Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM
A közoktatás-fejlesztés támogatása a tanórán kívüli és szabadidős fejlesztő tevékenységek formáinak, kereteinek, módszereinek kidolgozása. a pedagógusok, iskolai könyvtárosok, közművelődési szakemberek együttműködésének és módszertani kultúrájának megújítása a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához való hozzájárulás a nem-formális tanulás adta lehetőségekkel tehetséggondozás az olvasás-szövegértési és a digitális kompetenciák fejlesztése A mintaprogramok fejlesztésének célrendszere
Az egész életen át tartó tanulás formái, lehetőségei A formális tanulás: szervezett és strukturált közegben (oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul. A nem-formális tanulás az oktatási rendszer fő áramán kívül szervezetten, tervezetten történik, és nem jellemző rá a részvétel bizonyítvánnyal történő elismerése. A nem-formális tanulás színterei: közösségi helyek, kulturális intézmények, könyvtárak, munkahely, civil, szakmai és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszereiben folyó, a tanulás kiegészítésére létrehozott intézmények. Az informális tanulás a napi tevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős tevékenység) keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, a mindennapi élet velejárója. Informális tanulásnak számít például a munkavégzést megkönnyítő, új program, technika használatának elsajátítása is.
Programfejlesztés a nem formális tanulás keretei között Alapkövetelmények: 1. A közoktatás kimeneti követelményeinek, az adott évfolyam, osztály, egyén, műveltség – és kompetenciaterület, felhasznált tananyag, oktatási program ismerete, folyamatos tájékozódás 2. Együttműködés az adott intézmény, osztály, tanulócsoport pedagógusaival, gyermekekkel, tanulókkal, szülőkkel 3. Igények és helyzet felmérése, közös tervezés az oktatási intézménnyel 4. Adaptálhatóság, modularitás
A nem formális keretekre tervezett oktatási programok jellemzői Céljai, irányai és tartalma harmonizál a formális tanulásban alkalmazott programmal Célcsoportja azonos: pedagógusok, gyerekek, tanulók Nincs tanórai keretekre korlátozva, flexibilis, a tanulói igényekhez igazítható Módszertanában színes, változatos formákat, elsősorban tanulásmetodikai fejlesztő eszközöket alkalmaz Nincs osztályozás, számonkérés, de az értékelés változatos formáit használja Elsődleges célja az adott célcsoport számára egyéni szinten is az igényeknek legmegfelelőbb tanulási lehetőséget biztosítani a tanórán kívül
A fejlesztéssel kapcsolatos elvárások „ A nem formális tanulást is tervezni kell!” – Tony Watts Olyan oktatási programok jöjjenek létre, amelyek a legszélesebb körben felhasználhatóak a formális oktatásban történő tanulási folyamat támogatására, eredményesebbé tételére a célcsoport és az egyén számára is. Legyen egyszerű, áttekinthető és mintaként felhasználható bárki számára, aki akár a formális, akár a nem formális keretek közt kíván saját programot készíteni. Legyen alkalmas egyéni, csoportos fejlesztésre, a pedagógus, könyvtáros (a felhasználó) számára könnyen feldolgozható, átdolgozható, alkalmazható formában.
A fejlesztés keretei, formája - Egységes, a pedagógiai folyamatot egységbe foglaló keret - Modularizáció (Modul: a teljes tananyag önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott céllal, tartalommal, időtartammal is behatárolt része) - Pontos célmeghatározás - Fejlesztendő területek meghatározása - A „tananyag” ismertetése - Várható eredmények megfogalmazása - Alkalmazott módszerek leírása - Tervezett eszközhasználat - Feladatok, tevékenységek leírása - Értékelési formák, eljárások leírása, záró értékelés megtervezése - A munka során felhasználható források, ajánlott jó gyakorlatok felsorolása
Köszönöm a figyelmüket!