Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM

A közoktatás-fejlesztés támogatása  a tanórán kívüli és szabadidős fejlesztő tevékenységek formáinak, kereteinek, módszereinek kidolgozása.  a pedagógusok, iskolai könyvtárosok, közművelődési szakemberek együttműködésének és módszertani kultúrájának megújítása  a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához való hozzájárulás a nem-formális tanulás adta lehetőségekkel  tehetséggondozás  az olvasás-szövegértési és a digitális kompetenciák fejlesztése A mintaprogramok fejlesztésének célrendszere

Az egész életen át tartó tanulás formái, lehetőségei  A formális tanulás: szervezett és strukturált közegben (oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul.  A nem-formális tanulás az oktatási rendszer fő áramán kívül szervezetten, tervezetten történik, és nem jellemző rá a részvétel bizonyítvánnyal történő elismerése. A nem-formális tanulás színterei: közösségi helyek, kulturális intézmények, könyvtárak, munkahely, civil, szakmai és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszereiben folyó, a tanulás kiegészítésére létrehozott intézmények.  Az informális tanulás a napi tevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős tevékenység) keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, a mindennapi élet velejárója. Informális tanulásnak számít például a munkavégzést megkönnyítő, új program, technika használatának elsajátítása is. 

Programfejlesztés a nem formális tanulás keretei között Alapkövetelmények: 1. A közoktatás kimeneti követelményeinek, az adott évfolyam, osztály, egyén, műveltség – és kompetenciaterület, felhasznált tananyag, oktatási program ismerete, folyamatos tájékozódás  2. Együttműködés az adott intézmény, osztály, tanulócsoport pedagógusaival, gyermekekkel, tanulókkal, szülőkkel  3. Igények és helyzet felmérése, közös tervezés az oktatási intézménnyel  4. Adaptálhatóság, modularitás

A nem formális keretekre tervezett oktatási programok jellemzői  Céljai, irányai és tartalma harmonizál a formális tanulásban alkalmazott programmal  Célcsoportja azonos: pedagógusok, gyerekek, tanulók  Nincs tanórai keretekre korlátozva, flexibilis, a tanulói igényekhez igazítható  Módszertanában színes, változatos formákat, elsősorban tanulásmetodikai fejlesztő eszközöket alkalmaz  Nincs osztályozás, számonkérés, de az értékelés változatos formáit használja  Elsődleges célja az adott célcsoport számára egyéni szinten is az igényeknek legmegfelelőbb tanulási lehetőséget biztosítani a tanórán kívül

A fejlesztéssel kapcsolatos elvárások „ A nem formális tanulást is tervezni kell!” – Tony Watts  Olyan oktatási programok jöjjenek létre, amelyek a legszélesebb körben felhasználhatóak a formális oktatásban történő tanulási folyamat támogatására, eredményesebbé tételére a célcsoport és az egyén számára is.  Legyen egyszerű, áttekinthető és mintaként felhasználható bárki számára, aki akár a formális, akár a nem formális keretek közt kíván saját programot készíteni.  Legyen alkalmas egyéni, csoportos fejlesztésre, a pedagógus, könyvtáros (a felhasználó) számára könnyen feldolgozható, átdolgozható, alkalmazható formában.

A fejlesztés keretei, formája - Egységes, a pedagógiai folyamatot egységbe foglaló keret - Modularizáció (Modul: a teljes tananyag önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott céllal, tartalommal, időtartammal is behatárolt része) - Pontos célmeghatározás - Fejlesztendő területek meghatározása - A „tananyag” ismertetése - Várható eredmények megfogalmazása - Alkalmazott módszerek leírása - Tervezett eszközhasználat - Feladatok, tevékenységek leírása - Értékelési formák, eljárások leírása, záró értékelés megtervezése - A munka során felhasználható források, ajánlott jó gyakorlatok felsorolása

Köszönöm a figyelmüket!