Betekintés a hagyományos tibeti orvoslás tudományába

Csoma tanulmánya a tibeti gyógyászatról Kőrösi Csoma tanulmányának alapjául szolgáló kompendiumot Szangye Puncog – Csoma tanító lámája készítette 1823-24-ben; („A nyolcágú orvoslás, megjegyzések a Négy Tantrához” címmel) Szangye Puncog – Ladakh első számú orvosa volt; kiváló tudós – orvostudomány mellett még számos tudományágban volt jártas;

Csoma tanulmánya a tibeti gyógyászatról 1835-ben jelent meg a Csoma által készített angol nyelvű fordítás a Bengáli Ázsiai Társaság folyóiratában („Egy tibeti orvosi munka ismertetése” címmel); az angol nyelvű változat nem szó szerinti fordítás – egyes részek összefoglaló jelleggel kerültek lefordításra pl.: gyógyászat meghonosodása Tibetben; Alexander könyvek egyike – melyet magas rangú lámák írtak Csoma számára; Csoma tanulmánya a Négy Tantráról történeti bevezetővel kezdődik;

Csoma a tibeti orvoslásról „a nevezett Láma teljes leírását adta az emberi testnek, meghatározván a külön tagokat, az ízületeket, a folyadékokat, a tömör részeket s kórállapotokat, oly behatólag, mint egy oly értelmes orvostól várhatni, aki az emberi testnek alkotását ismeri. Teljesen le van ott írva az egészségi állapot, valamint a testbeli hiányok és a betegségek, melyeknek alkatunk ki van téve.”

Csoma a tibeti orvoslásról „a gyógyászatnak története és az orvostan nyolcz ágazatának ismertetése, rendszeresítve fejezetekben a leghíresebb orvosok útmutatása szerint.” (Kőrösi Csoma Sándor levele C. P. Kennedyhez Szabáthu, 1825. május. 5.) http://www.archivum.kcst.hu/levelek/1825-05-05.html

Csoma történeti áttekintése Vairocsana – i.sz. 8-9. sz. Négy Tantra fordítója – környező népek jelentősebb gyógyászati szövegeinek lényegi összefoglalása; szakterminusok pontosítása végett Dava-Ngon-gával, egy orvos-fordítóval dolgozott együtt;

Csoma történeti áttekintése idősebb Jutog (790-833) kiegészítést írt a Négy Tantrához gyógynövények kedvező hatásai; tűszúrásos gyógyítás; pulzusdiagnosztika; „Jutog orvosi gyűjteménye” „Négy Tantra részei” „Négy Tantra útmutatása”

Csoma történeti áttekintése fiatalabb Jutog (1126-1202) id. Jutog legendás élettörténetének megírása; képletes kifejezések magyarázata; „id. Jutog életének története” „A gyógyítás rövid összegzése” „A nyolcágú (gyógyászat) eredetéből készült kivonat drágakő fonala”

Csoma történeti áttekintése Szangye Gyaco (1653-1705) – 5. dalai láma régense; Négy Tantra leghíresebb kommentárjának megírása – „Kék Lazurit Kő”; elrendelte, hogy a kolostoroknak saját orvosuk legyen; orvosi iskola megalapítása a Csakpo-hegyen; képes orvosi atlasz elkészítése;

Képek az orvosi atlaszból Gyógyszerek készítéséhez használható gyógynövények

Képek az orvosi atlaszból Gyógyszerek készítéséhez használható állatok

Képek az orvosi atlaszból Anatómiai rajzok

Képek az orvosi atlaszból Embrió fejlődése

Képek az orvosi atlaszból Érhálózat

Képek az orvosi atlaszból Pulzusdiagnosztika

Képek az orvosi atlaszból A Betegség Fája

Képek az orvosi atlaszból Orvosi műszerek

NÉGY TANTRA = 14,000 verssor A tibeti orvoslás alapműve = az orvosi képzés alapja 1. rész: Alap Tantra (6 fej.) Buddha gyógyászati tantételei; orvostudomány 4 része; gyógyítás 8 ága; 2. rész: Magyarázó Tantra (31 fej.) 4 elv a betegség gyógyításáról mit? mivel (gyógyítás 4 fázisa)? milyen módon? ki által?

NÉGY TANTRA A tibeti orvoslás alapműve 3. rész: Oktató Tantra (92 fej.) betegségtípusok teljes körű leírása és gyógyításuk magyarázata; 4. rész: Utolsó Tantra (27 fej.) gyógyítás gyakorlati alkalmazásának leírása; pulzus- és vizeletvizsgálat leírása;

Óind gyógyászati források a Négy Tantra nem szerepel a tibeti kánon egyik kötetében sem; Tandzsúrban található gyógyászati témájú szövegek i.e. 6-3. sz-i forrásokból származnak; i.e. 6. sz. - Szusruta = „sebészet atyja” csonttörések gyógyítása; bőrszövet hiányának pótlása; „orrplasztika”

Orrplasztika Szusruta műve alapján (Gentleman’s Gazette 1794 okt.)

Óind gyógyászati források i.e. 3. sz. – Csaraka - betegségek nyolcas tagolása Csaraka szerinti 8-as tagolás Négy Tantrában szereplő 8-as tagolás 1. sebgyógyítás tudományáról 1. test általános betegségeinek gyógyítása 2. feji terület betegségeinek gyógyításáról 2. gyermekbetegségek 3. egész szervezet gyógyításáról 3. asszonyi betegségek 4. lelki betegségek gyógyításáról 4. gonosz lelkek által okozott betegségek (elmebajok) 5. gyerekbetegségek gyógyításáról 5. kés v. íj stb. által okozott sebek kezelése 6. ellenmérgekről 6. mérgezés esetei 7. aggkori gyengeség elleni elixírről 7. aggkori gyengeség 8. nemi tevékenység fokozásáról 8. férfierő gyarapításáról szóló útmutatás

Beszámolók a tibeti gyógyászatról G. E. Gerard – angol katonaorvos levele (Szabáthu, 1829. január 21.) http://www.archivum.kcst.hu/levelek/1829-01-21.html „Oly férfiúnak példája és befolyása, mint a Lámáé, akit annyira tisztelnek azon világrészben tudománya és bölcsessége miatt, hathatósan előmozdította hasznosságom célját, különösen a himlőoltás behozatalában. Minthogy maga a Láma ajánlkozott magát a műtétnek alávetni, lehetne-e körülmények között ennél valami kedvezőbb?”

Beszámolók a tibeti gyógyászatról Charles Bell – angol diplomata beszámolója (1921) „Ma, tehát 1921-ben, a nyugati orvosokat és különösen a sebészeket szívesen látják Tibetben. A múltban nem így volt, mivel a betegséget és a sérülést általában a gonosz szellem hatásának tulajdonították, és inkább papot vagy ördögűzőt hívtak, mint orvost. De a nyilvánvaló tények és az orvosaink megváltoztatták az ósdi nézeteket. Orvosaik ugyan a tibetieknek is voltak, és némelyikük nagy hírnevet szerzett a nép között, a sebészethez azonban egyáltalán nem értettek. Ezt feltétlenül helyre kell hozni, legalább egy orvossal rendelkeznünk kell.”

Beszámolók a tibeti gyógyászatról Laurence Austine Waddell o. ezr Beszámolók a tibeti gyógyászatról Laurence Austine Waddell o. ezr. – (1903-04 között jutott el egészen Lhászáig) „A betegségek kezelése, bár alapjában a legismertebb gyógynövények felhasználásán alapszik, legnagyobb részt mégis csak babonás mondókák, s holmi rejtélyes jelek és fogások alkalmazásából áll. Igen nagy szerepet játszik a kuruzslóknak gyógymódszereiben a rókamáj és a meleg vér. Valami bonctanfélét is hallgatnak a leendő orvos-papok, amelynek adatait azonban nem tényleges boncolás, hanem az emberi testet ábrázoló fantasztikus rajz alapján gyűjtötték össze, amely rajz apró négyszögekre van felosztva a belső szervek fekvésének megjelölésére. →

Beszámolók a tibeti gyógyászatról A tibeti orvos-papok azt hiszik, hogy a vérkeringést az emberi test jobb oldalán a piros vér, balján pedig a sárga epe közvetíti. A betegség megállapításánál fősúlyt helyeznek a páciens pulzusának milyenségére. Hatféle pulzust különböztetnek meg. A három piros pulzust a jobb, a három sárgát a bal kéz tövén figyelik, és azt tanítják, hogy minden szerv egy-egy pulzussal áll kapcsolatban, úgyhogy az illető pulzusveréséből a szerv beteg vagy egészséges voltára, illetőleg a betegség nemére lehet következtetni. →

Beszámolók a tibeti gyógyászatról Igen mulatságos volt az a látvány, amikor a pulzus vizsgálatának bemutatása céljából az egyik látogatónak az orvos-pap megtapogatta érverését, és komoly, gondolkodó arcot vágott, majd hosszas fontolgatás után kijelentette, hogy az illetőnek jobb veséje beteg, mert ennek a szervnek a pulzusa gyönge. Általában mind az orvos, mind a beteg az imádságok elmondásától vár legtöbbet. Ezért a legtöbb esetben hosszú litániák olvasásával igyekeznek a betegség gonosz szellemét kiűzni vagy áldozatok által annak elhagyására bírni.

Beszámolók a tibeti gyógyászatról Nyolcévi tanulás után, mely idő alatt a Kék drágakő könyvének egyes fejezeteit kell bemagolni, megszerezhető a mester címe. Tankönyvüknek egy része kínai és indiai forrásokon alapul. Sebészeti tudományuk a lehető legkezdetlegesebb. Semmi néven nevezendő műszereik nincsenek a késen és az érvágáshoz szükséges lancettán kívül.”

Beszámolók a tibeti gyógyászatról G. Tucci és E Beszámolók a tibeti gyógyászatról G. Tucci és E. Ghersi – „Kincses Tibet” című könyvükből „Rögtön megérkezésünk után elhívatjuk a falu orvosát, aki általában a falu legműveltebb embere. Sokat utazott, tud írni és olvasni, gyakran jobban, mint a szerzetesek. Az orvossal elhozatjuk valamennyi gyógynövényét, amelyekkel rendszerint gyógyítani szokott. Azok, akik tibeti tanulmányokkal foglalkoznak, tudják, milyen nehéz meghatározni a különféle növényeket, amelyeket az orvosi könyvek említenek. Sokszor a szótárak is csak általánossággal ússzák meg a dolgot.

Beszámolók a tibeti gyógyászatról A bejárt vidékek gyógynövényeinek teljes gyűjteményét kell összeállítanunk, s minden alkalommal fel kell jegyeznünk a növény helyi nevét, egyrészt, hogy ellenőrizzük a velünk közölt adatokat, másrészt, mert ugyanazt a növényt más-más vidéken gyakran más néven ismerik. A növénytani meghatározást majd illetékes szakemberre bízzuk, mihelyt visszatérünk Európába.

Beszámolók a tibeti gyógyászatról Minden követ megmozgatunk, hogy orvosi könyveket gyűjtsünk. A tibeti orvosi irodalom nagyobbrészt Indiából származik, kisebb része Kínából, de itt helyben úgy átdolgozták, hogy érdemes kinyomozni. Ennek a keleti orvostudománynak a tanulmányozása nem csupán tudományos különlegesség: évszázados tapasztalatai bukkannak elénk olyan népnek, amely kétségtelenül nagy megfigyelőképességgel van megáldva, és meg tudta találni a gyógyító erejét sok olyan növénynek, amely bőven terem ezen a földön. Nem lehet elutasítani azt a lehetőséget, hogy a mi tudományunk is hasznot húzhat olyan gyógyfüvek elfogulatlan és alapos tanulmányozásából, amelyeknek a hatóereje és természete előttünk javarészt még titok.”

Tibeti Gyógyászati Múzeum 2006-ban megépült Kína Csinghaj tartományának fővárosában a 12 ezer m2-es gyógyászati múzeum

Tibeti Gyógyászati Múzeum

Tibeti Gyógyászati Múzeum 2000 növényi és állati mintadarab

Tibeti Gyógyászati Múzeum 1000 könyv

Tibeti Gyógyászati Múzeum 80 nagyméretű ábra és térkép

Tibeti Gyógyászati Múzeum több ezer éves sebészeti eszközök

3 testnedv 1) rlung = szél tudati és izomtevékenységek motorikus folyamatok 2) mkhrisz-pa = epe anyagcsere folyamatok sejtek élettartama 3) bad-kan = nyálka nedvek áramoltatása ízületek működtetése ízlelés életfenntartó; felfelé mozgó; lefelé tisztító; emésztő; színező; ízlelő; nedvek áramoltatásáért felelős;

Hideg és meleg betegségtípusok: A Három Méreg 1) vágy → szél típusú betegségek okozója; 2) harag → epe típusú betegségek okozója; 3) tudatlanság → nyálka típusú betegségek okozója; Hideg és meleg betegségtípusok: Hideg: szél; nyálka; Meleg: epe;

Háromféle vizsgálat 1) Nyelv és vizeletvizsgálat Nyelv lehet: vöröses színű és száraz → szél; megvastagodott és sárgás lepedék fedi → epe; halvány színű és puha, fehéres lepedék fedi → nyálka; Vizelet: színe; szaga; olajossága; felkeverés során keletkező buborékok;

Háromféle vizsgálat 2) Érintés → pulzusdiagnosztika gyors; lassú; meg-megálló; hömpölygő; mélyen verő; felszínes; Férfiak és nők vizsgálata közötti különbség!!!

Háromféle vizsgálat 2) Érintés → pulzusdiagnosztika Beteg bal keze – orvos jobb keze Mutatóujj: J.: szív B.: vékonybél Középső ujj: J.: lép B.: gyomor Gyűrűsujj: J.: bal vese B.: ivarszervek Beteg jobb keze – orvos bal keze Mutatóujj: J.: tüdő B.: vastagbél Középső ujj: J.: máj B.: epehólyag Gyűrűsujj: J.: jobb vese B.: húgyhólyag

Háromféle vizsgálat 3) Kérdezés észlelt tünetek; fájdalom területe(i); napi életvitel; étkezési szokások; hangulat; régi betegségek;

Gyógyszerek Betegségtípusoknak megfelelően: Hideg betegségre → meleg orvosság Meleg betegségre → hideg orvosság Halmazállapota a gyógyítandó betegségtől függ: szilárd; folyékony (víz állagú); olajos (sűrűbb); finomra őrölt; durva szemcsés → növényi, állati, fémes összetevők elegye

Gyógyítás 4 fázisa 1) megfelelő diéta – étkezési szokáson való változtatás (forralt víz) 2) megfelelő életmód, viselkedés, gondolkodás (vallásosság) 3) megfelelő gyógyszer alkalmazása 4) terápiás kezelés (masszázs, akupunktúra, hideg (vizes) / meleg (olajos) borogatás, véreztetés, érvágás, köpölyözés

Elméleti és gyakorlati tudása mellett: A jó orvos ismérve Elméleti és gyakorlati tudása mellett: legyen a páciens meghallgatása során nagyon alapos és figyelmes; legyen melegszívű; legyen együtt érző;

Köszönöm a figyelmet!