Radics József – DKKI - Darány 2008. A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008.

A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!

Ő AZ. TE VAGY AZ!

VÁDIRAT vád 1 – globális felmelegedés Az ember tevékenysége - nagyrészt a fosszilis üzem-agyagok (szén, kőolaj föld-gáz) ipari méretű elégetése - következtében történő ég-hajlatváltozást értjük glo-bális felmelegedés alatt A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentke-ző üvegházhatás -, amit az üvegházhatású gázok kon-centrációjának növekedése okoz. HATÁSAI: a Golf-áramlat lassulása Tengerszint-emelkedés Gleccserek olvadása Szibéria jegének olvadása El Niño Tavak kiszáradása Biológiai hatásai Óceánok savasodása és felmelegedése Hatások az emberi egészségre.

VESTÉLYBEN A GOLF-ÁRAMLAT A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceán-ba, aminek következté-ben irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Eu-rópa téli középhőmér-séklete.

TENGERSZINT EMELKEDÉS A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. Ennek egyrészt az az oka, hogy a melegebb tengervíznek na-gyobb a térfogata, másrészt a nem úszó típusú jég (szá-razföldi jégtakaró) elolvad. A víz-szintemelkedés elsősorb-an a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő ten-gerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti. A Jeges-tenger jégtakaró-jának össztérfogata a 1970 és 2000 között 40%-kal csök-kent, és néhány évtizeden belül a maradék jég is elol-vadhat.

GLECCSEREK OLVADÁSA A gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világ-on, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy. Rohamosan olvadásnak in- dult számos gleccser pl.:-Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patagó-nia).

SZIBÉRIA JEGÉNEK OLVADÁSA Ha 5 °C-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, ak-kor felolvad az össze-függő jégtakaró a föld a-latt Szibériában. Az ott ta-lálható jég 10%-ban me-tánt tartalmaz; Ha mindez felszabadul akkor össze-sen 450 milliárd tonna me-tán jut a légkörbe.

EL NIŇO El Niño-jelenségnek nevezik mindazokat az időjárási rendellenességeket, amelyek rendszerint Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidőben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében aszályokat idéznek elő.

Tavak kiszáradása A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) leg-nagyobb édesvizű tava a kiszáradás közelébe ke-rült. Ugyanerre a sorsra jutott a Gairdner-tó, és a Mackay-tó. Az idősza-kos tavak egyre na-gyobb hányada szárad ki (pl. Poopó-tó).

BIOLÓGIAI HATÁSOK A globális felmelegedés biológiai hatásai a jegesmedvék élőhelyén, a sarkvidéken jelentkeznek a leg-súlyosabban. A jégmezők foko-zatos olvadásával beszűkül a ra-gadozók vadászterülete, amelyek így nem juthatnak táplálékhoz. Mivel egyre nehezebben és egyre kevesebb zsákmányt tudnak ej-teni, ezért nem tudnak megfelelő zsírréteget felhalmozni az ínsé-gesebb időkre, ami a pusztulá-sukhoz vezet. 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatvál-tozás következtében.

ÓCEÁNOK SAVASODÁSA ÉS MELEGEDÉSE Az emberi eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát – a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért a víz kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat.

HATÁSOK AZ EMBERRE A globális felmelegedés miatt jelentek meg a ma-láriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan maga-sabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. A Dengue-láz, sár-galáz, agyvelőgyulladás is nagyobb mértékben terjed el.

VÁDIRAT vád 2 – erdőpusztítás A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti terü-letükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik to-vább a fakitermelés 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők. Föld tüdejének is szok-ták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét, rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felül-etén. Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek,-az elsőrendű okok, hogy mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság, illetve az értékes fák kitermelése.

VÁDIRAT vád 2 – erdőpusztítás A pálmaolaj egy olcsó növényi olaj, melyet az olajpálma terméséből nyernek ki. Rúzsok, szappanok, mosószerek, fagyi vagy porleves,- csak néhány termék, melyek olcsó, Indonéziából származó pálmaolajat tartalmaznak. A pálmaültetvények léte-sítésnek érdekében végzett hatalmas és embertelen méreteket öltött esőerdő pusz-títás főleg Indonézia, Malajzia és Pápua Új Guinea esőerdőit és annak lakóit sújtják.

Orangután bébik mentése Borneón Szüleik a felégetett erdőkből menekülve hagyták őket el.

VÁDIRAT vád 3 – környezetszennyezés A környezetszennyezés az emberi tár-sadalom környezetének ked-vezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változ-ásával és minőség-romlásával járó tevékenység, illetve jelenség. A környezetszennyezés lehet fizi-kai (zajszennyezés, hőszennye-zés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túl-zott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átal-akított ( vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

VÍZSZENNYEZÉS A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, vala-mint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszé-lyesek lehetnek. A vizeket is szá-mos szennyezés éri. Legyakrabb- anaz iparban és a háztartásokban keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak kör-nyezeti károkat(egy egymillió la-kosságú városban évente 500 000 tonna szennyvíz képződik). A víz-szennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás.

Hulladékfelhalmozódás a Latorca folyón TALAJSZENNYEZÉS A talajszennyezés leggyakoribb for-rásai a szemét- és hulladék-lera-kók. Ha nem tartják be a környe-zetvédelmi előírásokat, ve-zélyes anyagok (mérgek,-nehézfémek) szivárognak a talajba. A talaj számos élőlény élőhelye. A ta-lajt főleg rovarírtószerekkel, hul-ladékokkal, nitrogénnel és fosz-fortartalmú műtrágyákkal szeny-nyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbete-gítve különböző szerveineket. Hulladékfelhalmozódás a Latorca folyón

HULLADÉKOK LEBOMLÁSI IDEJE Pamutruha: 1-5 hónap Kötél: 3-14 hónap Papír: 2-5 hónap Tejesdoboz: 5 év Nejlonzacskó: 10-20 év Pelenka: 50-100 év Konzervdoboz: 50-100 év Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év Zöld üveg: 1 millió év Műanyag flakon: soha(!)

LEVEGŐSZENNYEZÉS A kipufogógázok miatt a levegő nitro-gén-dioxid tartalma magasan az ideá-lis tartalom felett van. A felsorolt ve-gyületek napfény hatására fotokémi- ai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsáta-nak ki. A WHO becslése alapján éven-te 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgal-omból. A Világbank 2010-re 816 milli-óra teszi a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal.

VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult madarak Kenguru-szigeti emu – Kenguru-sziget 1827 Kubai ara – Kuba, 1864: vadászat Labradori réce – 1875 , vadászat Madagaszkári strucc – Madagaszkár 17. század Mauritiusi ásólúd – Mauritius 1698: vadászat Mauritiusi réce – Mauritius 1696: vadászat Norfolk-szigeti kakadu - Norfolk-szigeten 1851: vadászat Óriásalka – Atlanti-óceán 1844: vadászat, tojásgyűjtés Óriásmoa – Új-Zéland, a fehér ember bejövetele előtt Óriásvöcsök – Guatemalában1989 Pápaszemes kormorán– Bering-szigeten Paradicsompapagáj – Ausztráliai - emberi közreműködés Réunioni ásólúd – Réunion sziget, 1710: vadászat Réunioni íbisz – Rodrigues-sziget, 1761: ember megjelenése Rodrigues-szigeti galamb– Réunion sziget, 1705: vadászat Amszterdam-szigeti réce– Amszterdam sziget: vadászat Auckland-szigeteki bukó– Aucklanszigetek1902 vadászat, állatok betelepítése Búbos seregély– Réunion sziget 1705: vadászat, állatok betelepítése, mezőgazdaság Dodó– Mauritius 1685: vadászat Emu alfaj – Tasmania, 1850 Fekete emu– King-sziget, 1842 Guadalupe-karakara – Mexikó, 1900 Hawaii vízicsibeHawaii-szigetek – 1890 Himalájai fürj– Himalája Hosszúlábú álfakusz– Új-Zéland 1950: behurcolt patkányok Huja (madár) – Új-Zéland: vadászat Jávai bíbic – Szumátra, Jáva 1939: emberi tevékenység, Karolinai papagáj – USA, 1914: vadászat Rózsásfejű réce – Ázsia, 1935: vadászat Új-zélandi fürj – Új-zéland 1875- valószínűleg betegség. Vándorgalamb – Észak-Amerika, 1914: vadászat

VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult emlősök Kaszpi tigris – Kaszpi-tenger környéke 1970-es évek – vadászat Jávai tigris– Jáva, Indonézia 1980-as évek – vadászat Steller tengeri tehene – Bering tenger, 1768: vadászat Kvagga – Dél-afrikai Köztársaság 1878: vadászat Tarpán – Kelet-Európa, 1879 (házilóból újrate-nyésztették) Őstulok – Eurázsia, 1637: vadászat (újratenyész-tették) Kék lóantilop – Dél-afrikai Köztársaság, 1799: vadászat Arab gazella – Arab-félsziget – vadászat Jemeni gazella – Jemen – vadászat Vörös gazella– Algéria– vadászat Mezopotámiai dámvad – Elő-Ázsia, 1955: vadászat Schomburgk-szarvas – Thaiföld, 1938 – vadászat Erszényes farkas– Ausztrália és Tasmania, 1936– vadászat Sivatagi bandikut– Ausztrália- betelepített ragadozók Fehérfarkú erszényesnyúl - Ausztrália 1931- betelepített ragadozók Sivatagi patkánykenguru – Ausztrália – betelepített ragadozók Szélesfejű potoró – Ausztrália – betelepített ragadozók Falklandi pamparóka – Falkland-szigetek – vadászat Tengeri nyérc – Kanada – prémvadászat Atlasz-medve– Észak-Afrika – vadászat Barbadosi mosómedve – Barbados – vadászat Karibi barátfóka – Karib-tenger, 1952– élőhelyének elpusztítása, vadászat Bali tigris– Bali, Indonézia 1940-es évek – vadászat

KIHALT ÁLLATOK Tasmániai farkas Kvagga Dodo Labradori réce

VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kihaló Ez a vadon élő fajok esetében a legsú-lyosabb kategória. Azokat a fajokat so-rolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 év-ben több mint 80%-kal csökkent a szá-muk, kisebb területen élnek mint 100 km² vagy az állományuk 250 felnőtt e-gyednél kevesebbet számlál. Végveszélyben Végveszélyben van az a faj, amelyet a jelenlegi tendenciák mellett a termé-szetes környezetében már a közeli jö-vőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 5000 km² vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál. Veszélyeztetett fajok: A veszélyeztetett állatfajok száma 1996-tól 5205-ről 7266-ra ugrott!

VESZÉLYEZTETETT FAJOK A szélesszájú orrszarvú vagy más néven fehér orrszarvú Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 cm, marmagassága 180 cm, súlya 2800-3500 kg

VESZÉLYEZTETETT FAJOK A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. A gorillák az esőerdők, hegyi köderdők talaj-szintjén élnek; csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára.

BŰNÖK FÓKABÉBIK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A PRÉMJÜKÉRT.

BŰNÖK 2 BÁLNÁK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A ZSÍRJUKÉRT

Tengeri olajszennyezések

Bánásmód az állatokkal A Pusztítót minősíti, ahogyan a házi-, illetve a vágóállatokkal bánik.

ÖNPUSZTÍTÁS Napi 150 ezer ember pusztul éhen, közöttük 96 ezer gyerek!

VÁDIRAT vád 5 – űrszemét Űrszemétnek nevezik minda-zokat a világűrben keringő, le-begő mesterséges eredetű tár-gyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. Ha egy 1 cm3 térfogatú anyag-darabka 10 km-es másodper-cenkénti sebességgel becsa-pódna egy űrállomásba, vagy egy űrrepülőgépbe vagy bár-mely más objektumba, az üt-közés robbanási energiája egy kézigránátéval lenne egyenlő, ami bizony már csöppet sem veszélytelen.

MIT TEHETÜNK? Beszélgetés.

Rj DKKI Források: INTERNET Greenifo, Natoinal Geographic Wikipedia Sulinet astro.u-szeged Rj DKKI