Átma-Véda-Vishwa-Bráhm Dienes István kutató Stratégiakutató Intézet Tudatkutatási és elméleti fizika csoport

ABSZOLÚTUM, MINT FOGALOM: HATÁRTALAN, OSZTATLAN ÉS ÖRÖK, AZAZ NEM-VÁLTOZÓ

Az Abszolútum, mint fogalom három vetülete Az Abszolút fogalma az objektív oldalon: matematikai végtelen; fizikai vákuum Az Abszolút fogalma a szubjektív oldalon: A tudatosság különböző szintjei; védikus tudatállapotok

Az Abszolútum fogalma az objektív oldalon Az Abszolútúm fogalma a matematikában: George Cantor és a végtelen halmazok matematikája. Az összes halmazok V halmaza több, mint a halmazok egysége, azaz nem rendelkezik halmaz sajátosságokkal (Russel paradoxon), de bizonyos sajátosságai megjelenhetnek a benn található halmazok valamelyikében (tükrözési elv). Szimmetriák, mint a nem-változó sajátosságok hordozói! Geometriai és topológiai szimmetriák, ez azért fontos mert a természeti törvényekben ezek tükröződnek!

Az Abszolútum fogalma az objektív oldalon Az Abszolútúm fogalma a fizikában: A természeti törvények relativisztikus kovarianciája, koordinátarendszer függetlenség. Ezek szimmetria-törvényekben öltenek testet (pl. Poincare-invariancia, mérték-invariancia (töltésmegmaradás), időinvariancia (energia-megmaradás) stb.). A fizikai vákuum, mint teljesen szimmetrikus homogén, izotróp közeg (szuperfolyékony). Az anyag alapvető szinten rezgő vákuumként értelmezhető a kvantum-térelméletek szerint. Az anyag tehát alapvetően rezgő vagy áramló semmi, azaz Abszolút!!!

Az Abszolútum fogalma a szubjektív oldalon A tudatosság különböző szintje:A védikus tudomány hét tudatállapotot különböztet meg: Mélyalvás tudat– Sushupti csétanja Álom tudat – Swapn csétanja Éber tudat – Jágrat csétanja Transzcendentális tudat – Turíja csétanja Kozmikus tudat – Turíjatít csétanja Isten tudat – Bhagavad csétanja Egység tudat – Bráhmi csétanja Változó tudatállapotok Nem változó tudat állapotok

Vjásza Bráhma-szútrájának lényege A rendszeres Átma (turíja) tapasztalat révén egység tudat tapasztalatra szert tett egyén két Abszolútat tapasztal. Egyet kint, a másikat bent: határtalan kint és határtalan bent. A Bráhma-szútra lényege és működése, hogy ezt a két tapasztalatot összeöltse – innen a szútra jelző!! Ez egy közvetlen tapasztalat, nem értelmi elemzés – közvetlen megélt tapasztalat – mája megszűnése. Hogy értelmileg is fel lehet fogni az annak a következménye, hogy ezen a szinten magasabb logikai funkciók lépnek életbe, melyek képesek felfogni az ellentéteket és az ellentmondásokat is egy teljességben. Mátrix logika.

Az egységtudat tapasztalat legfőbb védikus forrásai: Upanishádok: Az objektív egységtapasztalatok felsorolásai (Az vagy Te – Tat vam ászi). Shankara kommentárjaival. Bráhma-szútra: Az egység tapasztalatok teljes összeszövése. Shankara kommentárjával Jóga Vászistha: Az egység tudatban élt valóság teljes leírása. A Rámajána része

Átma-Véda-Vishwa-Bráhm Az Átma mint nem-változó, tiszta tudatosság, képes felfogni a nem-változó objektív minőségeket, a tiszta tudást, a Védát, amit önnön aktivitásaként észlel – Egységtudat élmény. Mivel ezek képezik a kifejezett anyagi világ alapját, ezért a Világegyetemet – Vishwa - szintén önvalójaként észleli, mely teljességét a Bráhman tudatban éri el. Ekkor éljük, hogy az Átman valóban Bráhman!!

Az Abszolútnak vagy Bráhmannak a Véda a teste, mely mögött az Átma szingularitása honol. Egy ilyen Teljesség folyamatos élése ajtót nyit az Abszolútok határtalan mezejére, mely elvezet a Totalitás éléséhez, amit Krishna Tudatnak nevezünk!! Ez utóbbinak az irodalma a Srihmad Bhagavatam, aminek a valódi értelme Egység tudat nélkül felfoghatatlan!!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket További írások a témában, valamint egyéb elérhetőségeink: www.inco.hu, www.metaelmelet.hu E-mail:dienesistvan@yahoo.com; istvan.dienes@metaelmelet.hu