A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság (Pécsi Regionális Képző Központ jogutód) 1

A szakképzés átalakulásának főbb lépései: Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt) -A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) -A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től) -Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól) -Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től) -A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól 2

Helyzetkép: Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt) Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga) A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

A szakiskolai képzés legfontosabb eleme a gyakorlati oktatás jelenlegi összetétele: -Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti) ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb ismereteket oktatják HÁTRÁNYA: a cégek nem rendelkeznek forrásokkal a képzés fejlesztésére -Iskolai és TISZK tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a) ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük, nem életszerű a képzés

TISZK, SZASZET tanműhelyében A tanuló gyakorlati foglalkoztatása történhet: Tanulószerződéssel (gazdálkodónál) (a tanuló ösztöndíjat, egyéb juttatásokat kap, életszerű a képzés) Együttműködési Megállapodással (a tanuló jellemzően nem kap juttatásokat, öszvér megoldás mer iskolai és vállalati helyeken zajlik a gyakorlat, egyik sem tud eredményes lenni) Iskolai tanműhelyben , TISZK, SZASZET tanműhelyében (a tanuló semmiféle juttatást nem kap, nem elég életszerű a képzés)

Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2008. Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) Magyarországnak a duálist célszerű fejleszteni (lényege, hogy az elméleti képzést az iskola a gyakorlatit pedig a gazdaság biztosítja) A Liberális modellnél a képzés mindkét elemét a gazdaság oktatja, a vegyesben pedig a duális és a liberális is megtalálható. 6

Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. 2010. Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. 2010. A szakoktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. (a liberális és a vegyes rendszerek a legjobbak) Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására -elaprózódott, korszerűtlen iskolarendszer Egy szakoktatási rendszer színvonalát legjobban a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési aránya prezentálja. A legjobb mutatókkal a liberális majd pedig a vegyes szakoktatási modellt követő államok rendelkeznek. Írország kimagaslik 85%-os rátával, Magyarországon és Lengyelországban a legrosszabb ez az arány (20% alatti)! A tagállamok elemzése és a felkeresett vállalkozások véleménye alapján állítható, hogy Magyarország lemaradásának oka: ---- a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia ---- a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására ---- és az elaprózódott, korszerűtlen iskolarendszer 7

Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P. 2010. Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése --- ezzel párhuzamosan mielőbb a gazdaság kezébe kellene adni a szakoktatás tartalmi irányítását Magyarország az egyetlen uniós tagállam ahol nem működik kötelező érvényű pályakövetési rendszer. Reprezentatív kormányzati (NSZFI) és saját felmérések szerint országosan legfeljebb 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdő szakmunkásoknak (a szakmájában). Az unió nyugati területein ez az arány 40-50% volt. A kutatás tapasztalatai szerint minél fejletlenebb egy térség, annál rosszabbak az elhelyezkedési mutatói. A Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi Régióban a legrosszabbak a hazai adatok Megoldás lenne : --- alapos és kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése --- Ezzel párhuzamosan mielőbb a gazdaság kezébe kellene adni a szakoktatás irányítását 8

A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb arányú a szakiskolai tanulói létszám csökkenése. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak 12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a gazdaság!!! 9

Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő úgy, hogy a gazdaságtól vonja el a szakképzési hozzájárulást. Ennek felhasználását terveink szerint szigorítjuk, a szakoktatásra koncentráljuk, szakmák szerint differenciált dotációs rendszert készítünk. Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz. 10

A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig A Dél-Dunántúlon a szakiskolai és szakképző iskolai tanulók 34%-a roma származású, számuk és arányuk évi 2-3%-kal növekszik. Tíz év múlva már a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni. A kutatási eredmények szerint jelenleg csak 40-50%-uk teszi le a szakmunkásvizsgát. A diákok, a roma szervezetek és a gyakorlati képzést ellátó vállalkozások egységes véleménye szerint a tananyagok és a vizsgarendszer túlzott elmélet-centrikussága miatt, melynek megváltoztatását javasolják megoldásként. A romákhoz kapcsolódva figyelemre méltó a német szakoktatási példa, ahol a török vendégmunkások és gyermekeik alkotják a szakoktatás jövőbeni utánpótlását. Számukra speciális tananyagok és gyakorlatra épülő képzési módszerek készültek. Meg kell jegyezni, hogy a roma tanulók létszámának feltérképezése is sok nehézséggel járt. Kérdőívek alapján a tanárok és a roma önkormányzatok segítségével történt a minősítés és az önbevallás módszerével. Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2010 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák -40-50%-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) 11

Lehetséges és tervezett megoldási koncepciók A képzések szakmai tartalmát fokozatosan át kell dolgozni, gyakorlat-centrikussá kell tenni (szakképesítéstől függően 70-80 %-ban gyakorlati részeket kell beépíteni az új központi programokba) A szakmai és vizsgakövetelményeket feltétlenül egyszerűsíteni kell, rövid, maximum 3 napos záróvizsgák rendszerén kell dolgozni, jóval kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel Újra meg kell szervezni a képzés felügyeleti rendszerét, mely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik A szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését szükséges szorgalmazni, a tapasztalatok szerint nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működik Roma fiatalok szociológiai specialitásainak figyelembevétele a szakképzésben

Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj szükséges kialakítani, a felnőttképzésben is alkalmaznánk (Kamara és RFKB döntések alapján) Terv a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos és egyre meghatározóbb bevezetése a gyakorlati készségekre épülő szakmáknál, amennyiben a tapasztalatok ebben a tanévben pozitívak lesznek Pályakövetési rendszer kialakítása is szükséges TISZK-ek működését egyszerűsíteni kell, oktatási intézményi forma preferálása célszerű a gazdasági helyett, felnőttképzési tevékenységbe be kell vonni a szervezeteiket 3 éves szakképzés preferálása 16 éves tanköteles kor evezetése Nulladik évfolyam bevezetése Szakképesítésenkénti kerettantervek bevezetése Szakközépiskolai szakképzés átalakítása Differenciált ösztöndíjrendszer kialakítása Felnőttképzés, FAT átgondolása, egyszerűsítése (digitális írástudás, stb.) TISZK 35 és 20 százalékos dotációja

Stratégiai fontosságú feladat szorosan bevonni a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát a szakképzés megszervezésébe, irányításába (természetesen a gazdaságot képviselő kisebb szervek is részt vesznek a munkában) A kamarával közösen tervezett feladatok: a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények) szintvizsgák rendszerének kibővítése pályaorientációs, pályakövetési tevékenység kialakítása szakmai felügyeleti tevékenység kibővítése (jelenleg csak a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeire terjed ki) vizsgaelnöki delegálások kibővítése a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása (RFKB keretein belül) a beiskolázási irányok és arányokhoz kötődő feladatok kibővítése (RFKB keretein belül)

Fő cél a munkahelyteremtése Magyarországon! Összegzés Fő cél a munkahelyteremtése Magyarországon! Egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Elérésére gyakorlatcentrikus képzési struktúra kialakítására van szükség a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt! Ennek nálunk leginkább a német-duális képzési modell felel meg, jól előkészített pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Garai Péter 16