Az új köznevelési környezet és a tehetséggondozás Miskolc, 2013. jún. 19. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens OFI főtanácsadó

Új köznevelési környezet 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§(1) …… Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozás és a tehetséggondozás. 4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és fellelhető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

speciális mentális képesség CSALÁD ISKOLA speciális mentális képesség kreativitás átlagon felüli képesség motiváció TÁRSADALOM KORTÁRS

10. § … Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. 11.§ (2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelménynek megfelel. 12.§ (4) Ha a művészeti szakközépiskola a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (továbbiak-ban: párhuzamos oktatás).

16. §(1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. 17. § (3) A kollégium-részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint- szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. 18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, .

j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. 19 . j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. 19.§ (1) A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

27. § (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. A tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

28. § (2) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi ellátásban részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve-az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítse-továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

47. § (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját. 35. A pedagógus kötelességei és jogai a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról,…………. c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása 30. § (1) Az Nkt. 18.§ (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az intézmény feladata: a) korai tehetség-felismerés, b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítása, c)önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére, d) tanácsadás, támogatás a szülőknek, e) konzultáció a pedagógus részére, f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése, g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, h) tehetségazonosítás, tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladat-ellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,

i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra, j) kimeneti mérések elvégzése, k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el. (2) A tehetséggondozó koordinátor a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival, b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal, c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist, d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázatait, e) kapcsolatot tart az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben működő Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és …………………. 174. § Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja 175. § Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja 176. § Arany János Tehetséggondozó Program

A tehetséggondozásról Állami szerepvállalás Civil szerepvállalás (EMMI-OFI-EMET) MATEHETSZ (MTT) Országgyűlés Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Nemzeti Tehetség Program (NTP) TÁMOP- Géniusz Program Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs TÁMOP- Tehetséghidak Fórum TALENTUM Program (?) NTP- Cselekvési Program (2014-2020) NTP pályázatok Nemzeti Tehetségpont Tankerületek, szakszolgálatok

Állami szerepvállalás 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról 1119/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működéséről 1120/2009. (VII. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2009-2010. évi cselekvési programjáról A 233/2011. (XI. 8.) Kormányhatározat a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról szóló 152/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet és a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működéséről szóló 1119/2009. (VII. 23.) Korm. határozat módosításáról 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011-2012. évi cselekvési programjáról

2011-12. évi cselekvési program Tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása; Az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése; A tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése; A tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülését; A tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok előterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése; Hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése; A magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetése.

Új pályázati kiírások 2013. május 22-én megjelentek a Nemzeti Tehetség Program új nyílt pályázati felhívásai, amelyek elsődleges célja a tehetséggondozó nyári programok támogatása. Az egyes programok szervesen illeszkednek a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról szóló 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozatban megfogalmazott elvekhez és értékekhez.

prioritásra kerül kiírásra pályázat A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 802 millió Ft. Támogatási időszak: 2013. április 6. - 2013. szeptember 30. Beadási határidő: 2013. június 24. (postabélyegző kelte)

"BONIS BONA – A nemzet tehetségeiért” díj Az elismerés elnyeréséhez jelöltenként két ajánlás szükséges. Az ajánlások alapján a díjakat az alábbi három területen ítélik oda: 1. „Kiváló versenyfelkészítők” A díjjal járó támogatás összege bruttó 400.000 Ft. A díjazottak várható száma 200 fő. 2. „Kiváló tehetséggondozók” A díjjal járó támogatás összege bruttó 400.000 Ft. A díjazottak várható száma 170 fő. 3. „Kiváló tehetségsegítők” A díjjal járó támogatás összege bruttó 250.000 Ft. A díjazottak várható száma 65 fő. Ajánlásra az „Ajánlólap” és az „Adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozat” kitöltésével, aláírásával és postai beküldésével van lehetőség. Beküldési határidő (a postai feladás határideje): 2013. július 5. Postacím: MATEHETSZ 1518 Budapest, 112. Pf. 146. http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/bonis-bona-tanari

Civil szerepvállalás

Nemzeti Tehetség Program Magyar Géniusz Program A Nemzeti Tehetség Program megvalósulása Nemzeti Tehetség Program Nemzeti Tehetségpont; Budapesti Európai Tehetségközpont TÁMOP 3.4.4 A Magyar Géniusz Program OKA pályázatok OFI pályázatok 2012-2013- TÁMOP 3.4.4B TÁMOP 3.4.3 – (2010-) TÁMOP 3.4.3 – (2012-) TÁMOP 3.4.5 Tehetséghidak 2012 2013 Forrás: EU 2014 – 20 Köz- és felsőoktatási törvények tehetségtámogató elemei - ÁLLAMI - CIVIL TÁMOP 4.2.4 Nemzeti Kiválóság Program Talentum Program 2028

Mit csinál egy Tehetségpont? A Tehetségpontok négy általános feladatköre: a) tehetségazonosítás b) tehetséggondozás c) tehetség-tanácsadás d) Tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás Szolgáltatási tartalom, funkció és hatókör szerint: Részlegesen, vagy komplexen funkcionáló Tehetségpont Helyi, intézményi, települési, térségi, regionális hatókörű Tehetségpont Országos/Nemzeti Tehetségpont A hálózati együttműködés alapkövetelmény !

Hálózat a tehetségnevelésben Tehetségpont – hálózatok Hibás Helyes

A Tehetségsegítő Tanácsok fogalma, feladata A Tehetségsegítő Tanács olyan helyi, térségi, vagy országos kezdeményezésre létrejött szerveződés, amely a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi összefogással segíti a tehetségek felkutatását, fejlesztését, a tehetségesek produktumainak hasznosulását és a szükséges erőforrások bővítésének lehetőségeit. Tevékenységével hozzájárul a tehetségbarát társadalom kialakításához SZAKMAI FUNKCIÓ Együttműködés koordináció A Tehetségpontokkal, Tehetségsegítő Tanácsokkal, műhelyekkel,szakmai intézményekkel ,szervezetekkel mentorokkal, szakemberekkel TÁRSADALMI FUNKCIÓ Együttműködés társadalompolitikai célok, megvalósításában,mint az esélyek javítása hátrányos helyzetű fiatalok számára lehetőségek biztosítására A tehetségbarát társadalom kialakítása. TÁRSADALMI TŐKE GAZDASÁGI FUNKCIÓ A Tanács illetékességi területén működő tehetségsegítő hálózat és programok Fenntarthatóságát segítő források bővítése Tehetségek bevonása Tehetségek produktumainak hasznosulása ERŐFORRÁSBŐVÍTŐ FUNKCIÓ A programok hosszabb távú fenntarthatósága érdekében helyi, térségi erőforrások feltérképezésére, aktiválására

A SZAKMAI PARTNEREK LEHETNEK Tehetségpontok, tehetséggondozó műhelyek. Tankerületek Közoktatási, szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények, közművelődési intézmények. Nem önkormányzati fenntartású intézmények. Térségi szakmai szolgáltató központok. Szakmai civil szervezetek. Mentorok. Határon túli magyar tehetségsegítő szervezetek, más külföldi partnerek.  

TÁRSADALMI PARTNEREK Illetékes döntéshozóként szakmapolitikai-politikai megrendelést, támogatást adnak a programok elindításához. (Állami szervek, önkormányzati testületek, szakbizottságok, meghatározó politikai-szakmapolitikai szereplők.)   Helyi társadalmi szereplőként megfogalmazzák igényüket a programok elindítására, illetve támogatóként állnak a már működő kezdeményezések mellé. (egyházak, szülői szervezetek, civil szervezetek, közvéleményt formáló erővel bíró magán személyek.)

GAZDASÁGI PARTNEREK   Gazdasági partnerek bekapcsolása hozzájárulhat az erőforrások bővítéséhez. A tehetséges fiatalok produktumainak hasznosulása közvetlen és közvetett formában is gazdasági előnyöket jelenthet a gazdaság szereplői számára. Gazdasági partnerek lehetnek: kamarák, egyéni és társas vállalkozások, gazdasági társaságok és azok különböző szintű szervezetei.

TÁMOP 3.4.5 – Tehetséghidak 2012-2014, 2mrd Ft Fókuszban a tehetségek, valamint a tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok tehetséggondozó programjainak közvetlen támogatása: Kiemelkedően tehetségesek szakterületi, pszichológiai, képességfejlesztő stb. támogatása, eszköztámogatása. Gazdagító programok támogatása (iskolai, szakterületi régiós és országos). Intenzív szünidei programok támogatása. Versenyfelkészítő szakkörök sikeres tehetségek bevonásával. Szülőket bevonó programok, pull-out programok. Kortárscsoportok ösztönzése.

TÁMOP 3.4.5 – Tehetséghidak 2012-2014, 2mrd Ft http://geniuszportal.hu/content/tehetseghidak www.tehetseghidak.hu Tehetségek életpálya-követése Csatlakozás a megújuló KIR-hez és a megyei Integrált Nyomonkövető Rendszerhez 2. Szülő-pedagógus-tehetséges fiatal kapcsolatrendszer fejlesztése (5000 diák) Szakmai muníció, minimum 115 program megvalósítása 3. Tudástranszfer (50 fórum) Tehetségpontok és TST-ok régiók közötti tapasztalatcseréje, szakmai tájékoztatás fenntartók és szakmai szervezetek felé

TÁMOP 3.4.5 – Tehetséghidak 2012-2014 4. Hátrányos helyzetű és SNI (kettős különlegességűek) segítése (3000 fiatal) Szakterületi, pszichológiai, képességfejlesztő stb. támogatás, eszköztámogatás, utaztatás és más költségek, gazdagító programok (régiós, országos), pull-out programok, ECDL tanfolyamok támogatása, belépők 5. Tehetség Piactér (150 együttműködési megállapodás) Webes felület és személyes együttműködések a tehetség hasznosulása érdekében, TST-ok bevonása 6. Kortárscsoportok Webes felület és személyes találkozók egymás ösztönzése érdekében 7. Gazdagító programpárok (500 programpár) évközbeni tanórán kívüli és szünidei intenzív alkalmak támogatása (munkadíj, belépők, szállás-étkezés, anyagok-eszközök)

TÁMOP 3.4.5 – Tehetséghidak 2012-2014 8. Kiemelt tehetségek segítése (300< fiatal) Szakterületi, pszichológiai, képességfejlesztő stb. támogatás, eszköztámogatás, mentorálás, gazdagító programok (régiós, országos), pull-out, ECDL, belépők, utaztatás és más költségek 9. Képzések (5000 résztvevő) Akkreditált képzés, műhelybeszélgetés, képzésfejlesztés, e-learning fejlesztés, min. 30x30 óra megnevezett matematika és ttud. képzés 10. Sikeres tehetségek bevonása (2000 mentor) Példaképek, verseny győztesek adatbázisa, mentor-mentorált találkozók, műhelybeszélgetések, 70 szakkör: 1400 óra 11. Haza a magyar tehetségekkel! Példaképek, verseny győztesek adatbázisa, mentor-mentorált találkozók, 30 peregrinus klub: 450 óra

TÁMOP 3.4.5 – Tehetséghidak 2012-2014 12. Fiatalok felelősségvállalása Fiatalokat szervezésbe is bevonó TST-ok tehetségsegítő programjainak támogatása 13. Kommunikációs offenzíva (70.000 fiatal) Kreatív akciók, médiatevékenység, rendezvények, TST-ok médiakapcsolatai 14. Európai Uniós kommunikáció (+10 ország) Kreatív akciók, médiatevékenység, rendezvények, 50 fiatal utaztatása, 10 országgal vagy nemzetközi szervezettel együttműködés