VÍZGAZDÁLKODÁS A víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület:/H2O/ - a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet-szabályozója és - a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere. A víz az ember számára nélkülözhetetlen: - biológiai szempontból táplálkozásunk alapvető része nemcsak ivóvízként, hanem szilárd táplálékaink jelentős hányadát is víz képezi, - higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására, - egészségügyi szempontból mint az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat /gyógy- és hévizeink/ révén jelentős tényezője, - közlekedési szempontból és - termelési szempontból mint az ipar, a mező-, erdő- és halgazdaság fontos alap- és segédanyaga, szállító közege, valamint energiaforrás és energiahordozó.

VÍZGAZDÁLKODÁS A víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület:/H2O/ - a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet-szabályozója és - a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere. A víz az ember számára nélkülözhetetlen: - biológiai szempontból táplálkozásunk alapvető része nemcsak ivóvízként, hanem szilárd táplálékaink jelentős hányadát is víz képezi, - higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására, - egészségügyi szempontból mint az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat /gyógy- és hévizeink/ révén jelentős tényezője, - közlekedési szempontból és - termelési szempontból mint az ipar, a mező-, erdő- és halgazdaság fontos alap- és segédanyaga, szállító közege, valamint energiaforrás és energiahordozó.

Ugyanakkor a víz romboló erejével: - árvizek/ káros és felesleges mennyiségével/ -belvizek, -agresszív talajvizek -szennyezettségével -mindenfajta káros emisszió továbbításával veszélyezteti az egyént és a társadalmat. A vízgazdálkodásnak ezért nemcsak a víz szükséges mennyiségben és minőségben való biztosításáról, hanem a vízkárok elhárításáról is gondoskodnia kell.

A VÍZVÉDELEM GLOBÁLIS KÉRDÉSEI A Föld vízkészlete A nélkülözhetetlen édesvíz: A Föld teljes vízkészlete 1360 millió köbkilométer /az ember számára elképzelhetetlenül óriási mennyiség/. Az édesvíz ennek a hatalmas víztömegnek már csak elenyészően kis része: 40 millió köbkilométer. Tömegében ezt sem tudjuk elképzelni, különösen ha meggondoljuk, hogy ebbe a 40 millió köbkilométerbe nemcsak az úgynevezett felszíni vizek: tavak, folyók vizei tartoznak, hanem az Északi- és a Déli-sark óriási kiterjedésű jégtakarói, sót a föld alatti édesvizek, a talajvízkészletek is.

Vessünk egy pillantást először a Föld legnagyobb édesvízraktárára: a sarki jégsapkákra. A 40 millió köbkilométer édesvízből ezek 30 milliót képviselnek, vagyis a Föld készletének 75 %-át. Ezt az óriási, jéggé fagyott víztömeget az emberiség úgy tekintheti, mintha a természet óriási jégszekrényben tartalékolta volna jövő nemzedékek számára. Biztosra vehetjük, hogy egyszer - talán nem is sokára - sor kerül egy részének felhasználására. Az antarktiszi jég tökéletesen tiszta, mert akkor, amikor az a jég képződött, a Földön még nyoma sem volt a civilizációs levegő és gáz szennyezéseknek. A Föld édesvízkészletének kereken egyötöd része a talajban, talajvíz formájában raktározódik. Ehhez a vízréteghez fúrások, kutak útján jut hozzá az ember. Óriási mennyiségről, 9 millió köbkilométernyi vízről van szó, felhasználásának mégis határt szab az, hogy mennyibe kerül feltárása. A sarki jég és a talajban rejtőző édesvíz együttesen a Föld vízkészletének 98 %-át teszi ki. A fennmaradó 2%-ból az ember számára közvetlenül hozzáférhető felszíni édesvíz mindössze 120000 köbkilométer. Ez a százalékokban kifejezett rendkívül kis mennyiség abszolút értékben még mindig óriási, hiszen magába foglalja a Föld összes tavának, folyójának vizét.

De a tavak és folyók vizén kívül még egy édesvízraktárról nem esett szó: a légkörről. Felhők alakjában, vízpáraként 130 000 köbkilométer víz van a Föld légkörében, s ez szintén tekintélyes mennyiség. Évente kereken 450 000 köbkilométer édesvíz párolog el az óceánokból, egyszer annyi, mint a felszínen rendelkezésre álló valamennyi édesvíz. Ennek háromnegyede csapadékként a tengerekbe hullik vissza, fennmaradó egynegyede pedig a szárazföldekre.

Veszélyben a világ vízkészlete A népesség növekedése, a tudatlanság, a szegénység és a szakszerűtlen mezőgazdasági termelés veszélybe sodorta a vízkészletet. Ha nem tesznek hamarosan megfelelő lépéseket, súlyos hiány keletkezik. Sok országban azonban e tekintetben eléggé rövidlátónak és hanyagnak bizonyult a lakosság. Pedig az emberiség és sok másik faj jövője veszélybe kerülhet, ha nem következik be jelentős javulás a Föld vízkészletének kezelésében. Az óceánokba folyó édesvízbe a vízgyűjtőkön való lefolyásuk során szilárd részecskék és vízben oldható anyagok jutnak /természetes törmelék és az emberi társadalom hulladékai/. Ha a vízgyűjtő területek népsűrűsége kicsi, a vízbe kerülő szennyező anyagokat a mikrobák a természetes öntisztulásnak nevezett folyamatban le tudják bontani. Ha azonban a szennyezés meghaladja a vízgyűjtő terület öntisztító képességét, a szennyező anyagok felhalmozódnak az óceánokban, és károsíthatják a vizek élővilágát.

A túlöntözés miatt másik probléma is föllép: a szikesedés A túlöntözés miatt másik probléma is föllép: a szikesedés. Miközben a víz elpárolog, vagy a növények felszívják, só marad vissza a talajban. A sólérakódás mértéke nagyobb, mint amilyen gyorsan az áramló víz a sót eltávolíthatja, vagyis a maradék felhalmozódik. Végül pedig minden emberi beavatkozás, amely és az üvegházhatást erősíti és emiatt éghajlatváltozást okoz, természetesen a víz világméretű körforgását is befolyásolja. A következő századra jelzett 0,5-1,5 méteres tengerszint emelkedés például nemcsak a partok el árasztásával fenyeget, hanem szikesedéshez is vezethet. Új mocsaras területeket hozhat létre, miközben a korábbiakat elpusztítja, és ronthatja a Föld édesvíz és sósvíz arányát.

Az édesvíz kincs és nélkülözhetetlen az emberiség számára Az édesvíz kincs és nélkülözhetetlen az emberiség számára. Nemcsak takarékoskodnunk kell vele, hanem feltétlenül szükséges jövőbeni felhasználásának tudományos megtervezése is. Előzetes becslések szerint 20l0-ig az emberiség felhasználja az édesvizek felét. Az elmúlt 5-6 évtized tapasztalatai és megfigyelései szerint a vissza nem térülő vízkivétel évenként 4-5%-kal nő. Ha feltételezzük, hogy ez a növekedési ütem marad a jövőben, úgy 2200-ra az emberiség a Föld egész édesvíztartalékát kimerítheti.

Feladatok a XXI-ik századra - a Riói Nyilatkozat Az 1992 júniusában Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája /United Nations Conference on Environment and Development/ az ENSZ történetének legnagyobb rendezvénye volt. A 178 ENSZ tagállamból 172küldött hivatalos delegációt; a konferencia utolsó két napján, a "Föld Csúcs" összejövetelen az állam- és kormányfok vettek részt. E történelmi jelentőségű kezdeményezések ellenére az elmúlt két évtizedben földi méretekben tovább romlott a környezet állapota. Globális környezeti veszélyekkel kell szembenéznünk: ritkul a sztratoszférikus ózonréteg, csökken a biológiai sokféleség, emelkedik az üvegházhatású gázok /elsősorban a szén-dioxid és a metán/ légköri koncentrációja, ami a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatát jelenti. Nem utolsó sorban veszélyben a Föld vízkészlete is.

A Föld Csúcson jelenlevő állam- és kormányfők elfogadták a Riói Nyilatkozat a „Környezet és Fejlődésről” című alapdokumentumot és az ehhez kapcsolódó, a fenntartható fejlődés globális megvalósítására irányuló új Feladatok a XXI. századra /Agenda 21/ akcióprogramot. Az irányelvként meghatározott környezeti stratégia egyik fontos fejezete pontosan az édesvízi erőforrások minőségének és ellátásának védelme; a vízi erőforrások fejlesztésének, gazdálkodásának és felhasználásának integrált megközelítésével kapcsolatos.

Az édesvízi szektor számára a következő programterületeket javasolták: -A: Integrált vízi erőforrás fejlesztése és gazdálkodás -B: Vízi erőforrás~ felmérése -C: A vízi erőforrások, a vízminőség és a vízi ökoszisztémák védelme -D: Ivóvízellátás és közegészségügy -E: A víz és a fenntartható városfejlesztés -F: A víz szerepe a fenntartható élelmiszertermelésben és a vidékfejlesztésében -G: Az éghajlatváltozás hatása a vízi erőforrásokra.

A vízi erőforrások, a vízminőség és a vízi ökoszisztémák védelme érdekében széleskörű teendők fogalmazódtak meg, ami a következő tevékenységekre terjedhet ki: -A vízi erőforrások védelme és megóvása -B vízszennyezés megelőzés és szabályozás -C tiszta technológiák kidolgozása és alkalmazása -D talajvíz védelme -E vízi ökoszisztémák védelme -F édesvizek élő erőforrásainak védelme -G vízi erőforrások és szennyezett vizek megfigyelése és felügyelete -H olyan nemzeti és nemzetközi törvényi eszközök kifejlesztése, amelyek szükségesek a vízi erőforrások védelméhez