II. Fejezet A testek mozgása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Energia, Munka, Teljesítmény Hatásfok
Advertisements

A gyorsulás fogalma.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
a sebesség mértékegysége
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Stacionárius és instacionárius áramlás
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Egyenletes körmozgás.
Gyakorló feladatok A testek mozgása.
A testek mozgása.
Környezeti és Műszaki Áramlástan I.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Mozgások I Newton - törvényei
MUNKA, ENERGIA.
Testek egyenes vonalú egyenletesen változó mozgása
EGYENLETES MOZGÁS.
IV. fejezet Összefoglalás
KINEMATIKAI FELADATOK
A mozgások leírásával foglalkozik a mozgás okának keresése nélkül
Newton törvényei.
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
KINEMATIKAI FELADATOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Egyenletesen változó mozgás
Elektromos alapjelenségek, áramerősség, feszültség
Összefoglalás Dinamika.
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
I. Törvények.
Fm, vekt, int, der Kr, mozg, seb, gyors Ütközések vizsgálata, tömeg, imp. imp. megm vált ok másik test, kh Erő F=ma erő, ellenerő erőtörvények több kh:
Hogyan mozognak a testek? X_vekt Y_vekt Z_vekt Origó: vonatkoztatási test Helyvektor: r_vekt: r_x, r_y, r_z Nagysága: A test távolsága az origótól, 1m,
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások
A dinamika alapjai III. fejezet
Az erő.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
FIZIKA.
Egyenletesen változó mozgás
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg,
Legfontosabb erő-fajták
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
A dinamika alapjai - Összefoglalás
A tehetetlenség törvénye. A tömeg
Munka.
Egyenes vonalú mozgások
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
2. előadás.
Haladó mozgások Alapfogalmak:
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Erőhatás, erő -Az erő fogalma-.
Készítette: Kiss István
Különféle mozgások dinamikai feltétele
Munka, energia teljesítmény.
Amikor egy test helye, vagy helyzete egy vonatkoztatási rendszerben megváltozik, akkor ez a test ebben a vonatkoztatási rendszerben mozog. Körmozgás Összetett.
A testek mozgása. 1)Milyen mozgást végez az a jármű, amelyik egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg? egyenlő idők alatt egyre nagyobb utakat tesz.
Hely, idő, haladó mozgások (sebesség, gyorsulás) Térben és időben élünk. A tér és idő végtelen, nincs kezdete és vége. Minden tárgy, esemény, vagy jelenség.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Mechanika Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Stacionárius és instacionárius áramlás
Készítette: -Pribék Barnabás -Gombi-Nagy Máté
11. évfolyam Rezgések és hullámok
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Harmonikus rezgőmozgás. FOGALMA A rugóra függesztett testet, ha egyensúlyi helyzetéből kimozdítjuk, akkor két szélső helyzet között periodikus mozgást.
a sebesség mértékegysége
Előadás másolata:

II. Fejezet A testek mozgása Összefoglalás

A testek helye, helyzete és mozgása viszonylagos, relatív. Mit nevezünk vonatkoztatási rendszernek? Az a test, amelyhez viszonyítva megadjuk a többi test helyét és mozgását.

A testek helye, helyzete és mozgása viszonylagos, relatív. Hogyan írjuk le egy test helyét, mozgását egy vonatkoztatási rendszerben? Minek a segítségével írjuk le? A vonatkoztatási rendszerhez rögzített koordináta-rendszerben a testek helye és mozgása mennyiségekkel pontosan megadható. TK. 27.oldal 27.1. kép

Pálya – Út – Elmozdulás Mi a különbség a pálya, az út és az elmozdulás között? A pálya az a vonal, amelyen a test mozgása közben végighaladhat.

Pálya – Út – Elmozdulás Az út, a pálya azon részének hossza, amelyet adott időtartam alatt a test megtesz. Mi az út jele? Az út jele: s

Pálya – Út – Elmozdulás Az elmozdulás, a mozgás kezdőpontja és végpontja közötti távolság.

Milyen mozgásokról tanultunk? Egyenes vonalú egyenletes mozgás Változó mozgás Egyenletesen változó mozgás Milyen különbségek vannak a fenti mozgások között? Sorolj fel néhányat!

Egyenes vonalú egyenletes mozgás Az olyan mozgást, ahol a test egyenlő idők alatt egyenlő utakat tesz meg – bármilyen kicsik vagy nagyok is ezek az egyenlő időtartamok - , egyenletes mozgásnak nevezzük.

Változó mozgás Ha a mozgás során a sebesség iránya, nagysága változik, változó mozgásról beszélünk. A test sebességét az átlagsebességével és a pillanatnyi sebességgel jellemezhetjük.

Egyenletesen változó mozgás Ha egy test sebessége egyenlő időközönként ugyanannyival változik (bármekkorák is ezek az egyenlő időközök), akkor a test mozgása egyenletesen változó mozgás. Ha a gyorsulás nagysága állandó, a mozgás egyenletesen változó mozgás. Egyenletesen változó mozgásnál a gyorsulás megmutatja, hogy mekkora a test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása.

Sebesség A mozgást jellemző egyik mennyiség. Jele: v Mértékegységei: Ha a sebesség nagysága állandó, akkor a mozgás egyenletes. Egyenletes mozgásnál a sebesség megmutatja, hogy mekkora a test által az időegység alatt megtett út:

Sebesség - Feladat Gedeon biciklizik és 4 m-t tesz meg 2 másodperc alatt. Mennyi a sebessége Gedeonnak? Gedeon újra biciklire ül a kilométeróráján azt látja, hogy a sebesség , eközben 4 másodperc telt el. Hány métert tett meg eközben? 8 métert biciklizett már megint Gedeon sebességgel. Mennyi ideig tartott ez a biciklizés?

Gyorsulás A gyorsulás az a mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egyenletesen változó mozgást végző test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása. Gyorsulás jele: a Mértékegysége:

Szabadesés A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényes, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek nevezzük. A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, melynél a test sebesságe másodpercenként -mal nő.

Jó tanulást kívánok! Olvasd el a második fejezetet! Válaszold meg a kérdéseket! Gondolkozz! Kérdezz!