával, internethasználattal járó előnyök Gyors információforrás: hírportálok, online sajtó, menetrendek stb. – időelőny, több forrás Új kommunikációs csatornák elérése: e-mail, közösségi oldalak stb. Gyors, hatékony ügyintézési lehetőség: elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézés, banki ügyintézés, számlák befizetése stb. Tanulás: idegen nyelv, e-book, elérhető szakmai tanulmányok stb. Kikapcsolódás: filmarchívum, Youtube, online játékok, zenehallgatás stb. Manapság már bele sem gondolunk, milyen előnyökkel jár a digitális írástudás… „mirejó”

A XXI. század paralizáló tényezői Írástudatlanság  képtelenség a közös tájékoztatási kódrendszer használatára Digitális írástudatlanság  A XXI. század innovációinak kizárása életünkből Idegen nyelv tudás hiánya  Az internacionális lehetőségek, kapcsolatok kihagyása életünkből

A XXI. század főbb kompetencia-követelményei Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kompetencia

Digitális írástudatlanság Idegen nyelvtudás hiánya TÁMOP 2.1.2

A projekt kidolgozásának létjogosultsága: a munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése Munkanélküliség csökkentése: Az Európai Unió egyik fontos megoldandó kérdése European Employment Strategy 2020 célja: 75%-os foglalkoztatási ráta a 20 és 64 év közötti korosztály körében 2020-ra.

A munkanélküliség és a kompetenciák összefüggései Mi segíti legjobban az elhelyezkedést? Számítógépes tudás 17 % Nyelvtudás 29 % (2012-es közvélemény kutatás, forrás: Eurobarometer)

Magyarország lakosságának idegen nyelvtudása 2007-ben Magyarország lakosságának 74,8 %-a nem beszélt egy idegen nyelvet sem; látványos javulásról azóta sem beszélhetünk

A digitális írástudatlanság hazánkban Még sosem használt számítógépet, 2010 (16-74 éves lakosság %-a) A hazai lakosság 32,4 %-a még nem használt gépet Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2011

TÁMOP 2.1.2. – válasz a társadalmi igényekre, kihívásokra Felelősség a források megfelelő allokálása, és olyan konstrukciók kialakítása, amelyek érdemi válaszokat adnak a társadalmi kihívásokra, és mérhető eredmények elérésére alkalmas, működőképes, átlátható projekteket hoznak létre – ez volt a cél a TÁMOP-2.1.2. projekt tervezése során is. A fókuszba a digitális írástudás és a nyelvtudás arányának növelése került, munkaerőpiaci és területi esélyegyenlőségi szempontokkal is megerősítve, a társadalmi felelősséget is érvényesítve.

TÁMOP 2.1.2. – a projekt főbb adatai Projekt időtartama: 2012.05.01. – 2014. 10.31. Forrás: 12,5 milliárd Ft (Ebből a Közép-magyarországi régióban (KMR) kb. 1 milliárd Ft) 85 % EU-s forrás, 15 % hazai forrás Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a projekt indulásakor: Wekerle Sándor Alapkezelő) Konzorciumi partner: Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet – NIIFI (a projekt indulásakor: NT nKft.) Felelős minisztériumok: Nemzetgazdasági Minisztérium; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

TÁMOP 2.1.2. – a projekt főbb adatai Informatikai és nyelvi képzések biztosítása Minimális önerő (2 % vagy 5%) ráfordításával, Maximum 90 000 Ft/fő erejéig A 18. életévet betöltött állampolgárok részére, amennyiben állami finanszírozású oktatásban nem vesznek részt Max. 1000 Ft/ fő / tanóra elszámolható költség

A projekt indikátorai 100 000 fő részvétele a képzésben 85 000 fő, aki ténylegesen elvégzi a képzést és tanúsítványt is szerez (minél alacsonyabb arányú lemorzsolódás a cél) Min. 10 000 fő hátrányos helyzetű állampolgár bevonása a képzésbe

Közvetlen célok A felnőtt lakosság kiegészítő képzése a munkaerő-piaci követelmények figyelembe vételével A felnőttképzésben résztvevők számának növelése A hátrányos helyzetű régiók támogatása A gazdaság versenyképességének növelése a kvalifikált munkaerő biztosítása által Az egyéni versenyképesség növelése a munkaerőpiacon A digitális írástudatlanság csökkentése Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés Az életen át tartó tanulás (Lifelong learning) alapelveinek továbbadása

Közvetett célok Társadalmi és munkaerő-piaci rugalmasság és beilleszkedés növelése (hazai és nemzetközi viszonylatban) A foglalkoztathatóság általános növelése (hazai és nemzetközi viszonylatban) Piaci fellendülés: a felnőttképzési intézmények, nyelviskolák, informatikai képzők szektorának jelentős mértékű bevonása az EU-s forrásból történő támogatási rendszerbe

A projektek kedvezményezettjei a magánszemélyek, de a felnőttképző intézmények tapasztalatainak megismerése és hasznosítása rendkívül fontos a sikeres projekt érdekében: Hangsúlyos ügyfélszolgálati tevékenység Tapasztalati fórumok tartása Az intézmények működését meghatározó szabályok, előírások, esetenként működési – szervezési szempontjaik beépítése a projekt eljárásrendjeibe (3 napos szerződéskötési időszak, havi ütemes képzésmeghirdetés) Mindezzel motiváló környezet teremtése a képzők számára

Motiváló környezet teremtése a magánszemélyek számára Három kiemelt tényező: Az oktatás aktuális élethelyzethez, igényhez kötődik (hasznos – pl. növeli az elhelyezkedési esélyeket) Az oktatás a lakóhelyhez közel van (elérhető és elfogadható szinten tartja a ráfordításokat, időben és pénzben) Az oktatást ismerős személy ajánlja (biztonságos bevonódás, személyes elköteleződés)

A motiváció kulcsszereplői: az eTanácsadók Közel 1600 eMagyarország Ponton közel 2000 eTanácsadó Kik az eTanácsadók? Képzett szakemberek, akik bevezetik az érdeklődőket az információs társadalomba az Internet, elektronikus ügyintézés, elektronikus közszolgáltatások előnyeinek ismertetésével.

Az eTanácsadók a projektben Az eTanácsadók főbb funkciói a projektben Igényfelmérés Kommunikációs feladatok Toborzás A jelentkezéssel/regisztrációval kapcsolatos segítségnyújtás Mentorálás a lemorzsolódás elkerülése végett (e-mailes, telefonos, személyes kapcsolattartás) eTanácsadók száma: Max. 800 fő

Konkrét eredmények 2013. 07. 02-ig Jelenlegi adatok: 175 kistérségből 169-ben folyik támogatott képzés 31 554 fő tanul idegen nyelvet 6990 fő vesz részt informatikai oktatásban A „- Mennyi? – Harminc” kérdésköre: a hazai felnőttképzési piacon ezek jelentős számok (pl. képzői tapasztalati fórum: átlagos éves képzetti létszámok elérése az első félévben)

A képző intézményekre vonatkozó adatok   Regisztrált képző intézmény: 371 Megkötött együttműködési megállapodás: 212 Vidéki székhelyű: 272 Budapesti székhelyű: 99

A képzésekre vonatkozó adatok   Jóváhagyott Képzések száma: 6 666 Fővárosban: 539 Vidéken: 6 127 IT: 1 159 Nyelvi: 5 507

A résztvevőkre vonatkozó adatok Magánszemélyek:   Regisztrált személy: 248 819 Képzésre jelentkezett: 67 134 HH-s térségből érkező: 29 383 45 év feletti: 23 897 Mindkét feltétel: 11 036 Hátrányos helyzetűek száma: 42 244

A projekt sikerének alapja Megfelelés a munkaerő-piac elvárásainak Társadalmi igény a nyelvtudásra, informatikai ismeretekre Megfelelő célcsoport megkeresése, megszólítása, bevonása a projektbe A célcsoport igényeihez, élethelyzetéhez illeszkedő oktatási csomagok biztosítása Színvonalas képzői kínálat Alacsony önköltség eTanácsadói rendszer, személyes mentorálás

A projektekre általában vonatkozó releváns siker-kritériumok: - A szakmai, tartalmi elvárásoknak való megfelelés - Ütemezési céloknak való megfelelés - Költségterven belül maradás - Felhasználók / résztvevők elégedettsége - Fenntarthatóság De: A siker több, mint időben, költségkereten belül a meghatározott követelményeknek megfelelő eredmény elérése. (www.projektsiker.hu)

A siker a célok elérése, de mindig hozzáadott érték és pozitív érzetek (elégedettség, győzelem, stb.) összessége is. A felhasználók / résztvevők elégedettsége és a projekt sikeressége között jelentős kölcsönös összefüggés van. A sikeres projekt mindig hozzájárul a szervezet (intézményrendszer) hatékonyságához, és a hosszú távú sikerességéhez. A projektsiker a stratégiai menedzsment szintjén realizálódik, ahol a projektek sikere és a szervezet / intézményrendszer hosszú távú sikercéljai összevezethetők.  A siker értelmezése mindig függ az időtávtól is (a projekt lezárását követő fenntartás tapasztalatai, esetleg további fejlesztésekkel való összefüggés). (www.projektsiker.hu)

A siker legvégső aranyszabálya: ahhoz, hogy a sikert kivehessük a végén, a munkát bele kell tennünk a projektbe – nyuszi valójában nem a kalapban terem Köszönet a projekt végrehajtásában részes valamennyi szereplőnek, munkatársnak, képzőnek, képzettnek, fontolgatónak, kritikusnak, és ellenőrnek is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Baranyai Mária Projekt koordinátor  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányablakok Kialakításáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága